Nem kell kézzel meghúzni a lakszakállasi református templom harangjait. A huszonöt évvel ezelőtt villamosított harangok ismét működnek. A felújítás költségét teljes mértékben a hívek adományaiból fedezték.
A lakszakállasi egyházközség utolsó hivatalos harangozója 2010-ben halt meg (Domonkos László), azóta önkéntes alapon történt a harangozás presbiterek vagy a lelkipásztor által. Addig ez nem is okozott gondot, amíg a több mint huszonöt évvel ezelőtt villamosított harangok – kisebb-nagyobb hibával – működtek. Egy éve azonban a harangok villamos meghajtása teljesen tönkrement, kézzel harangozó egyházfi pedig nem akadt. Ezért döntött úgy a gyülekezet presbitériuma az idei év márciusában, hogy szakember újítsa fel a harangok vezérlését.
A harangvezérlés elkészítésével Kormon Géza kaposvári harangjavítót kérték fel, aki több mint 4000 harangot villamosított eddig, többek között Dunaszerdahelyen, Nemesócsán, Apácaszkállason és Kulcsodon is. Munkájára tíz év garanciát vállaló szakember két hét alatt végzett a harangok villamosításával.
A teljes felújítása magába foglalta a harangok mozgó részeinek csapágyazását, megfelelő vasmerevítő kialakítását, tranzisztoros kapcsolót elektromágnesmaggal, az elektronikus vezérlést és villanyszerelési munkálatokat.
A felújítás költségét teljes mértékben a hívek adományaiból fedezték.
A lakszakállasi templomba két harang hívogatja a híveket istentiszteletre. A nagyobbik harang még 1922-ben készült Herold Richárd komotori harangötödéjében ezzel a felirattal: „Uram, Tied a dicsőség! Öntette a Lak- turiszakállosi, valamint a szilasi református gyülekezet közössége 1922-ben.” A kisebbik harangot több, mint harminc évvel később, 1956-ban öntötték.
Reformata, Felvidék.ma
