A munkahelyhiánytól a szakképzett munkaerő hiányáig – ez a munkacíme a kétnapos nemzetközi eszmecserének, amely az új uniós tagállamok speciális munkapiaci jelenségeit vizsgálja. Emília Kršíková munkaügyi államtitkár a szlovákiai helyzetről számolt be.
Elmondta: főleg a gépkocsigyártás küszködik szakember-gonddal, de már a mezőgazdaságban, az építőiparban és az egészségügyben is megjelent a hiány.
A szakképzés nem felel meg a piaci elvárásoknak, mert nem a hiányszakmákra képez utánpótlást, és az idősebb munkakeresők átképzése sem korszerű. Ez teremt olyan fonák helyzetet, hogy miközben folyamatosan nő a foglalkoztatás az országban, uniós viszonylatban változatlanul az egyik legnagyobb a munkanélküliségi ráta. Mivel hosszú távú munkanélküliségről van szó, az államtitkár szerint az iskolák, a vállalkozói szféra, a helyi és regionális hatóságok összefogásával kell jó irányba terelni – mindenek előtt – a szakképzést.
A munkaügyi tárca lisszaboni stratégiát felügyelő szakosztályvezetője, Zoja Čutková arra mutatott rá, hogy az uniós alapok okos felhasználásával és az infrastruktúra fejlesztésével tovább növelhető ugyan a foglalkoztatás, de 2015-ig így is csak 10 százalék alá szorítható le a munkanélküliség. Öt százalék alattival csak a pozsonyi, a nagyszombati, a trencséni, a zsolnai és a nyitrai kerület számolhat, a besztercebányaiban viszont még akkor is több mint 30 ezer munkanélküli lesz. Ennek tükrében furcsának tűnhet, hogy a munkaügyi központok arról számoltak be: jelenleg mintegy 15 és fél ezer vendégmunkás dolgozik Szlovákiában, és legalább 3 500-ra lenne még égető szükség.
Egy év alatt 5000 fővel nőtt a számuk, főleg a romániai, magyarországi, bulgáriai és vietnami munkavállalóké. Vendégmunkás a szlovákiai munkavállalók fél százaléka, ami uniós viszonylatban nem sok, a szakemberhiány külföldről történő pótlását azonban szigorú bürokratikus eljárás nehezíti. A kormányzat a magas munkanélküliségre hivatkozva a jövőben is szabályozni akarja a külföldiek munkavállalását, ez ellen viszont a vállalkozói szféra tiltakozik. A hiánnyal küszködő munkáltatók ugyanis azt szeretnék, ha Szlovákia nagyobb mértékben megnyitná munkaerőpiacát a nem uniós államok szakemberei előtt. A liberalizációt nem támogatja a munkavállalói érdekképviselet, amely dömpingbérektől tart. Abban azonban minden érintett egyetért, hogy a középiskolai képzést kell úgy átalakítani, hogy piacképes, keresett szakmákban érvényesülni tudó fiatalok kerüljenek ki az intézményekből, ne szakképzetlen érettségizettek tömege.
Robert Fico kormányfő azt mondta: ennek érdekében jövőre a legtöbb pénzt az oktatásügy kapja. A kormány ugyanis szakítani akar azzal az elhibázott gyakorlattal, hogy a „külföldi tulajdonosok minél nagyobb nyeresége érdekében generációkat áldozzon fel”. Fico tagadja a piac mindenhatóságát, mert az a javakat nem tudja igazságosan elosztani. A társadalom harmonikus fejlődéséhez a munka, a humánum és a szociális jogok is hozzátartoznak, mondta, hozzátéve: a tudás alapú gazdaság, a lisszaboni stratégia nem csupán technológiákról szól, hanem az emberi kiteljesedésről is.
Pátria, ngyr
