Az Ipolyhídvéget a folyó túloldalán lévő Drégelypalánkkal összekötő közúti hidat ünnepélyes keretek között 2024. március 11-én adták át a forgalomnak. Így több évtized múltán újra közvetlen összeköttetésbe került a két település. Az Ipolyon átívelő kecses híd nem csupán összeköti a két partot, esztétikus megjelenésével turisztikai látványosságnak is beillik az Ipoly középső szakaszán.
Az acélhidat nem hiába tüntették ki 2024-ben az Év hídja díjjal Magyarországon. A híd főtartója felső keresztkötés nélküli acélív, az ívszerkezet legnagyobb magassága 6,75 méter. Főtartónként 28 függesztő van, amelyek alul-felül csuklósan kapcsolódnak az ívhez és a pályalemezhez. A híd támaszköze 50 méter. A kocsipálya 6,50 méter széles, a főtartók távolsága pedig 9,30 méter.
A zömmel uniós forrásból, a határon átnyúló együttműködési program keretében megvalósult Ipoly-híd összköltsége elérte a 4,5 millió eurót. Az acélhidat a személyautók mellett a 3,5 tonnát nem meghaladó teherforgalom is igénybe veheti. A hídhoz Magyarországon mintegy kilométernyi hosszúságban bekötőutat építettek, a szlovák oldalon fél kilométernyi útszakaszt újítottak fel és szélesítettek ki.
A világos, fehéres színű acélívek és sodronyok jól illeszkednek az Ipoly természetes közegébe. A híd egyik oldalát járdával is ellátták, így a gyalogosok is könnyedén használhatják.
Akár egy szép hétvégi kikapcsolódásként, túrázás során is igénybe vehető a Szent Borbála híd, hiszen az Ipoly folyó mindkét partján csodás táj tárul elénk.
Fotográfiák által tegyünk egy virtuális sétát a hídon és annak környezetében!
A tavaly márciusi hídavatásról ITT és ITT írtunk, a szeptemberi hídszentelésről pedig ITT és ITT számoltunk be. Az Ipoly-hidakról szóló cikkeink ITT érhetőek el.
A szerző felvételei.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
