A Felvidék Ma cikke alapján jegyzet jelent meg a figyel.hu honlapján, amely közli nem csak Magyarország, hanem a demokratikus világ véleményét is a „régi-új” szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Kérem, olvassák el.
A tankönyvekben szereplő földrajzi nevek használatára vonatkozó „csata” elcsendesülése után, a szlovák fél jóvoltából most az államnyelvtörvény kavar újabb vihart a nyelvhasználati jogok területén. A szlovák kormány szerdán elfogadta az államnyelv használatát szabályozó törvény szigorítását, így a decemberben előterjesztett módosítás a szlovák nemzeti tanács elé kerül szavazásra. A törvény megsértéséért 5000 eurós bírság is kiszabható lesz.
A törvény tartalma:
A tervezett szigorítás értelmében, és a parlamenti jóváhagyást követően az alábbi változtatások lépnének életbe 2009. augusztus 1-jétől Szlovákiában:
• Az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, s csak azután következhet a más nyelvű szöveg. Egynyelvű emléktáblák nem létezhetnek többet. A második nyelven íródott szöveg pedig semmiképp nem lehet nagyobb betűkkel írva mint az államnyelvű szöveg. Az emlékművek, illetve emléktáblák állítóinak ki kell kérniük a kulturális minisztérium kötelező jellegű álláspontját arról, hogy a két szöveg megegyezik-e.
• Az elfogadott javaslat alapján például a községi rádiók a vegyesen lakott területeken először államnyelven, majd a kisebbség nyelvén szólalhatnak meg.
• Az államnyelvű és a más nyelvű szövegek sorrendjét, illetve betűnagyságát a különféle közfeliratoknál, reklámoknál – legyen az plakát, információs tábla, galériai, múzeumi, illetve könyvtári katalógus, mozi- és színház- és más rendezvények programja – és közléseknél is be kell tartani.
• Nem kötelező az államnyelv használata az olyan művelődési rendezvényeken, amelyek célja az idegen nyelvek tanítása. Ez érvényes a színdarabok eredeti nyelvű bemutatására is.
• A kisebbségi nyelvek használata azokban a szociális és egészségügyi intézményekben lesz engedélyezett, amelyek olyan településen működnek, ahol a kisebbségi lakosok aránya eléri az összlakosság 20 százalékát.
• Minden (kisebbségi) párt és szervezet alapszabályzatát és más hivatalos iratait államnyelven kell elkészíteni. A más nyelvű változatnak tartalmilag egyeznie kell a dokumentum szlovák nyelvű szövegével.
• A módosított államnyelvtörvény megsértéséért 100 eurótól 5000 euróig terjedő bírság szabható ki. A bírságot azokra szabhatják ki, akik kétszer is semmibe veszik a minisztérium írásos felszólítását az észlelt hiányosság eltávolítására.
A szlovák értelmezés
Jozef Bednár, a Kulturális Minisztérium szóvivője elmondta, hogy az új nyelvtörvény egyáltalán nem sérti a magyar kisebbség jogait. Bednár szerinte ez a törvény nem a kisebbségek nyelvhasználatával, hanem a szlovák állampolgárok jogával foglalkozik, hiszen csak azt biztosítja, hogy az államnyelv nyilvános kapcsolatok terén betölthesse az érintkezés eszközének szerepét minden állampolgár számára az ország egész területén. Ez kétszeresen érvényes az állami és közszférára.
Az emléktáblákra vonatkozó szigorú szabályozással kapcsolatban feltett kérdésre, miszerint minden esetben ki kell kérni a kulturális minisztérium kötelező jellegű álláspontját a különböző nyelvű szövegek jelentésazonosságát illetően, az előterjesztők azzal válaszolt, hogy így megelőzhetőek lesznek azok a kiadások, amelyeket az esetleges javításokra kellene fordítani.
A magyar nyelvű regionális rádió- és televízió sugárzással kapcsolatban, pedig úgy nyilatkozott Bednár: „Teljesen legitim, normális követelménynek tartjuk, hogy a magyar mellett szlovák nyelven is sugározzanak Szlovákiában“ – írja a Bumm.sk. Végül a büntetésre vonatkozó kérdést azzal elhárította a szóvivő, hogy a büntetés nem a törvény elődleges célja, és csak ismételt írásos felszólítás után szabják majd ki.
Marek Maďarič illetékes miniszter december úgy fogalmazott a törvénymódosítás célját illetően: „azon szlovákok jogait szándékozunk védeni, akik nem ismernek idegen nyelveket, és szeretnék országukban mindenütt megértetni magukat.” A minisztérium továbbá azzal indokolja a szigorítást, hogy egyre gyakoribb volt a törvény megsértése és annak figyelmen kívül hagyása.
A külvilág reakciója
A Magyar Külügyminisztérium a döntést követően azonnal sajnálatát fejezte ki, a szlovák fél figyelmen kívül hagyta a magyar és szlovák parlamenti bizottsági ülésen megfogalmazott magyar kérést, az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosának véleményét, tovább a szlovák civil és magyar érdekvédelmi szervezetnek az ellenvéleményét is – olvasható a tárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint ismeretes már decemberben több mint 700 – szlovák és szlovákiai magyar – értelmiségi és közéleti személyiség által aláírt beadvány érkezett az illetékes minisztériumban, amiben követelték, hogy a módosított törvény ne érintse a magánszférát, és ne tartalmazzon semmiféle szankciókat. A bírságok bevezetése, illetve nagysága ellen most is számos civil szervezet tiltakozott, de a tárca kitartott eredeti álláspontja mellett, s azt most a kabinet jóváhagyta.
Az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosa, Haraszti Miklós az Új Szónak adott interjújában ugyancsak bírálta a nyelvtörvény módosítását – nem kisebbségvédelmi, hanem a sajtószabadság szempontjából. Haraszti hivatala szerint az államnyelvről szóló törvény diszkriminatív, s nincs összhangban a vonatkozó EBESZ-normákkal és -standardokkal, a jogszabály módosítása pedig szintén veszélyezteti a média szabadságát.
Akkor most a többséget kell védeni a kisebbség zsarnoksága ellen?
A XIX. század első felének francia gondolkodja, Alexis de Tocqueville, A többség zsarnoksága című könyvében a demokrácia egyik nagy veszélyére világit rá. Most azonban úgy tűnik a szlovák kormány túllépett Tocqueville művén, és a kisebbség zsarnokságától félti a többségi társadalmat.
Hiába mondja azt a minisztérium szóvivője, hogy nem a kisebbségekről szól a törvény módosítása, csak a többség védelméről… A kettő elválaszthatatlan, az utóbbi már magában foglalja a kisebbség létezését is. A szabályozás ugyanolyan arányban védi a többséget, mint amennyire sérti a kisebbséget.
A szigorítás – a minisztérium indoklására reflektálva, – mint hatékony javításra, illetve javulásra ösztönző eszköz lehet hasznos, de legalább annyiszor lehet haszontalan is. A szigorítás helyett bizalom eszközéhez kellene folyamodnia a szlovák vezetéshez, és a kölcsönös bizalom kialakulásért kellene kétnyelvű plakátokat támogatnia, nem pedig annak aláásása érdekében.
Felvidék Ma, figyel.hu, ddg
