A Csemadok Tornai Alapszervezete szeptember 14-re hívta össze tagjait, hogy közösen ünnepeljék meg a Szövetség megalakulásának 65. évfordulóját.
Jöttek is sokan, és már nagyon várták, hogy a tornai Kultúrház nagytermét újra a magyar dal, zene és humor töltse be. Az egybegyűlteket Kajkó Henrietta köszöntötte. Megköszönte a tornai önkormányzat rendkívüli támogatását, majd a szót Komjáti Attilának, a tornai alapszervezet elnökének adta át.
Ünnepi beszédében az elnök elmondta, hogy a Szövetség megalakulása, megmaradása a felvidéki magyarság konok élethez való ragaszkodásának köszönhető. Míg a kommunista évek alatt a magyar kisebbségi kultúra megmaradásában volt fontos szerepe, ma már különböző társadalmi kérdésekkel is foglalkozik.
Beszéde végén elődjét Káposztás Csabát köszöntötte, aki munkássága elismeréseként a Csemadok országos ünnepségén kitüntetésben részesült. Az ünnepi beszédet Csoltkó Jenő a területi választmány elnöke zárta, aki a tornai alapszervezet munkásságát elismerő oklevéllel jutalmazta.
A sok munka után végre eljött a szórakozás ideje is. A születésnapi műsor a Búzavirág tornai éneklőcsoport színvonalas műsorával kezdődött. Akik szintén születésnaposok, öt éve alakultak. Utánuk következtek a falu fiataljai.
A tornai magyar alapiskola Bódva színjátszó csoportja egy humoros, zenés darabban a Krasznahorkai vár pusztulását vitte a színpadra. A drámaian végződő színdarab után öt mosolygós leány kápráztatta el a közönséget citerajátékkal, énekkel. Ők voltak a Buzitai citerazenekar. A zene után Mariska néni – Kalász Valéria – lépett a színpadra. Rövid humoros történeteivel mindenkit megnevettetett, amelyeket a falubeliek még sokáig fognak emlegetni.
A szomszédos faluból, bár a határon túlról Hivégardóból, az Őszirózsák népdalkör is ellátogatott hozzánk. Népdalaik után a Madam trió szórakoztatta tovább a közönséget. A triót két ismert budapesti színésznő Cseke Katinka, Szőlőskei Tímea és a helyi születésű Kajkó Lea alkották. Utolsó fellépőnk Szitás Ida magyar nótával, és operett dallamokkal ajándékozta meg a közönséget.
Az ünnepi délután végére olyan hangulat kerekedett, hogy a közönség vele együtt énekelt. Az ünnepi műsör a Himnusz eléneklésével zárult. A nézők kifelé jövet a Csemadok képkiállítását tekinthették meg, mely az elmúlt évek eseményeit foglalta össze. Köszönet a szereplőknek és szervezőknek a felejthetetlen délutánért.
Király Béla, Felvidék.ma
