Az Emlékül Marikától c. tárlat kísérőprogramjaként került megrendezésre az a művésztalálkozó, amelyet a Duna Menti Múzeum és a Komáromi Zsidó Hitközség rendezett október 24-én. A kiállításokról, versekről és hovatartozásról L. Juhász Ilona etnológus és Miriam Neiger Fleishmann, komáromi származású, Jeruzsálemben élő művésznő beszélgettek.
Az este és a kiállítás kurátora Szabó Csekei Tímea művészettörténész volt. Az est hangulatát emelte a versek felolvasásával Molnár Xénia színművész. A meghitt hangulatú művésztalálkozóra a múzeum kiállítótermében került sor, Miriam Neiger Fleishmann topográfiai módszerrel megfestett képei között. A találkozóra eljöttek a rég nem látott barátok, rokonok, ismerősök.
A kötetlen, családias hangulatú estén Avigdor Hameiri, Ráskai Ferenc, Zsolt Béla és Miriam Neiger Fleishmann verseiből olvasott fel Molnár Xénia. L. Juhász Ilona volt az est moderátora, aki kérdéseket tett fel az művésznő életéről, kettős identitásáról, művészeti sokoldalúságáról. Ezen kérdések megválaszolásával a közönség közelebb kerülhetett egy kettős identitású, holokauszt-túlélők gyermekeként felnövő sokoldalú művészegyéniséghez, Miriam Neiger Fleishmannhoz. A beszélgető est végén a közönség soraiból is tehettek fel kérdéseket a művésznőhöz, ami még kötetlenebbé, családiasabbá tette a találkozót.
L.Juhász Ilona röviden bemutatta Avigdor Hameiri életét, a kárpátaljai Ódávidházán született magyar-zsidó írót, aki személyes barátja volt Ady Endrének is. Az est hallgatósága megtudhatta azt is, Miriam miért éppen Hameirit választotta doktori disszertációjának témájául. Mint elmondta, Hameiri érdekes személyiségét, munkásságát eddig még nem igazán dolgozta fel az irodalomtörténet tudománya.
Első írásait, verseit magyarul publikálta, majd 1912-ben jelent meg első héber nyelven írt kötete. Gyakran járt a pesti New York kávéházba, amely törzshelyévé vált és itt ismerkedett meg a kor ifjú költőnemzedékével, a későbbi Nyugatosokkal. Ekkoriban kötött barátságot az óriásköltővel, Ady Endrével, akinek kérésére a Bibliából olvasott fel héberül. Hameiri az első világháború idején harcolt az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében, majd orosz hadifogságba került, ahonnan 1917-ben szabadult. Szabadulását követően már nem tért vissza hazájába, 1921-ben letelepedett Palesztinában, ahol pesti mintára megalapította Tel Avivban az első héber nyelvű kabarét, a Hakumkumot. Ebben a városban hunyt el 1968-ban, 79 évesen.
Avigdor Hameiri számtalan műfajban alkotó író-költő volt: emlékiratok, történelmi regények, elbeszélések, tárcanovellák, szatírák, gyerekkönyvek, újságcikkek, nyelvészeti értekezések, útleírások, személyes és politikai hangvételű költemények fűződnek a nevéhez. Munkássága alapvető fontosságú a modern héber irodalom területén, elsősorban pacifista hangvételű írásai miatt. Ezt követően Ráskai Ferenc Az apám meg én c. költeménye hangzott el Molnár Xénia tolmácsolásában. Ráskai Ferenc Komáromban született 1883-ban, a bencés gimnáziumban végzett. A családnak a Nádor utcán volt kis boltja. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, majd a Pesti Hírlap munkatársa lett. A budapesti Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra 1942-ben.
Miriam elmondta, hogy egykoron Ráskai Ferenc fontos írója, publicistája volt a magyar irodalmi életnek, ma már sajnos kevéssé ismert, még saját szülővárosában is alig ismerik. Akárcsak Zsolt Bélát, aki szintén Komáromban zsidó családban született 1896-ban. Komáromi tanulmányait folytatva Budapestre került, magyar-latin szakos tanárnak tanult, de tanulmányait megszakítva bevonult katonának az első világháború idején. Az orosz fronton megsebesült, a nagyváradi katonakórházba került, ahol lábadozása ideje alatt verseket írt, melyeket közöltek a helyi lapok. 1918-tól újságíró lett Nagyváradon, majd 1920-ban Budapestre költözött, ahol Bródy Sándor bátorítása mellett folytatta az újságírást. Magyarország német megszállása után feleségével felszállhattak a Kasztner-vonatra, így elkerülték a megsemmisítő táborokat.
A második világháború befejezése után tért vissza Magyarországra, de már betegen. 1949 elején halt meg, a Kozma utcai temetőben nyugszik. Versek és színművek mellett írt regényeket is. Egyik legjelentősebb regénye a Kilenc koffer, egy megrendítő soá regény.
Miriam Neiger Fleishmann verseiből is felolvasott Molnár Xénia, mély átéléssel, rendkívüli hatású előadásában minden szónak súlya volt. A Száműzetés és a Hogy tudnék…? c. versek betekintést engedtek a költőnő gondolatiságába, dús érzelemvilágába – fájdalmasan és őszintén vall megrázó felismeréseiről, élettapasztalatairól. Az est végén a közönség is kérdezhetett a művésznőtől, aki kendőzetlen őszinteséggel válaszolt a kérdésekre.
Egyik legmeghatóbb pillanata ennek az estének az volt, amikor egy idős hölgy 80 éve elhallgatott, lelkét nagy súllyal terhelő gyerekkori élményét mesélte el. Kicsi gyermek volt, amikor nádfedeles családi házuk leégett egy közeli faluban. A tél közepén földönfutóvá váltak, segítséget senkitől sem remélhettek és nem kaptak. A faluban élő zsidó család megkönyörült rajtuk és befogadták a családot hosszú időre, amíg újra rendbe nem jöttek. Soha nem beszélt még senkinek erről az élményről.
Ez az idős néni volt az, aki 67 éve őrzött egy bicikli eladásról szóló számlát, melyet a napokban adott át Miriamnak. A számla azért fontos, mert a művésznő édesapja kerékpárboltjából származik és egy fontos darabkája annak a komáromi életnek, amelyet Miriam szülei éltek még a születése előtt, s amelyről Miriam csak elbeszélésekből hallott.
Miriam Neiger Fleishmann író, költő, festőművész.1948-ban született Komáromban, 1949-től Izraelben él. A jeruzsálemi Bezalel Képző-és Iparművészeti Akadémián végezte tanulmányait 1977 és 81 között. A Jeruzsálemi Héber Egyetemen héber irodalmat tanult, mesteri fokozatát magna cum laude diplomával fejezte be 2008-ban. Befejezés előtt álló doktori disszertációjának témája, az Osztrák – Magyar Monarchiában született Avigdor Hameiri költészete. Több irodalmi díj tulajdonosa. Négy verseskötete jelent meg, ebből három héber nyelven – Szavak a vizualitásban, Arcképek, Anyagok a senki földjén – , és az utolsó 2002-ben Száműzetés címen magyarul.
További képek a rendezvényről megtekinthető a Képgalériában ITT>>>.
Szalai Erika, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49392,48375,48585″}