Csáky Pál a Magyar Koalíció Pártja internetes honlapja látogatóinak a kérdéseire válaszolt. A másfél órás online-kapcsolat alatt az MKP elnöke 41 kérdésre adott választ (ebből 32 magyar olvasóktól és 9 szlovákoktól érkezett). A következőkben a magyar nyelven feltett kérdéseket az azokra adott válaszokkal témakör szerinti csoportosításban közöljük.
Lisszaboni Szerződés, Európa
Ön szerint, a Lisszaboni Szerződés megszavazásával enyhítettünk a magyargyűlöleten, vagy az SDKÚ és KDH-ás szavazók is meggyűlölnek minket?
Csáky: Én nagyon remélem, hogy ez után a szavazás után egyetlen szlováknak sem lesz oka arra, hogy görbén nézzen a magyarokra, megkérdőjelezze a mi államalkotó státuszunkat és akár egy fél szó erejéig bántson bennünket. Abban is bízom, hogy az SDKÚ és a KDH támogatói nagyon gyorsan rájönnek arra, hogy helyesen cselekedtünk. Nem titkolom, hogy ezzel a lépésünkkel új hidakat próbáltunk meg építeni a szlovákság és Európa felé.
Ön szerint megéri-e az MKP -nak egyes szlovák pártokkal „simulékonyabb” politikát folytatni csak azért, hogy a jövőben esetlegesen az érdekeinket kormányszinten képviselhesse? Mindannak tudatában, hogy a szlovákiai pártok az MKP-val csakis kényszerből lépnek „házasságra”, és számukra a magyar nemzet szlovákiai közösségének jogai csak egy bizonyos szintig „elviselhető”!
Csáky: A Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos szavazásunk is azt mutatja, hogy az MKP önállóbb politizálásra törekszik. Sajnos egyet kell értenem Önnel abban, hogy a szlovák pártok között nem található olyan, amely belső meggyőződésből felvállalná a szlovákiai magyarok gondjait. Ezért is érthetetlen számomra, hogy több szlovákiai magyar választó ennek ellenére szlovák pártra adja a szavazatát. Elismerem persze, hogy ezen szavazók meggyőzése érdekében az MKP-nak is többet kell tennie, s a jövőben erre fogunk törekedni. Biztosítom azonban Önt arról, hogy az MKP számára a jövőben is a legfontosabb prioritás a szlovákiai magyar közösség érdekeinek leghatékonyabb képviselete lesz.
Önök, az MKP miért nem csatlakoztak a KMAT-hoz vagyis a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácshoz?
Csáky: Az említett kezdeményezéssel kapcsolatban az a gyanúnk, hogy az inkább magánszemélyek önfényezésére, mintsem a probléma igazi megoldására irányul. Az MKP a hatékony megoldások híve, úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió szintjén kell megnyitnunk ezt a kérdést. Ezért tartom fontosnak, hogy sikerült megerősítenünk pozíciónkat a Lisszaboni Szerződésről szóló szavazással az európai struktúrákban, így legitim módon vethetjük fel a fenti kérdést.
A szlovák–magyar viszony
Ön szerint mekkora az esélye az „igaz” szlovák-magyar történelemkönyv létrejöttének? Pontosabban, mekkora az esélye annak, hogy a valót fogja tartalmazni közös történelmünkről, nem pedig a „per pillanat” hatalmon lévő politikusok felfogását támogató történészek „kompromisszumait”?
Csáky: Szerintem csak igaz szlovák-magyar történelemkönyvet érdemes írni, s erre a garancia a magyar fél részvétele a programban. Tudom, hogy közös történelmünkben több olyan elem van, amelyre a szlovákok másképp néznek, mint mi, magyarok. Ezekben az esetekben szerintem azt a módszert kellene alkalmazni, hogy tárgyszerűen megjelenítik a történéseket, s hozzáfűzik a két fél eltérő értelmezését. Így a magyarok láthatnák a szlovák és a szlovákok a magyar álláspontokat. Egy következő generáció így talán közelebb kerülhetne egymáshoz és talán közös értelmezést is találnának. Egyébiránt az a véleményem, hogy a jelenlegi szlovák politikának nem igazán érdeke tiszta vizet önteni a pohárba, a mítoszokkal fertőzött nemzeti maszlagok többek számára biztosítják a könnyű szavazatszerzést a választások alkalmával.
A Szlovák Nemzeti Párt kormányra kerülésével újra lángra kapott a szunnyadó, ám meglévő magyargyűlölet! Létezik-e Ön szerint valamilyen gyógyír eme,szinte génekben hordozott és családokban ápolt „betegségre”?
Csáky: Nem szeretném, ha válaszom túl lehangoló lenne, de ebben a kérdésben nem vagyok túlzott optimista. A legnagyobb hibának azt tartom, hogy a szlovák társadalom nem vitatta meg kellő szinten önmagával, mit jelent szlováknak lenni a 21. században. Ennek híján leegyszerűsített definíciókhoz folyamodnak, amelyek értelmében az, aki jó szlovák, egy kicsit (vagy nagyon) magyarellenes is. A nacionalizmust életben lehet tartani, ám az európai szellemiséget nem gyarapítani, de rontani lehet csak ezzel. Nézze meg, kérem, hogyan vetélkednek e téren a kormánypártok, s hogyan nyilvánulnak meg a múlt heti szavazás után némely ellenzéki politikusok is. Az sem ad okot optimizmusra, ha tudatosítjuk, hogy a fiatalok között a Szlovák Nemztei Pártnak fajlagosan több támogatója van, mint a középnemzedék tagjai között. Számunkra mindebből egy felelősség adódik: jobban odafigyelni egymásra, zárni a sorainkat és minőségibb emberekké, minőségibb magyarokká válni.
Mint köztudott ,Gašparovič elnök azt mondta, hogy Szlovákiában van kulturális és nyelvi autonómia. Mit szól ehhez és mennyire jó ez az MKP-nek?
Csáky: Gašparovič úr valószínűleg eme kérdés kapcsán sem tudja, hogy miről beszél. Strasbourgban egyébként azt mondta, hogy támogatja a szlovákiai kisebbségek kulturális és oktatási autonómiáját. Mi természetesen számon fogjuk kérni rajta ezt az ígéretét, mert egy köztársasági elnöknek minden körülmények között tudnia kell, hogy mit mond. Feltételezem, hogy le fogja tagadni, hogy ilyen kijelentést tett, bár Berényi József kollégám, aki jelen volt az ominózus találkozón, jegyzőkönyvet ígért arról.
Malina Hedvig
Mi a véleménye arról, hogy Robert Kaliňák még mindig nem kért bocsánatot azért, hogy a nyitrai magyarverés elszenvedője, Malina Hedvig ellen ellen nyilvános médiahadjáratot indított?
Csáky: Robert Kaliňák ebben a kérdésben durva hibák sorát vétette. Meggyőződésem, hogy egy jól működő jogállamban egy ilyen eset után nem maradhatott volna a posztján. Az ellenzéki pártokkal februárban tárgyaltunk arról, hogy kezdeményezni fogjuk a leváltását. Mihelyst a viszony rendeződik az ellenzéki pártok között, az MKP javasolni fogja Robert Kaliňák leváltását.
Hogy lehetséges Szlovákiában, hogy egy tolvaj, gyújtogató, magyargyűlölő ekkora köztisztviselői rangra emelkedjen? Hogy Malina Hedviggel annyi törvénysértés követtek el?
Csáky: Az, hogy Ján Slota ilyen népszerűségnek örvend a szlovák társadalomban, nézetem szerint bizonyos társadalmi deformációkat tükröz vissza, s ezeket nagyon veszélyesnek tartom. A demokráciának vannak komoly hiányosságai is, véleményem szerint az Ön által is definiált jelenség ezek közé tartozik. Ami Malina Hedviggel történt, is mutatja, hogy Szlovákia még nem igazán jogállam, s a szlovákiai magyarok új generációja számára is jelent ez a jelenséghalmaz újabb kihívásokat.
A felvidéki magyarság kilátásai és az MKP
Van az MKP-nak hosszútávú stratégiája? Mi lesz itt 20 év múlva? Tovább asszimilálódunk, vagy lesz egyszer autonómia?
Csáky: Minket is foglalkoztatnak ezek a kérdések, a válaszokat a programtéziseinkben próbáltuk megfogalmazni. Kérjük tanulmányozza át ezt a dokumentumot és tisztelettel várjuk az Ön javaslatait is.
Az MKP-nek van-e kidolgozott területi autonómiaterve és mikor lesz az aktuális?
Csáky: Az MKP-nak jelenleg nincs kidolgozott területi autonómiaterve, bár az elődpártok rendelkeztek ilyennel. Az MKP programtézisei a kulturális, oktatásügyi és regionális önkormányzati formák létrehozatalát és megerősítését tartalmazza.
Szinte evidens Dél-Szlovákia gazdasági ellehetetlenítése, vagy legalábbis „levesbéren” tartása! Még a munkahely utáni „vándorlás” támogatása is asszimilációnkat, otthonaink elhagyását „segíti”.Nyolc évnyi kormánytagság sem volt elég ennek orvoslására. Mi a megoldás? Vagy az EU-s támogatás is mind „északra” vándorol??
Csáky: Szülőföldünk sajnos máig szenvedi az elmúlt évtizedek alulfejlesztése okozta állapotokat. Az elmúlt 8 évben próbáltunk némi korrekciót végezni, ám az igazán hathatós változásokhoz több időre van szükség. Nem fogadjuk el, hogy az EU-s támogatások főleg más régiókba vándoroljanak, ebben a kérdésben már Brüsszelben is tettünk lépéseket. A honlapunkon igyekszünk megfelelő szolgáltatást nyújtani az önkormányzatok és a szlovákiai magyar intézmények számára, hogy minél hatékonyabban tudjanak támogatáshoz jutni. A határon átívelő együttműködés minden formáját támogatjuk a magyar kormánnyal együtt, s meg vagyok róla győződve, hogy az EU-s támogatásoknak is köszönhetően a dél-szlovákiai régió helyzete is javulni fog. Az MKP-t ennek érdekében regionális pártként is meg akarjuk jeleníteni, újabb szervezeti formák előkészítésén dolgozunk, hogy hozzájáruljunk szülőföldünk gazdasági felemelkedéséhez.
Belenyugodott-e az MKP abba, ahogy Szlovákia közigazgatását 8 megyére osztották?
Csáky: Az MKP nem nyugodott bele a jelenlegi közigazgatási felosztásba, programunk annak megváltoztatását javasolja úgy, hogy létrejönne legalább egy dél-szlovákiai régió is. Jelenleg úgy látszik, nincs politikai akarat ennek a kérdésnek a kezelésére a szlovák parlamentben.
Ha a szlovák parlament változtatások nélkül fogadja el a közoktatási törvényt, akkor a már beharangozott tiltakozásokon kívül, az MKP -nek vannak tervei bizonyos „ellenlépésekről”?
Csáky: Az MKP már most európai ügyet csinált a közoktatási törvényből, reméljük, igyekezetünk sikeres lesz, és nem kell az utcára vonulnunk. Amennyiben a kormánykoalíció nem tartja be nyilvános ígéreteit, természetesen mi is cselekedni fogunk.
Mi a véleménye az MKP-nak a 20%-os nyelvhasználati jogról és elégedett-e ezzel avagy szeretné a jobb 5-10%-os arányt?
Csáky: Az MKP a 10 %-os arányt tartaná korrektnek, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának tavalyi ajánlása is erről szól. A pártban készül az ezzel kapcsolatos törvénymódosítás, a párt képviselői klubja fogja majd eldönteni, mikor és milyen politikai lépéseket teszünk eme cél elérése érdekében.
Egyes városok, községek nevei Štúrovo / Párkány, Gabčíkovo / Bős stb. még mindig nem megoldottak, és magyar nyelvhasználatuk sem az. Lesz-e megoldás?
Csáky: Szégyenletesnek és diszkriminatívnak tartjuk a jelenlegi helyzetet, ugyancsak készül törvénymódosítás ennek a kérdésnek a rendezésére is.
Ön szerint demokratikusabb lett a párt az ön elnöksége alatt, vagy nem volt szükség a demokratikusabbá tételére? Ha igen, akkor mennyiben?
Csáky: Szerintem a párt most demokratikusabb, mint volt, s ezt azért tartom fontosnak, mert közösen kell megkeresnünk a párt új arcát és prioritásait. Ebben a folyamatban minden értelmes és jóakaratú ember segítségére számítunk.
Mely politikai irányvonalak váltak hangsúlyossá a párt ellenzékbe kerülése óta?
Csáky: A párt irányvonala az ellenzékbe kerülés óta nem változott, a szociális érzékenység erőteljesebb hangsúlyozása az az elem, amely fokozottabban jelent meg a párt munkájában. A párt tevékenységének egyéb prioritásaira a programtézisek adnak választ, amelyekhez május közepéig várjuk az önök javaslatait is.
A párt Magyar Koalíció Pártja nevet sokak szerint ideje lenne megváltoztatni valami jobb és alkalmasabb névre. Gondolkoztak-e már ezen és van-e kilátásban ilyen javaslat? Mikor történik meg mindez?
Csáky: Önnek igaza van, a párt neve tartalmaz tautológiát, s nem véletlenül használjuk betűszavas rövidítésként csupán az MK változatot. A tavalyi megbeszélések során felmerült a párt nevének megváltoztatása, mint lehetőség is, az elnökségben azonban ezt elvetettük, tekintettel arra, hogy minden hiányosság ellenére elfogadott márkanévről van szó.
Lát-e lehetőséget arra, hogy a sokat emlegetett asszimiláció ne csak mérséklődjön, de vissza is forduljon. Milyen feltételekre lenne erre elvileg szükség Ön szerint?
Csáky: Ez elsősorban rajtunk múlik, engem gyakran dühít a szlovákiai magyar társadalom rövidlátó konzervativizmusa ebben a kérdésben. A szlovákiai magyar politika számára az elmúlt tíz év legfontosabb prioritása az volt, hogy az európai integrációs folyamat hozományaként eltűnjön a határ Magyarország és Szlovákia között. Bosszantó látni, hogy miután ez bekövetkezett, sokan nem óhajtanak élni az új lehetőségekkel és úgy viselkednek, mintha a hetvenes években élnénk. Magyar gyerekeket szlovák iskolába íratnak, nem élnek nyelvi jogaikkal, nem használják nevüket anyanyelvükön. Szeretném, ha mindenki számára világos lenne, hogy az európai integráció azt is meghozta nekünk, hogy szervesebb részévé válhattunk a Kárpát-medencei 13 milliós magyar tömbnek. Ez nem sértheti Szlovákia érdekeit sem, hiszen kulturális és nyelvi, nem pedig politikai integrációról van szó. Örülnék annak, ha minél több szlovákiai magyar elgondolkodna eme összefüggések fölött.
Magyarország
Miért nem vonják felelőségre az anyaországot agresszívabban? Vagy Önök szerint is csak külhonnak kell megbűnhődnie a világháborús hibákért? Mert ma már úgy viselkednek, mintha nekik semmi közük nem lett volna, mi ezt maximálisan megérdemeljük, sőt még belénk is rúgnak! Tisztelet a kivételnek… Önök képviselnek minket, miért nem tesznek semmit?
Csáky: Az anyaországban – sajnos – valóban tapasztalhatunk olyan jelenségeket, amelyek lehangolóak. Mindamellett nem állíthatom, hogy megfeledkeznek rólunk. Igyekszem jó viszonyt ápolni a teljes magyar politikai elittel, s el kell mondanom Önnek, jelentős politikai támogatást kapunk tőlük. A tárgyalásokon keményebb hangot is használunk, ha ez szükséges, ugyanakkor az elmúlt időszak több olyan történését tudom megnevezni, amikor e nélkül is egyértelműen kiálltak mellettünk. Nem feledkezhetünk el arról a több százmillió forintnyi támogatásról sem, amelyet a magyar adófizetők pénzéből folyósítanak nekünk különböző támogatási formák alapján. Az oktatási-nevelési támogatásra, a Szülőföld Alap segítségére és hasonló állami programokra gondolok, amelyeknek haszonélvezői a szlovákiai magyar polgárok és diákok.
Miért nem gyakorolnak Önök is nyomást Gyurcsány távozására? Egy kis közünk talán még maradt az anyaországhoz, és ekkora válságnál, talán örömmel fogadnák a külhoni magyarok véleményét is…
Csáky: Azt, hogy ki a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, köztársasági elnöke, házelnöke, nem a mi tisztünk eldönteni. A mi felelősségünk abban rejlik, hogy a magyar alkotmány által garantált keretekben hatékonyan együttműködjünk velük a szlovákiai magyar közösség érdekében. A következő parlamenti választásokon Magyarország polgárai majd eldöntik, ki lesz az ország új miniszterelnöke. Az én feladatom az, hogy az új miniszterelnökkel is korrekt módon együttműködjek, a közösségünk érdekeinek leginkább megfelelő módon.
Európai Parlament
Önök most MKP milyen pártnak definiálja magát? Néppárthoz, konzervatívokhoz tartozó szövetségben van. Nem óhajtanak-e az EFA-ban megfigyelői státuszt? Tőkés László az ő tagjuk…
Csáky: Mi az Európai Néppárt megbecsült tagja vagyunk, e héten a Néppárt minden vezetője csakúgy, mint az Európai Parlament elnöke megköszönte a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos viselkedésünket. Az EFA jelentéktelen csoportosulás, Tőkés László azért lépett be hozzájuk, mert nem válhatott az Európai Néppárt frakciójának tagjává.
Közelednek az Európai Parlamentbe folyó választások. Az MKP-váltani fog, vagy marad itt is a „status quo”. Bár ennek eldöntése az MKP megfelelő szervének a kompetenciájába tartozik, de mi erről az ön magánvéleménye?
Csáky: Önnek igaza van, ennek a kérdésnek az eldöntése valóban az MKP Országos Tanácsának a jogköre. Úgy gondolom, az idei év végén hozhatjuk meg ezt a döntést. Ami a személyes véleményemet illeti, közismert, hogy a változtatások igényét fogalmaztam meg elnöki programomban.
MKP-alapszervezetek, tisztségviselők, konfliktusok
Tisztelt elnök Úr! Annak idején már Bugár Béla is „fejcsóválva” ment el Komáromból. Hogyan, mi okból engedhette-engedi meg az MKP vezetése, hogy a komáromi alapszervezete körüli „cirkusz” olyan méreteket öltsön, ami már érdekeinket veszélyeztetheti ? Szeretném megtudni, hogy kik a felelősök a kialakult helyzetért, nemcsak „gazdasági érdekcsoportokra” meg „önző, személyes érdekekre” való árnyalt célzásokra vagyunk kíváncsiak ! Véleményem szerint az ott történtek már régen nem tekinthetők a komáromi alapszervezet „belügyének”. Köszönöm válaszát!
Csáky: Egyetértek Önnel, Komárom kiemelten fontos város, s a helyi MKP tevékenysége nagyon fontos annek bizonyítására, hogy képesek vagyunk olyan elitet kitermelni, amely felelősséggel tudja intézni ügyeinket. Úgy érzem, a komáromi MKP nem minden vonatkozásban nőtt fel ehhez a feladathoz, ám ez sajnos nem csupán Komárom problémája. Az idei év második félévében kiemelten szeretnénk foglalkozni a stratégiai jelentőségű helységekben működő MKP-szervezetek tevékenységével.
Minek van az MKP alapszabálya, ha azt maga a járási elnök, a járási titkár és a járási etikai bizottság elnöke sérti meg? Konkrétan a tőketerebesi járási etikai bizottság elnökéről van szó, aki inkább lemondott tisztségéről, minthogy összehívja az etikai bizottságot panaszom miatt a járási titkárra. Fülöp Zoltánra és Máté Erzsébetre, megyei képviselőnőre. Írásban kértem a járási elnököt, Erdélyi Zoltánt, hogy hívja össze az etikai bizottságot panaszom miatt, de még válaszra sem méltatott. Ezért kérem Önt elnök úr, hogy nézzen utána ennek a „kis királyságnak” itt a terebesi járási MKP-ban, és hasson oda, hogy összeüljön az etikai bizottság, vizsgálják ki a panaszomat, mert igy az ALAPSZABÁLYNAK semmi értelmét nem látom, ha az MKP tagokra ilyenkor, magyarán megmondva fütyülnek egy nagyot!!! Válaszát előre is köszönöm.
Csáky: Megerősítem, hogy az alapszabály mindenki számára kötelező. A közeljövőben tervezek egy utat az Önök régiójába, és megbeszélnénk az ügyet.
A felvidéki magyarság nagyobb része az Önök pártjára szavazott és ezáltal Önöktől is várnak segítséget . Aggasztó a Kelet-Szlovákia, különösen Királyhelmec környékének sorsa . Ott a legmagasabb a munkanélküliség, a nyomor, az emberek nap mint nap szembesülnek a nélkülözéssel, a megalázással. Kérem, ha lehetséges fordítsanak nagyobb gondot a helyi MKP-kiskirályok megfékezésére, akik gátolják a falvakban az előrehaladást a vidék modernizálásában, ezáltal az új munkahelyek teremtésében is.
Csáky: Azt hiszem, az MKP vezetői közül én járok a legtöbbet Kelet-Szlovákiába, így pontosan tudom, hogy Ön igazat mond és érzem a mondatainak súlyát is. Az idei év második félévében jobban oda kívánunk figyelni az Ön által is felvázolt problémákra, s amennyiben jónak tartja, a részleteket valamelyik keleti utam során megvalósuló személyes találkozónkon is megbeszélhetnénk.
A párthoz érkező támogatásokat milyen elvek mentén osztják szét a párt szervezeti egységei és szerveződési szintjei között?
Csáky: Az MKP politikai párt, amely a párttörvény alapján működik. Egyedüli bevételi forrásunk az állami költségvetés, amelyet a törvény értelmében kell kezelnünk. A párt országos tanácsa elfogadott egy kulcsot, amely pontosan szabályozza, milyen támogatást kell kapniuk évente járási és kerületi szervezeteinknek. Az MKP pontosan szabályozott költségvetés alapján működik, amelyet a párt ellenőrző bizottsága, a párt országos tanácsa, független auditor és a parlament ellenőriz.
A Pázmány Péter Alapítvány kuratóriuma, ügyvezetője „nem emberi méltósággal” mutatkozik a nagyvilág előtt. Az MKP színeiben delegált személyek hozzáállása érdekel.
Csáky: Sajnálom, hogy ilyen konfliktusok keletkeztek, ez méltatlan a Pázmány Péter Alapítványhoz. Kész vagyok hozzájárulni a probléma megoldásához minden törvényes eszközzel. Az MKP hivatalosan nem delegált közvetlenül személyeket a kuratóriumba, csupán a szakmai szervezeteken keresztül. A jelenlegi tagokat az elődöm javasolta, egyet a Szülők Szövetségének, egyet pedig a Pedagógusszövetségnek. A kuratórium tagjainak e két szövetség jelölte őket. Amennyiben ezzel hozzá tudok járulni a gondok enyhítéséhez, kész vagyok az említett szervezetekkel tárgyalni a cseréről. Úgy látom azonban, itt személyi ellentétekről is szó van, s ez nem érinti az MKP által közvetetten javasolt személyek tevékenységét.
Ifjúság, kultúra, regiófejlesztés
Mi a véleménye a felvidéki magyar gyermek és ifjúsági mozgalmak működéséről, s konkrétan a cserkészetről? Mostanság ismét egyre többet hallani róluk. Tudtommal személyes kapcsolata is van a cserkészekkel. Miben tud nekik segíteni Ön vagy a párt? Szerintem most jól jönne nekik minden segitség. Válaszát előre is köszöni Nagymegyerről egy cserkészbarát
Csáky: Az ifjúsági mozgalmakat nagyon fontosnak tartom, március végén együttműködési szerződést írtam alá a saját ifjúsági csoportunkkal is. Úgy gondolom, hogy programszerűen kell felkészülnünk az új magyar közéleti elit felnevelésére. A cserkészszövetséget jól ismerem, tevékenységüket mindig is támogattam és a jövőben is támogatni fogom. Mind a négy lányom és a feleségem is volt cserkész, így otthon én is részesültem némi cserkészkiképzésben. Amennyiben a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség egyetértene a javaslattal, az MKP kész közös programok megvalósítására is.
Ha feltételezzük, hogy a győri, komáromi és esztergomi hidak erőt pumpálnak a Szlovákiában élő magyar közösségbe, és fordítva, akkor felvetődhetne a távlatokban a Mosonmagyaróvár – Dunakiliti – Somorja vonalon (vagy ennek környékén) egy újabb Duna-híd építésének a szükségességét. Gondolt-e már erre? Mit szól az ötlethez?
Csáky: Ezt a lehetőséget most hallom először, valószínűleg össze kell hangolni a Pozsonyt dél irányban elkerülő tervezett külső gyűrű tervével. Javaslom vegyék fel a kapcsolatot Agárdy Gáborral, Pozsony megye alispánjával.
Szombaton Komáromban felavatják a „város nagy színészének” Kaszás Attilának emlékére emelt szobrot. Részt vesz az ünnepségen?
Csáky: Nem kaptam meghívást az ünnepségre, szombaton egyelőre két egyéb programon tervezek részt venni. Kaszás Attilát tisztelem, s örülök, hogy Komáromban méltóképp megemlékeznek róla.
(A www.mkp.sk honlapon folyó beszélgetést a Felvidék Ma szerkesztette)
