A világ egyik országának házában, a tekintélyes parlamentben a kormánykoalíciós Kora Tavasz Párt (KTP) képviselői kevesellték az általuk bőszen és kizárólagosan képviselt évszaknak a hosszát, és javasolták a bölcs honatyatársaknak, hogy a tavasz már január 1-jén kezdődjön el.
Kérésüket azzal indokolták, hogy a kikelet a legszebb évszak, megújul az élet, reneszánszát éli a természet, minden kizöldell, rügybe, majd virágba borul. És hogy ezt a csodát – a természet téli álmából való ébredését – csak pár hétig élvezhetjük, kevés! Sőt, néha el is marad, mert a hideg márciust követően már áprilisban beköszönt a kánikula. Ez felháborító, sőt nemzeti szempontból is elfogadhatatlan és diszkriminatív például a hegylakók számára, mert a hegyekben a hirtelen olvadás tutajra kényszerítheti őket, meg hogy az iskolások tavaszi szünete már eddig is mindig télen volt. A javaslatot az őszpárti és nyárpárti koalíciós képviselők támogatásával a parlament megszavazta a kisebbségben lévő tél rovására. Persze nem ez volt az első eset, amikor a téllel szemben összefogtak. Hiába hivatkoztak a téliek a téli olimpián nemrégen elért dicsőséges szereplésre, a téli turizmus méltatlan helyzetbe hozására, a sok szánkóra és sítalpra, hogy nem alszik meg a kocsonya, meg hogy parancsra nem lesz tavasz, úgy, ahogy hazafi se lesz senkiből törvényekkel kikényszerítve. Mindhiába!
De lássuk, mit is tartalmaz a nép nyelvén télietlenítési törvény. Az első pont rögtön kimondja, hogy az országban a törvény életbe lépésének időpontjától három hosszú és egy pici évszak lesz. Ehhez szorosan kapcsolódik az a rendelet, miszerint Vivaldi Négy évszak című zeneművéből törlik a Tél című részt, az egész országban ezt tilos játszani, és a zenemű címét is Három évszakra kell változtatni. Az iskolákban pedig – az általános iskola 1. évfolyamától kezdődően a középiskolák végzős évfolyamáig bezárólag – minden osztályban kötelező a hét első tanítási órája előtt a tanulóknak végighallgatni Vivaldi halhatatlan versenyművének A tavasz című részét. A versenymű meghallgatása továbbá kötelező az iskolai gyűléseken, a bizonyítványosztások napján is, a képviselő-testületi üléseken és minden lakossági gyűlésen. Ezen kívül minden iskolai osztályban és a kórházak zárt osztályain minden tanítási hét utolsó órája után kötelező a „ süss fel, nap, süss fel, nap, kertek alatt libuskáim megfagynak..“ című hazafias dalocskát elénekelni. A közszolgálati televízió és rádió műsorzárása is ezzel a dallal történik a jövőben. Amennyiben ennek ellenére és a törvénnyel szembeszegülve lázadó, eléggé el nem ítélhető módon a nap mégsem süt ki, a tanulók és a zárt osztályok lakói kötelesek a falakra saját kezűleg rajzolt hatalmas, vigyorgó napocskákat és Vivaldi versenyműve tavaszi részének szövegét kifüggeszteni, és ezzel is tavaszi hangulatot árasztani még a borongós időben is. Mivel a zeneműnek nincs szövege, a kormány oktatási szakminisztériuma pályázatot írt ki szövegírásra, melyet megint a svájci székhelyű Interblue Group nyert meg, amely a jutányos szén-dioxid-kibocsátási kvótavétellel vált hírhedtté. További nagyon fontos pontja a törvénynek, hogy a tavasziasságra való nevelést be kell iktatni a tananyagba az iskolarendszer minden szintjén.
A tél szerelmesei már csak egyben bízhatnak: hogy a köztudottan nagy jégkorongbarát köztársasági elnök nem írja alá a törvényt…
Száraz Dénes (Castrum Novum), Felvidék Ma
