Vízkereszt – a római egyház Epiphania Domini azaz Az Úr megjelenése elnevezésű ünnepe. A nyugati egyházakban e naphoz kötik a háromkirályok vagy keleti bölcsek: Gáspár, Menyhért, Boldizsár látogatását a kis Jézusnál, ezért január 6-át a Háromkirályok napjaként is emlegetik.
A vízkereszt elnevezés – a szintén e naphoz kötött – Krisztus megkeresztelkedésére utal. Ennek emlékére a nyugati egyházakban a templomokban vizet szentelnek, s e szentelményből a hívek igyekeznek hazavinni valamennyit. A szentelt víz ugyanis sok mindenre használható az év folyamán. A vízszentelés mellett ilyenkor a házakat is megszentelték. Ennek a szokásnak koleda, vagy koledálás a neve. Az ünnephez tartozott a Háromkirályok megjelenítése: a Háromkirály-járás is. Mint az év sok különleges, ünnepi alkalmához, ehhez a naphoz is kapcsolódott időjárásjóslás.
Háromkirályok – napkeleti bölcsek, csillagjósok voltak, de királyként is emlegetik őket. Korábban több ószövetségi prófécia utalt arra, hogy a Megváltó a pogány világ fölött is át fogja venni a hatalmat. Ezeket a próféciákat „teljesíti be” a háromkirályok története. Róluk csak Máté evangélista szól, nevük, etnikumuk, látogatásuk idejének közelebbi meghatározása nélkül. Órigenész az ajándékok számából következtetett arra, hogy hárman voltak, de kutatók szerint a hármas szám szimbolikus jelentésű is. Utalhat a Szentháromságra, vagy Krisztus méltóságaira (az arany királyságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára). Vannak, akik Noé három fiának (Sém, Hám, Jafet) leszármazottait, s így a három bibliai népcsoportnak (semiták, hamiták, jafatiták) képviselőit látják a három királyokban. Szimbolizálhatják egyes vélemények szerint a világ korábban ismert három kontinensét is (Európa, Ázsia, Afrika). Ezt támasztja alá az, hogy a középkortól kezdve a harmadik királyt szerecsennek ábrázolták. Nevüket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) a IX. század óta említik. Hogy a három királyok melyik csillagot követhették, erről sokféle elképzelés van.
A Háromkirály-járás főként a Dunántúl déli részén ismeretes ez a szokás. Egykori teljes alakjában cselekménye a következő:
– a főszereplők Gáspár, Menyhárt, Boldizsár (három király), Heródes, valamint (ha volt) a katona és az angyal bemutatkozása
– Heródes, a betlehemi gyerekgyilkos jelenete, viadala az egyik királlyal
– a „Csillag” kiugratása (a csillag egy rugószerű keresztezett fára volt rögzítve, össze lehetett húzni és ki lehetett nyomni, a végén szita volt, kívül beragasztva, nagy arany csillag tündöklött rajta, bent középen gyertya volt, amit a házba érve meggyújtottak)
– az ajándék kérése és átvétele
A korábban vízkereszti házszentelés részeként szereplő Háromkirály-járás mára önálló adománygyűjtő, jókívánságmondó szokás lett és általában leegyszerűsödött.
Időjárásjóslás Vízkeresztkor – azt tartották, ha Vízkeresztkor esik, akkor hosszú lesz a tél. Hideg idő esetén korai tavaszban reménykedtek. Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász. A jugoszláviai magyarok szerint, ha e napon esik az eső, akkor férges lesz a mák, ha hideg van, rossz termésre lehet számítani. Ha a szél fúj, szerencsés év lesz. Ha fagy, soká fog tavaszodni, ha enyhe az idő, akkor hamar jön a tavasz.
Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódó versek:
Ányos Pál: Három királyok napján
Babits Mihály: Csillag után
Juhász Gyula: Betlehem
Bodor Miklós: Betlehemi csillag
Felvidék.ma
