Október 8. a katolikus naptárban a Magyarok Nagyasszonyának, Magyarország fő patrónájának ünnepe. Az ünnepet XIII. Leó pápa 1896-ban engedélyezte a magyar nemzetnek. Vaszary Kolos hercegprímás azért kérte a pápa hozzájárulását, mert Magyarország éppen azokban az években emlékezett meg az ezer évvel korábbi honfoglalásról. Mária Istennek, Jézus Krisztusnak anyja: Magyarország Pátrónája, Védőasszonya. Az ország az Ő ajándéka, de Szent István végrendeletével öröksége, családja és birtoka is… Meggyökerezett tiszteletét hirdetik az ország alkotmányjogi kincsei: a Szent Korona, a koronázó palást, az országzászló is. Ezen a Mária-kép jóval idősebb, mint lobogónk hármas színe. Pecsétjeink, bélyegeink, okleveleink, Máriás pénzünk, hónapjaink, szombatjaink,… harckiáltásaink (,,a harci Jézus-Mária”, Ady) — és munkakezdő fohászaink róla beszélnek.
Tisztelői, vallói közt vannak királyaink: Szent István, Szent László, IV. Béla, III. Endre, Károly Róbert, Nagy Lajos, II. és III. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia; nagyjaink: Szent Gellért, Hunyadi (ki kardja markolatára a szentolvasót fűzte), Báthory, az Esterházyak, a Pálffyak, Koháry, a Zrínyiek, II. Rákóczi Ferenc.
Buda visszafoglalásakor a vár fokára Szűz Máriás zászlót tűzött az elsőként felkúszó magyar Mária-kongreganista, Petneházy Dávid. Az országot hivatalosan felajánlották a Nagyasszonynak 1038-, 1317-, 1693- és 1896-ban. Olyan útmutatóink, tanítóink oltották szívünkbe nevét, mint Szent Gellért, Boldog Temesvári Pelbárt, Pázmány, Prohászka, Tóth Tihamér, Bangha. A magyar költészet, ima- és énekvilág, számtalan Mária-kegyhelyünk és zarándokaink, a nép áhítata beszél róla.
Mi magyarok elsőként, de nem egyedül tiszteljük Nagyasszonyunknak, azaz nemzeti Patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Hogy csak néhány más országot említsünk: Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti Patrónaként tisztelni Máriát, s 1916-tól ünneplik. Franciaországot XIII. Lajos király ajánlotta Máriának 1638- ban, és Nagyboldogasszony napján emlékeznek rá. Ausztriát III. Ferdinánd ajánlotta föl Máriának, 1647-ben; ők december 8-án ünneplik. Lengyelország Királynőjévé János Kázmér király nyilvánította a Szűzanyát 1656-ban. 1754-ben a Mexikói Alkirályságot, 1821-ben Mexikót, 1910-ben egész Latin-Amerikát a Szűzanya oltalma alá helyezték. XIII. Leó adta jóváhagyását ahhoz, hogy a Szűzanyát Katalónia és Dél-Ázsia Patrónájaként tiszteljék, valamint, hogy az angol püspökök 1893-ban fölajánlják Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak.
katolikus.hu, Felvidék Ma
