52
Az úgynevezett egyházi tizedet megváltozott módon már három év múlva be lehetne vezetni. Ez ugyanis az elképzelése Dušan Čaplovič kisebbségekért felelős miniszternek. A 18 állam által bejegyzett egyház jelenlegi finanszírozását aszignált adóval helyettesítenék.
Ahogyan ma az emberek adójuk két százalékát különféle szervezeteknek ajánlhatják fel, hamarosan így finanszírozhatják a saját egyházukat is. Čaplovič szerint ez a rendszer 2011 és 2012 között indulhatna be. Az új modell bevezetése előtt azonban legalább két éves próbaidőnek kellene eltelnie. A miniszterelnök-helyettes szerint először az euró elfogadtatása a lényeges, csak aztán jöhet az egyházak új finanszírozási rendszere. Čaplovič elképzelése szerint az egyházak évente egyszer kapnának támogatást a fenntartásukra, hogy elképzelésük legyen arról, milyen pénzösszeggel gazdálkodhatnak.
A rendszer főleg a katolikusoknak kedvez
Az egyházak államtól való különválásának kérdéséről először az egyházak képviselőivel kell tárgyalni. Az új modelhez pozitívan viszonyul a legnagyobb lélekszámmal rendelkező a katolikus egyház. „Szakembereink készek a tárgyalásra“ – mondta Jozef Kováčik a Püspökkari Konferencia szóvivője. A gazdasági-jogi tanács már hosszabb ideje foglalkozik az egyházak finanszírozásáról szóló törvénytervezettel.
Hasonló megoldásról gondolkodnak a Helvét Hitvallású Evangélikus Egyház képviselői is. A püspöki iroda titkára, Edita Soboliková ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az állam csak a lelkészek fizetését fiztosítja, valamint hozzájárul az egyház központjának a fenntartásához. A többit az egyház a saját bevételeiből biztosítja. „Állami támogatás nélkül viszont gondok jelentkeznének, ezért nagyon érzékenyen és higgadtan kell erről gondolkodni“ – nyilatkozta Saboliková.
A kis egyházak tartanak az új rendszertől
A Szlovákiai Református Egyház püspöke, Erdélyi Géza szerint a gyülekezetek 90 százaléka kis lélekszámú, csak néhány száz egyháztaggal számolnak. Állami garancia nélkül viszont létfenntartási gondokkal kellene megküzdenünk. A református gyülekezetek többsége a munkanélküliséggel erősen súlytott területeken működik. A jelenlegi rendszer, amelynek köszönhetően mintegy 50 millió koronát kaptak, megfelelő a reformátusok számára. Čaplovič ugyanakkor megérti a kisegyházak félelmét. Elmondta azonban azt is, meg kell határozni, milyen nagyságú legyen a garantált minimális összeg, amelyet az állam továbbra is folyósít az egyház számára.
Čaplovič szerint fontos szempont az is, hogy az egyházak ily módon konkurálhatnak egymással. Az az egyház, amelyik több figyelmet fordít a híveire, annak többen is fogják látogatni az istentiszteleteit. Az emberek pedig tudatosítják, hogy érdemes annak az egyháznak pénzt is juttatni.
Čaplovič javaslatával egyelőre csak a nemzetiek vezére, Ján Slota ért egyet, de csak abban az esetben, ha a különválással maguk az egyházak is egyetértenének. A néppárti képviselő, Katarina Tóthová viszont azt hangsúlyozta, hogy a tervezett modell Európa több államában is ismert.
Hasonló vita volt már Csehországban is. A témát Cyril Svoboda miniszter, a kormány törvényalkotási tanácsának vezetője nyitotta meg. Véleménye szerint a plébánia közösségeinekk, gyülekezeteinek számlájára a tagoknak havonta bizonyos százalékot kellene utalni jövedelmükből . A Cseh Püspökkari Konferencia egyelőre tartózkodó álláspontot képvisel az ügyben.
Hogyan finanszírozza az állam az egyes egyházakat (milliókban kifejezve)
Római-Katolikus Egyház 521
Helvét Hitvallású Evangélikus Egyház 97,3
Görög-katolikus Egyház 91,6
Zsidó Hitközségek 3,5
Összesen 929
Adat: MK SR 2007
Hn, FelvidékMa
