Kedves Béla!
Engedd meg, hogy imigyen szólítsunk meg Téged, tekintettel a sokéves ismeretségre, amit a szlovák parlament padjainak koptatása közben szereztünk. Őszintén be kell vallanunk, hogy mi, hétpróbás politikusok is meglepődtünk a Te és másik három párttársad lépésén.
Őszintén reméljük, ez még csak a kezdet. Igen, mi is úgy néztünk a Magyar Koalíció Pártjára, mint a legösszetartóbb politikai tömörülésre, amelyben bár belső viták vannak, de kívülről mindig egységet mutat.
A fejlemények, akárcsak a hírmagyarázókat, minket is nagyon megleptek. Őszintén szólva, nem is igazán értjük tetted okát. Aztán meg valamilyen hazudozást emlegettek, diktatórikus pártvezetést.
Hát nem tudjuk, de erről igazán Mecsiar Vladó vagy Dzurinda Miki is tudna pár szót mondani. Tavaly nyáron az utóbbi esetében is láthattad, hogy ha valaki neki ellentmond, kiröpíti az egész helyi pozsonyi pártszervezetet. Vladó munkamódszerét pedig ugye nem kell bemutatni.
Bizony, Csáky Pálon kívül még nem láttunk olyan pártvezért, aki hagyná, hogy közvetlen munkatársai állandóan hazugnak nevezzék.
Itt van a Lisszaboni Szerződés ügye is. Hazudozást vágtok Csáky szemébe, holott azt az óvodás is tudja, hogy politikai élet titkos és bizalmas tárgyalások sorozatából áll. A kiszivárogtatás a saját pozíciókat rontja.
Végül meglep a finnyásságod is. Pont most ábrándultál ki a politizálásból? Amikor majdnem nyolc évig koalícióban voltál Mikivel, hogy mennyi békát kellett lenyelned, arra már nem emlékszel? Kilépésről persze akkor is szó volt, de csak elméletben.
Egyszóval Mikivel ki tudtál jönni, Palival, amióta elnök, nem. Pedig hát a rendszerváltozás óta tandemet alkottok. A kívülálló eddig azt hihette, Ti ketten alkotjátok a magyar politikai élet gerincét. Hát bizony, az a fránya hatalombirtoklás!
Be kell vallanunk, hogy az utóbbi időben mi is kicsit elkezdtünk izgulni, hogy rosszul mennek a dolgok. Tudod, a gazdasági válság. Ahogy még egy éve is alakultak a dolgok, arra számítottunk, hogy hatalmas választói támogatás miatt 2010-be akár mi ketten is koalíciót tudunk alakítani.
Aztán ahogy jött a krízis, amivel valljuk be, nem tudunk mi kezdeni, és ez ronthatja a preferenciáinkat. Mostanra viszont gyorsan tisztult a kép. A kereszténydemokraták szétestek, az SDKÚ nem tud megújulni és Radičová kilőtte magát és most ti, az egység példaképei is megroppantatok. Hát ettől szebb perspektíva számunkra nem lehet! Még voltak olyan forgatókönyvek is, hogy a Smer és az MKP álljon koalícióba, de hát ez bizonyosan hamvába halt ötlet.
Ahogy figyeljük a szlovák emberek reakcióit, nem mintha érdekelne, csak unalomból, sok sikert kívánnak neked.
Meg hogy alapíts új pártot. Igen, ezt kívánjuk mi is, számunkra ez lenne a legnagyobb siker.
Nem hittük volna, hogy a 40 és 15 %-os preferenciát tovább tudjuk fokozni. Most a Te kilépéseddel ez sikerül.
A legjobb magyar párt a gyenge magyar párt. Lehetőleg kettő is.
Nos végezetül hadd fejezzük ki őszinte hálánkat és köszönetünket tettedért. Sokat segítettél rajtunk. Hogy kiléptél a klubból, és hogy az MKP vezetőségének rossz hírét kelted. Csak dobáljátok egymásra sarat! Reméljük, továbbra is a politikai életben maradsz, mert pontosan ilyen nemzetiségi politikusokra van szüksége az országnak.
Tisztelettel barátaid,
Fickó R. és Sota J.,
Szlovákia, általad is azzá tett, legnépszerűbb és legsikeresebb pártpolitikusai.
(Horbulák Zsolt)
