Révkomáromból indult el az a civil kezdeményezés,
melynek neve „Kárpát-medencei harangzúgás“. Ennek lényege, minél több helység harangjának megszólaltatása a történelmi Magyarország területén június 4-én 16 óra 30 perckor.
A csatlakozóknak a lakóhelyükön kell megszervezniük a harangozást. Mivel a harangok többsége az egyházak tulajdonát képezi ezért a cél is rajtuk keresztül érhető el. Amennyiben a helyi pap, lelkész nemzeti érzelmű, remélhetőleg ez nem okoz gondot. Ha mégis, meg lehet rendelni a harangozást (pl. elhunyt szerettünkért, vagy házassági évfordulóra, esetleg egyszerűen hálaadásért,stb.). „Hangsúlyozni szeretnénk eme kezdeményezés a magyarság lelki összefogását igyekszik elősegíteni és nem irányul egyetlen nemzet ellen sem.” – áll a felhívásban.
Időközben több felvidéki és magyarországi civil szervezet is megfogalmazza a saját felhívását a harangok megszólaltatásával, illetve nemzeti imanappal, szentségimádás tartásával kapcsolatban.
A Pázmaneum is csatlakozik a Kárpát-medencei harangzúgás felhívásához. A Pázmaneum Polgári Társulás is csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, amelyet felvidéki és magyarországi szervezetek fogalmaztak meg a harangok június 4-i megszólaltatását kérve, Trianonra emlékezve. A dunaszerdahelyi székhelyű polgári társulás kéri a főtisztelendő atyákat, hogy saját egyházközségeikben is szólaltassák meg a harangokat június 4-én 16:30-kor. „Hangsúlyozni szeretnénk eme kezdeményezés a magyarság lelki összefogását igyekszik elősegíteni és nem irányul egyetlen nemzet ellen sem.”
Szerkesztőségünkbe eljuttatta felhívását a nagykanizsai Nagy-Magyarországért Szoborbizottság, valamint a Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetem elnevezésű szervezet is. Mindkét társaság igényét fejezi ki, hogy június 4-én, Trianon gyászos 90. évfordulóján konduljanak meg a harangok az egész Kárpát-medencében.
Fekete Szabolcs, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Sopron vármegyei szervezetének képviselője az egyházközségekhez intézett felhívásában Nemzeti imanap megtartását, egész napos szentségimádást javasol. „Szent István királyunk hazánkat a Szűzanya oltalmára bízta. A Kárpát-medence egésze Regnum Marianummá lett, a Szűzanya védelmét semmilyen békediktátum és határrendezés el nem veheti a Kárpát-medencében élő magyaroktól és nem magyaroktól egyaránt. A sok szenvedés ellenére Isten segítségével mindig talpra álltunk. Ez történt Trianon után is. A feleszmélésnek kell bekövetkeznie napjainkban is, hiszen június 4. nem csak Trianon gyászos évfordulója. 1956-ban ezen a napon fogadták el államilag az abortusztörvényt is. Ötven év alatt hat milliónál is több ártatlan magzatot gyilkoltak meg hazánkban. Isten azt várja nemzetünktől, hogy bár dolgozhatunk a Trianonban elkövetett igazságtalanság helyreállításán, amíg az meg nem történik, ajánljuk fel a Trianon okozta szenvedést és megpróbáltatást, továbbá az eddigi fájdalmainkat nemzetünk és az emberiség bűneiért engesztelésül. Ha szenvedéseink miatt Isten ellen zúgolódunk, azzal csak a gonoszt szolgáljuk, de ha a legapróbb fájdalmunkat, örömünket is felajánljuk Istennek, azzal mi sokat teszünk, hogy a szenvedéseinket is a javunkra fordítsa” – olvasható a felhívásban.
1920. június 4-e elsőpéntekre, Jézus Szíve ünnepére esett. Hazánkból öt részt szakítottak ki, öt sebet kapott, mint Krisztus Urunk a kereszten. „Csak így, megalázva, földi hatalom és elismerés nélkül lehetett Magyarország is a Megfeszítetthez hasonlóvá. Csak így nyerhette el teljes értelmét az Apostoli Kereszt, amit Szent István Magyarország részére kapott, a trianoni szerződéssel Jézus Szíve péntekén.” (P.Láng Siegfried M. ORC-A magyarság öt-seb titka 49.o) Pió atya – aki ötven éven át viselte Jézus sebeit – nyilatkozta, hogy irigyli a magyarokat, küldetésük miatt.
Felvidék Ma
