Az Árnyképrajzoló című kötet egy alakulásban lévő nagy költői pályának első prózakísérlete. De máris azon a színvonalon, amit Borbély Szilárdtól megszokhattak az irodalomértők.
„Az évezred utolsó karácsonyának első napján a telefonközpont géphangja üzent neki, hogy haladéktalanul hívjon fel egy távoli számot. Gyanútlanul pötyögte be a készülék billentyűzetén a megadott számsort. Talán még ki sem csengett, olyan gyorsan vették fel, mintha már várták volna a hívását. Miután bemutatkozott, kialudtak a karácsony délelőttjének fényei. Amikor letette a kagylót, még nem fogta fel, amit hallott. Megértette, de még nem élte át. Aztán befelé kezdett zuhanni, be a testbe. Érezte a tapintható sötétet, érezte a zuhanás gyorsuló tempóját. Ismeretlen mélység nyílt meg a talpa alatt, amely magával rántotta, valahová mélyre. Le a testbe. Nem emlékszik, meddig tarthatott ez a szédület.”
Borbély Szilárd új prózakötete tematikusan is kapcsolódik a Halotti pompa lírai requiemjéhez. Itt is a könyv centrumában a 2000. év karácsonyán történt brutális kettős gyilkosság és a szülők elvesztésének fájdalma áll. De immár a próza nyelvén és eszközeivel: a dokumentumok, rendőrségi jegyzőkönyvek és a személyes emlékek megidézésével azért történik az írói nyomozás, hogy valamiképpen megérthesse az anya meggyilkolásának tragédiáját, illetve a bűntény lezáratlanságát, azaz a bűnösök szabadon engedését (Egy bűntény mellékszálai).
Kiadta a Kalligram.
Felvidék Ma
