Budapest patinás második kerületében működő Klebelsberg Kultúrkúria Kárpát-medencei magyar közösségeket bemutató sorozatot indított, elsőként Felvidék kapott meghívást, a szervezésre Pogány Erzsébetet, a Felvidék.ma hírportál igazgatóját kérték fel.
A rendezvényt színesebbé tette, hogy a vendégek ízelítőt kaptak a felvidéki népviseletbe öltöztetett babagyűjteményből, amely az egy éve megnyílt Búcsi Babamúzeumban őrzött kincs. Szobiné Kerekes Eszter most tíz babacsaládot hozott el a budapesti programra. Az ebedi citerások muzsikája, a kéméndi Vasvirág táncegyüttes gyönyörű kurtaszoknyás viselete és nem utolsó sorban a Hubert pezsgő és a pozsonyi kifli nagy sikert aratott a kultúrkúria látogatói közt.
November 19-én 15 órakor Dolhai István, a Klebelsberg Kultúrkúria igazgatója köszöntötte a kúriában vendégeskedő felvidékieket és a népes érdeklődő közönséget, majd Duray Miklós köszönetet mondott a kultúrkúria munkatársainak, hogy szeretettel és figyelemmel fordulnak a Felvidék felé, és méltán viselik a neves kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno nevét.
A moderátor Pogány Erzsébet először Méry Gábort kérte fel, hogy a Somorján alapított, népszerű Méry Ratio könyvkiadót mutassa be, majd olyan könyvekről esett szó a kiadó gazdag kínálatából, amelyek Felvidékhez köthetőek. Jankovics Marcell elmondta, nagy örömmel fogadta Méry Gábor ötletét, hogy nagyapja „Húsz esztendő Pozsonyban” című könyvét, amely 1939-ben jelent meg, újra kiadja. Jankovics Marcell és Méry Gábor kapcsolata mára szoros barátsággá alakult, a neves kultúrpolitikus, rajzfilm rendező nagy elismeréssel szólt Gábor művészi kiadványairól, naptárairól és albumairól, amelyeket a fotói tesznek értékessé. Duray Miklós Prokopp Mária néhány olyan könyvét mutatta be, amelyekben felvidéki középkori freskókban gyönyörködhetünk. Prokopp Mária művészettörténész betegsége miatt sajnos nem lehetett jelen, ezért Duray Miklós elsősorban gyors gyógyulást kívánt, majd kifejtette, Prokopp Mária türelmes, alapos szakmai munkája és Méry Gábor fotói együttesen a valóságot még szebbé varázsolják számunkra, rádöbbentenek arra, milyen kincset kell megőriznünk Felvidéken is az utókornak. Karaffa János, a Pázmaneum Polgári Társulás elnöke Molnár Imrének az „Esterházy János élete és halála” című könyve kapcsán – amelyet a Méry Rátió adott ki magyar és angol nyelven is – szólt a mártírgróf életéről, hitvallásáról és arról, hogy a boldoggá avatása érdekében az eljárás már megindult. Duray Miklós „Csillagszilánk és tövistörek” című mesekönyvének nem csak a kiadója és szerzője volt jelen, hanem az illusztrátor Szabó Ottó is. A mesék a szülőföld-szeretet ékes bizonyítékai, és a könyvben megjelent történetekre alapulva készült el a Duna Televízió Szerelemes Földrajz sorozatában nemrégen sugárzott film, amelyben Duray a Palócföldet járja körbe a film szerkesztőjével, Hollós Lászlóval. Ennek kapcsán Pogány Erzsébet elmesélte, hogy Duray ötlete alapján Hollós László felkérte a filmben való rövid közreműködésre, az egyik mese részletének felolvasására Reisz Andrást, aki éppen a palóc kiejtésével lett népszerű időjárás-jelentő a Magyar Televízióban. Megdöbbentő volt a reakció: Reisz András a felkérést durván elutasította, pedig a film az ő szülőföldjéről is szól. Szerencsére Szvorák Kati, Vitéz Erika, Bartók Csaba és a Ghymes Együttes szereplésével a film elkészült, és gyönyörű lírai vallomás lett a Palócföld megtartó erejéről.
{phocagallery view=category|categoryid=328|imageid=9885|detail=0|float=right}A Felvidék bemutatkozása egy közéleti kerekasztal beszélgetéssel folytatódott, amelyet az tett nagyon aktuálissá, hogy Kondor Katalin egyik beszélgetőpartnere Boldoghy Olivér, jelenleg vállalkozóként tevékenykedő színész volt. A beszélgetés ideje alatt is a sajtót élénken foglalkoztatta, hogy Boldoghy Olivér közzétette: a szlovák belügyminisztériumból kapott levél alapján a szlovák hatóságok nem tekintik őt szlovák állampolgárnak, mert felvette a magyar állampolgárságot. Kondor Katalin kérdésére Boldoghy Olivér itt is megerősítette, nem szándékozik lemondani a szlovák állampolgárságáról, tehát akarata ellenére akarják, alkotmányellenesen megfosztani állampolgárságától. A kerekasztal további felvidéki vendége volt Szabó Ottó képzőművész, Papp Adrianna, Debrőd polgármestere, az MKP elnökségi tagja és Karaffa János, a Pázmaneum Polgári Társulás elnöke is. A szlovák-magyar viszonyról, a nemzeti érdekek érvényesítéséről szólt a nagyon izgalmas beszélgetés, Boldoghy Olivér az őt ért sérelem ellenére úgy gondolja, a szlovákok és magyarok közti ellenséges hangulatot szeretettel, türelemmel, párbeszéddel lehet oldani, kellene egy katartikus élmény, amely rádöbbentené mindkét nemzet tagjait, hogy testvérek. Karaffa János Esterházy János példáján mutatta be, hogy sajnos a szlovák közvéleményben mélyen gyökerezik az a tévhit, hogy Esterházyt jogosan ítélték el a második világháború után, és hiába sorakoztatjuk fel magyar oldalon azokat a tényeket, amelyek mély humanitásáról tesznek tanúbizonyságot, süket fülekre találunk. Elmondta, hogy az egyházi körökben is inkább szimbolikus megnyilvánulásokat tapasztalni, mint őszinte egymás felé fordulást. 2006-tól a magyar és a szlovák katolikus püspöki konferencia megegyezése alapján megbékélést hirdető, közös mise van Mátraverebélyen, amelyre azonban magyarok és magyarországi szlovákok jönnek el, akiknek egymással semmi gondjuk, akiknek valóban megbékélniük kellene, azoknak a papjaik ki sem hirdetik az ima-alaklomra buzdító felhívást.
Szabó Ottó festőművész szerint ragaszkodnunk kell és tűzzel-vassal védeni az elveinket, értékeinket, és ebben nem ismerhetünk megalkuvást. A legnagyobb gond, ha nem is tudjuk, mit akarunk, sok esetben semmit sem akarunk, feladjuk önmagunkat.
Papp Adrianna, Debrőd polgármestere szerint is hiányzik az eltökéltség a felvidéki magyar közösségből és a húsz éve politizáló elitből, nincsenek követendő stratégiai és taktikai elképzelések, de a legtöbb gond a kommunikációs hiányosságokból adódik.
A közönség ezután nagy érdeklődéssel követte Dániel Erzsébet előadását, amelyben Párkány környékét mutatta be és szeretettel invitálta a budapesti közönséget látogatásra. Szobiné Kerekes Eszter elmesélte, hogy a felvidéki népviseletbe öltöztetett babák gyűjteménye 12 éve egyre gazdagodik, több száz kiállításon láthatta a közönség szerte a nagyvilágban. Most már csak ilyen kivételes alkalomra szállítják el a babákat, azt szeretnék, ha a Búcsi Babamúzeumba látogatna el minél több érdeklődő. A kéméndi Vasvirág táncegyüttes két tagja az 1921-as években viselt esküvői ruhát öltötte magára, Baranyai Anna pedig bemutatta az egyes ruhadarabokat, a kéméndi esküvői szokásokat. Végül Pótfay Bernadett vezetésével az ebedi citerások muzsikáltak, a közönség pedig megkóstolta az első magyarországi pezsgőgyár – a pozsonyi Hubert – mai termékét, a Szereden készülő Hubert-pezsgőt és a legelterjedtebb felvidéki süteményt, a pozsonyi kiflit, amelyet nánai asszonyok sütöttek, az ebedi borral együtt nagy örömmel fogadta a közönség.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31167,31104″}
