Június 8-án és 9-én immár tizenhatodik alkalommal rendezték meg Gombaszögön az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny országos döntőjét. A Csemadok Országos Tanácsának megbízásából a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet főszervezésében, a Hagyományok Háza Hálózat szakmai partnerségével megvalósult rendezvény a felvidéki magyar népmese egyik legjelentősebb seregszemléje, amely idén is a gombaszögi völgy varázslatos környezetében várta a résztvevőket.
A Folkszöglet családias hangulatú helyszínén
két napon át hetvennégy mesemondó mutatkozott be, akik a magyarlakta régiók sokszínű népmesekincsét, tájszólásait és népi hagyományait hozták el a közönségnek.
A rendezvény megnyitóján Kristóf Bálint és társai népzenei műsorral köszöntötték a résztvevőket. A rövid, hangulatos előadás méltó módon vezette fel a mese ünnepét, amelyre a Felvidék különböző régióiból érkeztek mesemondók és felkészítőik.
Kiss Beáta, a Csemadok országos elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a népmesék mélyen beleivódnak a lelkünkbe, mert nem csupán szép történetek, hanem valóságos, fordulatos és érdekes emberi sorsokat hordoznak magukban. Mint fogalmazott,
ezek a történetek a magyar nép lelkéből táplálkoznak, ezért különösen fontos továbbadni és tovább mesélni őket.
Reményét fejezte ki, hogy a következő generációk is őrizni fogják ezt az örökséget, hiszen a magyar népmese évszázadokon át úgy maradt fenn, hogy nagyszülők mesélték tovább unokáiknak. Kiemelte azt is, hogy a felkészítő pedagógusok és a szülők felbecsülhetetlen értéket adnak a gyermekek kezébe, amikor népmesékkel ismertetik meg őket. Nem csupán a színpadi szereplésre tanítják őket, hanem arra is, hogyan fejezzék ki érzéseiket, miközben a magyar kultúra egy pótolhatatlan szeletével gazdagodnak.
Gris Emese Diána, Magyarország Kassai Főkonzulátusának első beosztott konzulja köszöntőjében arról beszélt, hogy a rendezvény lehetőséget ad közösen ünnepelni népünk kultúráját, anyanyelvünket és a magyar népmesét, amely nemzeti emlékezetünk, hagyományaink és értékeink egyik legfontosabb őrzője. Hangsúlyozta, hogy a versenyzők előadásain keresztül
életre kel a néphagyomány,
megőrződik anyanyelvünk szépsége, és bizonyosságot nyer, hogy a mesemondás ma is élő, értékes része a magyar kultúrának. Mint mondta, ezért mindannyiunknak nap mint nap tennünk kell otthonainkban, iskoláinkban és közösségeinkben, hogy ez az örökség a következő nemzedékek számára is élő maradjon.
A verseny főszervezője, Takács Ottó elmondta, hogy az országos döntőt nyolc területi válogató előzte meg. Külön méltatta a versenyzők bátorságát és ügyességét, arra biztatva őket, hogy ne versenyzőként, hanem egymásnak mesélő közösségként tekintsenek a találkozóra, és mindenekelőtt jól érezzék magukat.
Varga Norbert, a verseny szakmai felelőse felidézte a tizenhat évvel ezelőtti kezdeteket. A népmesék legkisebb fiához hasonlította a verseny útját, amely során számos kihívással kellett szembenézniük a szervezőknek. Hangsúlyozta, hogy ebben a munkában a legfontosabb segítők maguk a mesemondók és a mögöttük álló pedagógusok voltak, akik évről évre egyre nagyobb számban vesznek részt a mese ünnepén.
Tapasztalatai szerint a gyerekeket leginkább a szereplés öröme és a történetmesélés szabadsága motiválja.
A jó mesemondó ugyanis nem egyszerűen elmond egy történetet, hanem saját szavaival, személyiségével és képzeletével díszíti fel annak vázát.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a sikeres előadás alapja az alázat és az önazonosság. A felkészítők munkáját is méltatta, akik folyamatos önképzéssel egyre mélyebb tudást szereznek a hagyományos mesemondás művészetéről.
A szervezők idén is gazdag kísérőprogram-kínálattal készültek. A résztvevőket daltanulás, hangszerbemutató, játszó- és táncház, mesepárbaj, színházi előadás, kézműves foglalkozások és népi játékok várták. A gyermekek emellett az Andrássy-kúriát is felkereshették.
A rendezvény második napján került sor a szakmai értékelésre és az ünnepélyes díjkiosztóra, ahol öt kategóriában hirdettek eredményt.
Köteles László, a Csemadok országos alelnöke köszönetet mondott a versenyzőknek, amiért ezeréves kulturális értékeinket elevenítették fel és viszik tovább. Beszédében rámutatott, hogy
a népmesék egyik legfontosabb üzenete, hogy bennük mindig a jó győzedelmeskedik.
Úgy fogalmazott, a gombaszögi találkozó két napja alatt is ezt tapasztalhatták meg a résztvevők, hiszen a közösség, a kultúra és a hagyomány szeretete került a középpontba. Azt kívánta a jelenlévőknek, hogy a gombaszögi völgy maradjon számukra szép emlék, amely újra és újra visszahívja őket, és emlékeztesse őket az itt született barátságokra, valamint azokra az értékekre, amelyeket a mesék őriznek.
Varga Norbert értékelésében a rendezvényt a „jók és a jobbak találkozójának” nevezte. Külön köszönetet mondott a felkészítőknek és a versenyzőknek elhivatottságukért, valamint megemlékezett azokról az egykori adatközlőkről, mesemondókról és idős emberekről is, akik megőrizték a tájnyelveket, a történeteket és a népi tudást az utókor számára. Zárásként arra biztatta a fiatalokat:
„Meséljetek sokat!”
Az idei országos döntő ismét bizonyította, hogy a magyar népmese nem múzeumi emlék, hanem élő hagyomány, amely generációkat köt össze, közösségeket épít, és ma is képes megszólítani a fiatalokat. A gombaszögi találkozó nem csupán verseny volt, hanem a magyar szó, a mese és az összetartozás ünnepe.
Máté Gyöngyi/Felvidék.ma
