A Magyar Kultúra Napja központi ünnepségét a budapesti Duna Palotában tartották, ahol az idén 70 éves felvidéki Galán Géza színművész is közreműködött. Magyar Kultúra Lovagjává ütötték Szvorák Katalint, B. Kovács Istvánt és Kázmér Istvánt is. (Frissítve képgalériával)
A Magyar Kultúra Napja – Ünnepi est a Duna Palotában
„Isten áldd meg a magyart!” címmel ünnepi gálaestet rendezett a Fidesz Kulturális Tagozatának Budapesti Elnöksége, a Németh László Kulturális Alapítvány és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület a Magyar Kultúra Napja alkalmából vasárnap a Duna Palotában Budapesten.
Az esten közreműködött Pitti Katalin, Dózsa László, Galán Géza, Horváth Ádám, Kathy-Horváth Lajos, Kiss B. Attila (MTI felvételén), Szakcsi Lakatos Béla, Takács Bence, a Duna Művészegyüttes BM Táncegyüttese és a Latinovits Zoltán Diákszínpad. A műsort Lukácsi Huba rendezte, Pósa Zoltán szerkesztette.
Olyan világban élünk, amelyben ha nem tartjuk erősen azt, ami a miénk, akkor előbb-utóbb elveszik tőlünk. Amikor a magyar kormány intézkedéseivel kapcsolatban csak egy-két dolgot bíráltak a „megmondó” emberek, addig talán kívülállóként, érdeklődéssel figyeltük a vitát. De amikor a lényeget kérdőjelezték meg, amire a nemzeti létünket építjük, alapítjuk, akkor azt kellett mondanunk, hogy elég. A lényeg pedig – amit meg akarnak kérdőjelezni – nem más, mint a kultúránk – hangsúlyozta Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke köszöntő beszédében. Kiemelte, hogy ezen a napon a kultúránkat ünnepeljük. Mint mondta, Kölcsey Himnusza, nemzeti imádságunk 2012. január 1-től életünk, alaptörvényünk kezdete. Tehát abból a tényből, sóhajból indulunk ki, hogy: „Isten áldd meg a magyart! és biztosak lehetünk abban, hogy meg is áldja. Véleménye szerint szerencsésebb országokban nem látják, hogy ennyire nagy a baj. Tőlünk azonban el akarják venni, ami a miénk és ezért mi jobban látjuk a veszélyt. Ha nem állunk ki azért, ami fontos számunkra, elragadják tőlünk azok, akik félnek a kultúrában élő embertől, hiszen az autonóm lény, autonóm módon gondolkodik, idegen tőle a csordaszellem, de az igazi közösséghez való tartozás fontos számára.
A nemzeti kultúra az a tudás, amely saját, közös kultúránkból, alkotásainkból nyelvünkből, közös életmódunkból, felfedezéseinkből, történelmünkből, tapasztalásainkból, a megőrzendő szellemi és tárgyi örökségből táplálkozik, emellett nem felejt előre tervezni. A nemzeti kultúra a beszélt, írott, vizuális nyelvek és viselkedési formák tekintetében 15 millió magyar legmagasabb rendű közös ügye – mutatott rá Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke ünnepi beszédében.
Kitért arra, hogy a nemzeti kultúrát és a nemzet kultúra fogalmát gyakran összemossák, holott a nemzet kultúrája tágabb fogalom, s míg a nemzeti kultúrát a mélység, a nemzet kultúráját a szélesség jellemzi. Fekete György úgy fogalmazott, hogy a „kultúra legteljesebb magaslata a kultusz, mely testet ad annak az igazságnak, hogy az Isten ott kezdődik, ahol az ember végződik.”
Bemutatták a közművelődési koncepciót, elindították a MaNDA TV-t
Bemutatta az Országos közművelődési koncepciót Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár a magyar kultúra napján, vasárnap a budapesti MOM Kulturális Központban. A Párbeszéd a magyar közművelődésért címmel tartott rendezvényen Szőcs Géza kulturális államtitkár elindította a MaNDA TV első adását, amely rendhagyó, online, kétnaponta jelentkező kulturális híradó lesz. Szőcs Géza ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy az ország 23 éve ünnepli meg a magyar kultúra napját a Himnusz születésének évfordulóján. Napjainkat egy mindenre kiterjedő válság határozza meg, amelynek súlyos következménye az elbizonytalanodás – fogalmazott az államtitkár. Szőcs Géza kiemelte: a kultúrának és a közművelődésnek fontos szerep juthat a válságból való kilábaláshoz, ehhez aktív, kezdeményező kultúrpolitikára van szükség. Az államtitkár rámutatott: ha a jelen kulturális kincseivel, a szellemi örökséggel „jól sáfárkodunk”, az utódok a kulturális fejlesztések nagy korszakaként emlékezhetnek majd a most kezdődő korra. „A válságélmény alapja a bizonytalanság, hogy ezzel leszámoljunk, azt tanácsolom, figyeljünk oda hagyományaink, szellemi, kulturális örökségünk útjelző oszlopaira” – hangoztatta Szőcs Géza, aki szerint a nemzet igazi „erőtartalékai” a kultúrában keresendők.
Az államtitkár indította el az úgynevezett MaNDA TV-t, amelyet a politikus az egykori alexandriai könyvtárhoz hasonlított. Magyarázatképp hozzátette: a kétnaponta frissülő kulturális híradó nem hagyományos televízió lesz, céljuk hogy a magyar kultúrára vonatkozó összes fontos tudást, ismeretet összegyűjtsék. „Egy olyan könyvtárat hozunk létre, amely lerombolhatatlan, fölégethetetlen” – fogalmazott Szőcs Géza, kiemelve, hogy a MaNDA TV mindenki számára ingyenesen hozzáférhető. Megjegyezte, a műsorfolyam szinte ingyen készült, lelkes csapattagok áldozatkész munkájából.
Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója az MTI-nek adott elmondta, a MaNDA TV első „adását” archív felvételekből állították össze, látható például az első magyar science fiction film, a Karády Katalin főszereplésével készült 1942-es Szíriusz, valamint archív híradók, reklámok is.
„Rengeteg anyagot készítettek a munkatársaink is” – tette hozzá a főigazgató, aki közölte, a csapatot jelenleg körülbelül tízen alkotják, de sok felvételt kaptak művészektől is. Látható például a Kelemen Quartet koncertje, Berecz András mesemondó, aki az RS9 Színházban lépett föl. A műsorok között régi Cseh Tamás felvételek is megtekinthetők, ugyanis január 22-én ünnepelte a születésnapját az énekes-dalszerző. Horváth Iván irodalomtörténész pedig egy József Attila-kéziratot mutat be a most megjelent könyvéből. Lovas Lajos kiemelte: elkészült a mandarchiv.hu is, amely a MaNDA központi felülete lesz. „Két kereső már elérhető, de célunk, hogy valamennyi közgyűjteményi adatbázis az oldalon keresztül elérhető legyen” – magyarázta. Most a magyar játékfilmkereső indult el, de kereshetővé vált a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján lévő Digitális Irodalmi Akadémia is. „Emellett szórakoztató-nevelő tartalmakat állítunk elő, március 14-én például elindul a digitális történelemóránk” – tette hozzá.
Lovaggá ütötték a magyar és egyetemes kultúra 2012. évi lovagjait
Civil szervezetek és önkormányzatok jelölése alapján 10 ország 35 személyisége részesült Egyetemes Kultúra Lovagja, illetve Magyar Kultúra Lovagja elismerésben a kulturális örökség ápolása, a nemzetközi kulturális együttműködés elősegítése érdekében kifejtett önzetlen tevékenységéért. A rangos elismerést a Falvak Kultúrájáért Alapítvány hívta életre 1998-ban, a magyar államnak szóló millenniumi ajándékként. A lovaggá ütés a Szent Korona másolatának jelenlétében történt. Az elismertek érmet, oklevelet és ezüst kitűzőt kapnak, nevüket bejegyezték a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe.
A Corinthia Hotel Budapest dísztermében megrendezett gála az Európai Unió példaértékű eseménye, amely civil szervezetek széleskörű összefogásával valósult meg. 2012. évi díszvendégként Ausztrália magyar kultúrája mutatkozott be. Egyetemes Kultúra Lovagja elismerésben részesült: Doncsev Toso (Budapest) szociológus, író, műfordító; Németh Miklós (Budapest) államférfi; Syrokhman Mykhaylo (Ungvár, Ukrajna) egyetemi tanár Magyar Kultúra Lovagja címet vett át: Prof. Dr. Antalóczy Zoltán (Budapest) orvos; Dr. Barabás László (Marosvásárhely, Románia) tanár; Bárányné Drávetzky Márta (Sydney, Ausztrália) műfordító; Dr. Békássy Nándor Albert, (Lund, Svédország) orvos; Birinyi József (Budapest) népzenész, népzenekutató; Boldizsár Zeyk Imre (Tordaszentlászló, Románia) iskolaigazgató; Bolla János (Jászberény) agrármérnök; Dr. Eperjessy Ernő (Budapest) tanár; Kassai Lajos (Kaposmérő) íjkészítő; Kaszner Margit (Budapest) grafikus, író; Dr. B. Kovács István (Rimaszombat, Szlovákia) gömörológus; Kázmér István (Borsi, Szlovákia) elektrotechnikus; Lengyák István (Nagykanizsa) rajztanár; Lengyel Ferenc (Bécs, Ausztria) pedagógus; Maros Miklós (Stockholm, Svédország) zeneszerző; Mátyás Levente (Balassagyarmat) karnagy; Monoki Kálmánné (Kisújszállás) tanár; Neso Sándor (Berhida) rendőr főtörzszászlós; Pandák Pál (Füzérradvány) népzenész – polgármester; Pecze Gábor (Máza) karnagy – polgármester; Ruda Gábor (Pilisvörösvár) pedagógus; Sándor Endre (Kovácsvágás) tsz elnök – polgármester; Sellyei Gáborné (Egyházashetye) főiskolai adjunktus; Simó Béla (Székelykeresztúr, Románia) földrajz tanár; Stix József (Lad) néptanító-polgármester; Dr. Szalontai Éva (Malmő, Svédország) újságíró; Prof. Dr. Széll Kálmán Ph.D (Szombathely) orvos; Szvorák Katalin (Budapest) népdalénekes; Zsoldos Rudolf (Oromhegyes, Szerbia) vasesztergályos.
Posztumusz Magyar Kultúra Lovagja címet kapott: Csiki Vincéné (Palotabozsok) pedagógus; Liko Deziderije (Zágráb, Horvátország) tábori lelkész; Gróf Czegei Wass Albert (Astor, Amerikai Egyesült Államok) író. „Örökség serleg” elismerésben részesül a 80 éves zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör, a Regölyi Régésztábor és a pécsi Majtényi József Felfedező Csapat.
Fényképek forrása: www.alakotohazak.shp.hu. További fotók a Képgalériánkban.
{phocagallery view=category|categoryid=388|limitstart=0|limitcount=0|type=1}
MTI, kultura.hu nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31935,31915,32056″}
