A kisebbségi kormánybiztosi hivatal, ígérete szerint az év végéig leteszi az asztalra a kisebbségi cselekvési tervet. Amennyiben ebbe bekerül az átfogó nemzetiségi törvény szükségessége, ez a kormányra nézve sokkal kötelezőbb érvényű lesz, mint egy nemzetközi vállalás vagy egy kormányhivatalnok kijelentése, véli Tokár Géza, a kormány kisebbségi bizottságának tagja.
Portálunk is beszámolt róla, hogy a kormány május 27-én elfogadott kisebbségi jelentése a már korábban elfogadott emberi jogi stratégiából kiindulva leszögezi, hogy 2015-ben a kisebbségi kormánybiztosi hivatal figyelme a kisebbségi cselekvési tervre összpontosul. Mária Jedličková megbízott kisebbségi kormánybiztos már ezt megelőzően a kormány kisebbségi bizottsága előtt is megerősítette a szándékot, s a cselekvési terv előkészítéseként beterjesztett egy írásos dokumentumot, amely egy szakmai munkacsoport felállását és a munkamenet idővonalát tartalmazza. A határidő 2015 vége.
„A bizottság magyar tagjait is felkérték, hogy jelöljenek szakértőket. Május végével ez meg is történt. Öt hely jut a kisebbségeknek a tíztagú munkacsoportban, s mi állítottunk egy teljes listát, végül három helyünk jutott. Hodossy Katalin és Horony Ákos jogászok ott lesznek a csoportban, az oktatásügy területéről pedig Fodor Attila. A maradék két helyet a ruszinok és a horvátok jelöltje foglalhatja el. Nagy valószínűséggel, szakértőként Petőcz Kálmánnak (a kormány emberi jogi és kisebbségi tanácsának alelnöke) is beleszólása lesz abba, milyen dokumentum készül”– tájékoztatott Tokár Géza.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivője ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ez a munkafolyamat kiterjedtebb a szakértők munkájánál, ugyanis azt tervezi a kormányhivatal, hogy a különböző tanácskozásokon az érintett kisebbségi civil szervezetek véleményét is meghallgatják november folyamán. Szükség lesz a pártok visszajelzésére is. A kiindulópont a kormány által még februárban elfogadott emberi jogi stratégia, amely rendelkezik kisebbségi függelékkel is.
„A cselekvési terv mindenképpen komoly előrelépést jelenthet, hiszen korábban ilyen még nem volt, de csak annyira lehet hatékony, amennyire konkrét is” – véli Tokár, aki szerint az átfogó kisebbségi törvény igényét épp ebben az akciótervben kell megfogalmazni. Pozitívnak tartja, hogy ebből a szempontból sok a közös pont a magyar és a ruszin képviselők között, és a többi kisebbség is a rendezés híve e téren.
„Ezért is gondolom, hogy új utak is megnyílnak az emberi jogi stratégia alkalmazásával és a kisebbségi együttműködéssel kapcsolatban, melyek korábban nem voltak kihasználva. Részben optimista vagyok, részben óvatos. Nem tudom, mennyit lehet elvárni ettől a kezdeményezéstől. Ha hagyják a szakértőket dolgozni, miután június végéig feláll egy rátermett szakmai stáb, akár még valami jó dolog is kisülhet ebből” – nyilatkozta a kisebbségi bizottság Szlovákiai Magyarok Kerekasztala révén delegált tagja. Hozzátette azonban, ez nem lesz gyógyír a szlovákiai magyar közösség minden gondjára, de mindenképpen egy olyan új csatorna, amely korábban nem létezett az érdekérvényesítés terén.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”54027,54007″}