A tervezet nagy általánosságban, konkrét feladatok meghatározása nélkül, túlzott óvatossággal vázolja fel az oktatásüggyel kapcsolatos feladatokat.
Alább Szigeti László, az MKP oktatásügyi és kulturális alelnöke sajtónyilatkozatát olvashatják:
A kormányprogram elsődleges célja az oktatás színvonalának és minőségének emelése, nem részletezi azonban e cél elérésének módját. Az oktatásügy számára rendkívül fontos állami finanszírozás növelésével kapcsolatban csupán feltételesen beszél: ha a költségvetés megengedi, lesz forrásemelés. A programban utolérhetők azok a gondolatok, melyek az oktatásirányítás, ellenőrzés és finanszírozás kapcsán az állam szerepének növelését támogatják – tehát egyértelmű centralizációs folyamatokra utal. Ezt jelzi az oktatásügy reformjának következetes revíziójáról szóló feladat is. A szerkezeti átalakításoknál – helytelenül, a gimnáziumok kárára – a szakképzést megerősítendő intézkedéseket tartalmaz. A szakképzést valóban meg kell reformálni, fontos a duális képzés bevezetése, de nem a gimnáziumok kárára. Nem egyértelmű, sot ködösítés gyanús a tankönyvpiac liberalizálásával kapcsolatos elképzelés, amely megítélésünk szerint ebben a megfogalmazásban nem oldja meg a tankönyvpiac problémáit. A tananyag tartalmi változásai rendkívül sok problémát vetnek fel. A matematika, természettudományi és műszaki tárgyak oktatásának megerősítése, valamint az általános iskolákban a tanulók munkára nevelésével kapcsolatos képzés bevezetése teljes mértékben felboríthatják a nemzeti alaptantervet, hisz meg kell határozni, mely tantárgyak rovására erősítik meg ezeket.
A finanszírozással kapcsolatos elképzelések közül nehezen követhető nyomon a minőség szerinti finanszírozási modell – amire az ún. nem normatív támogatás keretén belül ma is van lehetőség. Komoly problémákat jelenthet viszont a tanulói normatív finanszírozás helyett az ún. osztályfinanszírozás bevezetése. Indokolatlan a nem állami iskolák és oktatási intézmények finanszírozásának csökkentése, ami az oktatás pluralizmusát és az esélyegyenlőség elvét kérdőjelezné meg.
Sajnálatos, hogy a nemzetiségi oktatásügy tekintetében ismételten csak az államnyelv elsajátításának fontosságáról szól a program.
Nem szerencsés, hogy a marginalizált környezetből származó tanulók oktatásával kapcsolatban az egész napos képzési rendszer helyett a bentlakásos, kollégiumi oktatást szorgalmazza. Elszomorító, hogy a pedagógusbérek emeléséről nagyon határozatlanul fogalmaz a tervezet.
Komoly szakmai és társadalmi vita tárgya lehet a felsőoktatás terén megvalósítandó változások átültetése. A főiskolák minőség szerinti finanszírozásának és differenciálásának bevezetése jelentős ellenállásra találhat az akadémiai közegben is. A professzorok kinevezésével kapcsolatos változásokra szükség van, ugyanúgy támogatandó a bakalár képzés társadalmi és munkapiaci presztízsének erősítése. A tudományosság, kutatás és innovációk terén inkább közhelyeket tartalmaz a tervezet. A kormány megerősíti a Szlovák Tudományos Akadémia szerepét és fontosnak tartja az ún. Duna stratégia adta lehetőségek kiaknázását.
A programnyilatkozat egyik legkonkrétabb része a sporttal kapcsolatos feladatok elemzése, melyek maradéktalan megvalósítása nem lesz egyszerű. A sport fejlesztésének nemzeti programja, a sport finanszírozásának modellje, a sportról szóló törvénytervezet elfogadása mellett jelentős anyagi problémákba ütközhet a nemzeti futballstadion megépítése is.
Szigeti László, az MKP oktatásügyi és kulturális alelnöke
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”33696″}