Az Ipolyság – Vác testvérvárosi szerződés aláírásának tízedik évfordulójára emlékeztek február 13-án az Ipoly menti városban. Az ünnepi képviselő-testületi ülés keretében a testvérvárosok vezetői megerősítették a kapcsolataikat.
Portálunk értesülései szerint a két várost nagy múltra visszatekintő kulturális együttműködés jellemzi, melynek gyökerei a nyolcvanas évekig nyúlik vissza. Ez adta az alapot a mélyebb és szorosabb kapcsolat kialakításához.
„Vác és Ipolyság együttműködése példaértékű és egyedülálló jelenség. A több mint két évtizedes gyümölcsöző kapcsolatnak számtalan sikeres eredménye van az élet különböző területein” – mondta Lőwy János, Ipolyság polgármestere. Az ünnepi ülésen kiemelték és megköszönték azon személyek fáradhatatlan munkáját, akik nagyban segítették az együttműködés elmélyítését. A polgármester beszédében röviden felvázolta az egy évtized legjelentősebb állomásait.
Több neves ipolysági személy részesült Vácott elismerésben, többek között Danis Ferenc helytörténész vagy Bélik György egykori alpolgármester. Természetesen váciakat is kitüntettek Ipolyságon, így lett a város díszpolgára Mándli Gyula, a váci Katona Lajos Városi Könyvtár igazgatója, az együttműködés egyik főkoordinátora.
A közös munka során a két város intézményei között szintén szoros – testvérintézményi – kapcsolat alakult ki. Az évek során oktatási, gazdasági és más szakmai téren is kiterjesztették a közös munkát. Az elmúlt évtizedben több tevékenységüket valósították meg határon átnyúló együttműködési program anyagi támogatásával. „A kapcsolatépítés nemcsak központi irányítás által, hanem a lakosaink spontán igényei alapján is folyik, bizonyíték arra, hogy baráti és személyes viszony alakult ki az évtized alatt” – hangsúlyozta Lőwy János.
„A kulturális együttműködést megelőzően intézményi szinten már hatékonyan működő kapcsolatok voltak Ipolyság és Vác között. Erős kulturális és történelmi szálak kötik össze a két régiót. Mi, a városvezetők felelősek vagyunk azért, hogy a vidékeink közötti teljes megbékélést és együttműködést teremtsük meg országaink valamennyi állampolgárának” – nyilatkozta portálunknak Fördős Attila, Vác polgármestere. Továbbá megjegyezte, három meghatározó síkon kapcsolódik össze a két település: közös múlt, a regionalitás, határon túli magyarság.
„A felvidéki kapcsolataink tekintetében tudatában vagyunk annak – a történelmünkből tanulva –, hogy karakteresen kell fogalmazni. Soha nem szabad olyan vizekre evezni, amely a többségi társadalomnak a belső identitását megzavarhatja, s ezzel az itteni magyarság nehezebb helyzetbe kerül. Azt próbáljuk képviselni a testvérvárosi kapcsolatunkban is, hogy mindenki, aki még magyarul beszél és gondolkodik, az azt érezze, hogy érdemes ezt a kettős identitását megtartani. Átörökíteni gyermekeinek, mert igen is van értelme a kétnyelvűségnek a magyarsághoz tartozásban” – hangsúlyozta eszmei aspektusként Vác első embere.
A tervekkel kapcsolatban Födrős Attila megjegyezte, van létjogosultsága az együttműködésnek. Erőteljes fejlődési dimenzióként jelenik meg a térségben a visegrádi gondolat. Ez új lehetőséget teremt az itt élőknek. „Kívánom, hogy ez a testvérvárosi viszony erősödjön. Ez a kapcsolat ne politikai vezetőkhöz és személyekhez köthető legyen, hanem egy olyan alappal rendelkező együttműködés, amelyre újabb friss erők is tudnak építkezni” – mondta végezetül.
Az ünnepség részeként nyitották meg azt a kiállítást, mely ízelítőt ad az egy évtizedes gyümölcsöző viszonyból. Az ipolysági ünnepség váci vendégművészek fellépésével zárult a városháza színháztermében.
Az ünnepség kapcsán a Felvidék.ma megkérdezte Mándli Gyula könyvtárigazgatót, hogy foglalja össze az együttműködés legfőbb állomásait, kezdeti lépéseit.
-A testvérvárosi szerződésnek milyen előzményei voltak?
Az együttműködés alapja még a nyolcvanas évekre nyúlik vissza. A szobi könyvtár igazgatójaként kerültem kapcsolatba Csáky Károly ipolysági helytörténésszel, nagyon jó munkakapcsolat alakult ki köztünk. A Honti Kulturális Napok 1991-es újjászervezésében is besegítettem, egy Hont megyei történeti kiállítás megrendezésével. A kiállítás anyagát magyar és szlovák múzeumok anyagából állítottuk össze. Így kezdődött a város intézményeivel a kapcsolat. A munkaprogramunk folyamatosan bővült. Kezdetben ezen együttműködéseknek nem volt kellő anyagi háttere, a rendszer sem volt megfelelően kiépítve. Ezért 2001-ben a két város kulturális intézményei egy közös nyilatkozatban fektették le a kapcsolatok alapjait. Ez volt az első írásos megállapodás, a testvérvárosi szerződés előszobája. Erre büszkék lehetnek a kulturális intézmények vezetői és munkatársai, hiszen nagy jelentőségük volt a szerződés megkötésében. Ebben mint a váci könyvtár igazgatója vettem részt, vállalva az együttműködés koordinálását. A váci önkormányzatban 2003 végén fogalmazódott meg a testvérvárosi viszony kialakításának gondolata, ezt követte a 2004. február 13-i ünnepélyes aláírás.
-Mit tart a kapcsolat jelentőségének?
– A kulturális intézmények között szakadatlanul folyik az munka. Ma nagyon jó és gyümölcsöző a munkakapcsolatunk. Kiemelten hatékony a két könyvtár, illetve a két múzeum baráti körének közös tevékenysége. Úgy gondolom, az emberek közti kapcsolat megléte, megmaradása és bővülése a legjelentősebb hozadéka az elmúlt egy évtizednek. A közös kirándulásokkal, rendezvényekkel érhetjük el, hogy ne egy formális hivatali viszony legyen, hanem egy emberi, mert ez tartja össze az egészet!
-Ipolyság városa munkája elismeréseként díszpolgárává fogadta. Miként élte meg ezt?
A díszpolgári kitüntetést megelőzően, 2003-ban Ipolyság Város Díját kaptam meg. Amint az a laudációban is elhangzott, a két város közti viszony elmélyítésében járó munkámat ismerték el. 2010 elején vettem át a díszpolgári kitüntetést. Nekem nagy öröm az, hogy ha az ember otthon érzi magát és hasznos tud lenni. Úgy érzem, Ipolyságon mindezt megkaptam. Közel két és fél évtized alatt számtalan öröm ért engem a városban. Az elismerésekkel megbecsülik a munkámat, ami külön öröm számomra.
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
a szerző felvételei
