Edvard Beneš szellemében züllesztik a többségi szlovákok ma is a felvidéki magyarságot – derült ki azon a konferencián, amelyet az egykori csehszlovák elnök határozatainak következményeiről tartottak Budapesten.
„Addig nem lesz megbékélés a szlovák–magyar viszonyban, amíg a Beneš-dekrétumokat nem törlik el, és nem tisztázódnak a múlt század közepének eseményei” – jelentette ki Botlik József történész szombaton Budapesten a Beneš-dekrétumokról tartott konferencián. Edvard Beneš a csehszlovákiai magyarok és németek tízezreinek a kitelepítését rendelte el 1945-ben a második világháború alatt állítólag elkövetett kollektív bűneik miatt. Dekrétumainak sérthetetlenségét egy évvel ezelőtt szavazta meg a szlovák parlament. A Polgárok Házában tartott tanácskozást e döntés évfordulójára szervezte meg a Hunnia Baráti Kör. Hasonló rendezvényt tavaly Székesfehérváron is tartottak, s a szervezet akkor aláírásgyűjtést indított, így már ötvenezer kézjegy került a dekrétumok megerősítését ellenző petícióra, amelyet az Európai Parlamentbe is eljuttattak.
„Nem állunk meg, amíg Beneš áldozatai és azok utódai nem kapják meg anyagi és erkölcsi kielégítésüket, s az unió nem figyelmezteti Szlovákiát arra, hogy a rendeleteket el kell törölni” – mondta lapunknak Hahn-Seidl Alida, a konferencia szervezője.
Az említett petíciót megfogalmazó Juhász Imre, európai jogi szakjogász a konferencián felsorolta a Szlovákiában ma is tapasztalható magyar-gyűlölet előzményeinek néhány mozzanatát. Kitért többek között arra, hogy Beneš az első világháborút követően úgy vélekedett a magyarokról, hogy „az ellenfelet szét kell zülleszteni”. Hasonló szellemben nyilatkozott a második világháború után Beneš utódja, Klement Gottwald a Moszkvai Rádiónak: „Nincs messze az a pillanat, amikor megkezdődik hazánk megtisztítása az áruló német és magyar szeméttől.” 1946-ban pedig a hivatalos kormánylap, a Národná Obrada írta: „Jogunk van a magyarokat asszimilálni.” 1968 áprilisában pozsonyi diákok kövekkel dobálták meg a Hungarocamion járművét, májusban pedig ugyancsak pozsonyi egyetemisták nemzeti meneteléseket szerveztek Mátyusföldön és a Csallóközben, ahol a magyar lakosság kénytelen volt bedeszkázni a házak ablakait.
Juhász Imre a ma is tapasztalható szlovákiai jogsértések miatt is szükségesnek nevezte, hogy létrejöjjön az a budapesti kormány, amely végre méltóképpen képviselné a határon túli magyarok védelmét – akár olyan módon, ahogyan Ausztria védőhatalmi státust gyakorol a dél-tiroli németség fölött –, s amely elérheti a Beneš-dekrétumok törlését is.
Magyar Hírlap, Kristály Lehel
