Sértik az emberi jogokat a kötelező menekültkvóták, amelyek a menekültek uniós tagországok közti szétosztását írnák elő. Jelentette ki az európai ügyekért felelős parlamenti bizottság elnöke, Ľubomír Blaha (Smer-SD) a Szombati párbeszédek című hétvégi vitaműsorban.
„Nem helyes, hogy valakinek megparancsolják, hogy ott éljen, ahol nem szeretne” – jelentette ki a bizottsági elnök, akinek a kvótasztori a nem is annyira régmúltat juttatja az eszébe, amire szerinte senki sem emlékszik vissza szívesen.
Szlovákia elutasítja a kötelező menekültkvótákat, mert Balha szerint értelmetlenségről van szó. Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít a humanitárius segítségnek azokban az országokban, ahol probléma van. Blaha úgy véli, a kötelező kvóták a szélsőjobboldal megerősödéséhez vezetnek Európában.
Szlovákia az uniós belügyminiszterek által többségi döntéssel elfogadott kötelező kvóták ellen panaszt kíván benyújtani a luxemburgi Európai Bíróságon – és kötelezettségszegési eljárást kezdeményez az Európai Bizottság ellen. „Törvényes lépés ez, még ha már érvényes döntés ellen is védekezünk” – jelentette ki Blaha. A nemzetközi politika szabályai szerinte mások, mint a belföldi politikáé. Ezért nem szabad elfelejteni, hogy a nemzetközi kapcsolatokban Szlovákia önálló államnak számít, amelynek nem lehet csak úgy valamit megparancsolni, figyelmeztetett a bizottsági elnök.
A tagországoknak két év alatt kellene a menekülteket befogadniuk. „És ez az idő nekünk kedvez, csak ezután kellene ugyanis a bírságokkal szembenéznünk. Az Európai Unió addig rájön, hogy a menekültek nem akarják, hogy az általa meghatározott országokba internálják őket, azaz nyilvánvalóvá válik, hogy a kvóták nem jelentenek megoldást” – vélekedik Blaha.
Ellenzi a menekültek ilyen jellegű elosztását Martin Klus, az SaS külpolitikai vezetője is. Véleménye szerint Robert Kaliňák belügyminiszter helyesen tette, hogy a kötelező kvótákról való szavazás során „nemmel” szavazott. Megjegyezte azonban, hogy ha Robert Fico kormányfő Robert Kaliňák belügyminiszterrel együtt valódi diplomaták lettek volna, akkor a helyzet másként alakulhatott volna. „A V4-es partnereinkkel megegyezhettünk volna abban, hogy a kvótákat megszavazzuk, de csak azzal a feltétellel, hogy a menedékjogkérők közül az elsők közt válogathatunk” – fogalmazott Klus. A befogadandó menekültek közé így Szlovákia beszámíthatta volna a szíriai keresztényeket is, illetve azokat, akik olyan kvalifikált munkaerőt jelentettek volna, amelyből hiány van az országban, fűzte hozzá a jobboldali politikus.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56402,56365,56345,56332″}
