A totalitárius rendszernek sok áldozata volt, sokan érthetetlen okokból értelmetlenül szenvedtek és haltak meg. (Frissítve)
A múltat azonban nem lehet visszahozni, de nem okulni belőle megengedhetetlen bűn lenne – jelentette ki Ivan Gašparovič köztársasági elnök azon a megemlékezésen, amelyet a kommunizmus halálra kínzott és kivégzett politikai foglyainak emlékére tartottak a pozsonyvereknyei temetőben.
„A szabadság és a demokrácia nem természetes dolgok, a szabadság felelősség is, ezért kell mindnyájuknak felelősségteljesen cselekednünk” – jelentette ki az államfő, aki a jelenlevőket arra is figyelmeztette, hogy nemcsak magunk miatt emlékezünk, a múltról főleg a fiatalok miatt beszélünk hangosan. „Mindnyájan, akik megértük a mát, nem feledhetjük el azokat a keserves napokat, és kötelességünk emlékezni az áldozatokra, a totalitárius rendszer aktív ellenzőire, a manipulált folyamatok áldozataira, a vallási üldözöttekre és a megszállás alatti lövöldözések áldozataira” – fűzte hozzá Gašparovič.
Robert Fico kormányfő a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem napját a diákokkal közösen tartott ebéddel ünnepelte a Kormányhivatal épületében. „November 17-ére elsősorban a diákok napjaként kell tekinteni” – jelentette ki a kormányfő. 1989 kacsán Fico nem csupán november 17-éről, hanem november 16-áról is megemlékezett. „Kétségkívül különböző mozgatórugói voltak annak, hogy Pozsonyban november 16-án, Prágában pedig november 17-én az utcára vonultak a diákok” – jegyezte meg. Bár mindez a Nemzetközi Diáknap évfordulóján történt, a kormányfő szerint Európában akkor már más nézetek is terjedtek. „Mivel a diákok nagyok aktív emberek, a Nemzetközi Diáknapról való megemlékezésbe ezt a komoly tartalmat is belefoglalták” – fűzte hozzá. Ez aztán Fico szerint az elkövetkező napokban hatalmas társadalmi, gazdasági és politikai változásokhoz vezetett a volt Csehszlovákiában.
A Robert Ficóval való vasárnapi találkozóra öt főiskola diákjai közül válogattak, akikkel a kormányfő az előttük álló kihívásokról, például a főiskolai tanulmányok gyakorlatban való érvényesítéséről beszélgetett. „Itt talán nem kell egymás szemébe hazudnunk, amikor azt mondjuk, hogy gyakran a főiskolákon olyan végzősöket produkálunk, akik azután nagyon nehezen érvényesülnek az életben” – jelentette ki Fico. Példaként a politológia hallgatókat hozta fel. Véleménye szerint ugyanis egy csomó párt és sokkal élénkebb politikai élet kellene ahhoz, hogy ezek a végződök érvényesülni tudjanak. Amint az kiderült, Robert Fico kormányfő azt is nehezen tudja elképzelni, hogy neki 25 évesen 30 évre szóló jelzáloghitelt kellene felvennie.
Iveta Radičová, Anton Srholec és Ján Budaj a bársonyos forradalom 24. évfordulója alkalmából a pozsonyi Kis Színpadon emlékeztek az 1989-es novemberi eseményekre a „Novemberi ideálok és a valóság” rendezvény keretében. A beszélgetés után levetítették Agnieszky Holland Lengyel filmrendező Égő bokor (Horiaci ker) c. filmjét, amely
az 1968-as Prágai Tavasz tragikus eseményeit dolgozza fel, és bemutatja a húsz éves egyetemista, Jan Palach alakját, aki 1969-ben felgyújtotta magát a prágai Vaclav téren, hogy felhívja a figyelmet a Varsói Szerződés hadserege általi megszállása után a Csehszlovákiában kialakult politikai helyzetre.
„A Nemzetközi Diáknap, a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem azok közé az értékek közé tartozik, amelyeket tisztelni és dicsőíteni kell” – jelentette ki Dušan Čaplovič oktatási miniszter a november 17-ei események évfordulója kapcsán. „A Nemzetközi Diáknapot a szabadságért és demokráciáért folytatott harc napjának üzenetével összefüggésben a fiatal emberek, diákok ünnepének is tekintem, akiknek az értékei és az élettel, valamint a társadalommal szembeni elvárásai a demokrácia alapelveit, a nyitott közigazgatást és végül a minőségi művelődés és a munkahelyen való érvényesülés utáni vágyat kell hogy tükrözzék” – jelentette ki a miniszter. A fiatalok sikeres életének feltétele a miniszter szerint a minőségi oktatás és a saját tudásunkba, készségeinkbe és hatásköreinkbe való beruházási szándék. „Ha Európa ma a fiatal nemzedékről mint ún. elveszett nemzedékről beszél, amelyet a munkanélküliség, a nem megfelelő műveltség és a kilátástalan jövő nyomaszt, nekünk, mindnyájunknak igyekeznünk kell olyan intézkedéseket hozni, amelyek ezt a jelzőt eltüntetik” – jegyezte meg Čaplovič.
A pozsonyi diákok november 16-ai tüntetéséről való megemlékezésen a Comenius Egyetem épülete előtt, a tüntetés egyik hajdani résztvevője, Radoslav Števčík, kijelentette: „Lehet, hogy csak elszántság volt, lehet, hogy csak a fiatal meggondolatlanság, de november 17-e nélkül, az egy nappal előtte megvalósult pozsonyi tüntetés talán végzetes és drámai lett volna számunkra. Števčík, aki akkoriban másodéves hallgató volt, azt állítja a céljaik teljesültek. „A legfontosabbat, amit követeltünk, a szabadságot elértük. Ma már frázisnak tűnhet, de akkor gyakran a pártgyűléseken döntöttek az egyéni sorsokról. Ezért nagy ajándék ez” – emlékeztetett, hozzáfűzve, a szabadsággal azonban együtt jár a felelősség is, amivel nem mindenki képes jól bánni. „A szlovákoktól egy kicsit távol áll, hogy a tetteikért a felelősséget is vállalják” – mondta. Ami azonban Števčík szerint a diákoknak nem sikerült, az annak az elérése, hogy az emberek képesek legyenek a kultivált és illedelmes párbeszédre. „Sokszor a más véleményen lévő embert az ellenségünknek tekintjük, aki ártani akar nekünk, és akit félre kell állítanunk. Szeretném, ha képesek lennénk egymással beszélni, még ha különbözőek is vagyunk és mások a nézeteink” – jegyezte meg. Števčík szerint november 16. és 17. üzenete mintha elaludt volna. Véleménye szerint ezt az is okozhatja, hogy akik ma itt hatalmon vannak, nem voltak a novemberi események közvetlen résztvevői. A szlovák garnitúra, amely november után hatalomra lépett, nem érezte szükségét, hogy megemlékezzen az akkori eseményekről. „Lehetett ez egyfajta lelkiismeret-furdalás vagy irigység, amiért nem csatlakoztak, nem voltak az elsők közt. De november 17-ére egy kicsit úgy is néznek nálunk, hogy ez nem szlovák, hanem cseh ünnep” – vélekedik Števčík.
Az 1989. november 16-ai diáktüntetésre való megemlékezésen a Nemzeti Emlékezet Hivatalának elnöke, Ondrej Krajňák és a Comenius Egyetem prorektora, Ján Pekár is részt vettek. Pekár szerint azok, akik 24 évvel ezelőtt ezen a helyen álltak, a legszebb álmaikban sem tudták elképzelni azt, amivel mi ma rendelkezünk: a szabadsággal, demokráciával, az ellenőrzés nélküli utazással, az egységes európai pénznemmel, a kölcsönös külföldi tanulmányi utak lehetőségével. A prorektor szerint ennek ellenére vannak, akik lekicsinylik az akkori résztvevők hősiességét, és mindenféle konspirációs elméletekre utalgatnak. „Ezért is kötelességünk a jelenlegi főiskolásoknak elmagyarázni az akkori helyzetet és jellemezni a totalitárius rendszert” – hangsúlyozta Pekár.
A NOVA – Egyezség párt képviselői szerint a bársonyos forradalom csak a történetünk kezdete volt, de ezt a forradalmat be kell fejezni. „Vissza akarjuk kapni az országunkat, és azt akarjuk, hogy Szlovákia büszke polgárainak szabad és sikeres országa legyen. A Bársonyos forradalom mindnyájunknak megmutatta, hogy van értelme harcolni az álmainkért. Akkor is volt, és most is van” – áll a párt november 17. évfordulója kapcsán kiadott állásfoglalásában. A párt a bársonyos forradalmat Szlovákia újkori politikai történelme döntő pillanatának tartja. „1989. november tizenhetedike volt az a nap, amikor Csehország és Szlovákia polgárai elszántan szembeszegültek a kommunista rendszernek. Szabadságot nyertünk és lehetőséget arra, hogy a saját kezünkbe vegyük sorsunk alakítását. A bársonyos forradalomtól már több mint két évtized eltelt. Megvan a politikai szabadságunk – de mennyi más novemberi eszménk nem teljesült mind ez idáig” – fűzte hozzá a NOVA.
A Szabadság és Szolidaritás Pártja szerint is Szlovákia történelmének egyik legjelentősebb eseménye a bársonyos forradalom, mégpedig a liberális értékeknek, jogoknak és szabadságoknak köszönhetően. „A demokrácia rövid időszaka ellenére gazdag tapasztalatottak rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy a szabad társadalom koncepciójának sok az ellensége, akiknek a leginkább Vladimír Mečiar és Robert Fico kormányai kedveztek. Ezeknek a kormányoknak az idején fogalmazódott meg a személyi szabadság megvetésének eszméje és kötelezettségekkel szembeni könnyelműség, amelyeket egy szabad társadalomban az államhatalomnak tiszteletben kellene tartani” – áll a közleményben.
A liberálisok felhívják a figyelmet „a növekvő rendőrségi erőszakra és a büntetésmentes légkörre, ami a biztonsági erőkön belül egyre inkább megtelepszik”, amiért véleményük szerint Robert Fico tehetetlen kormánya a felelős, amely képtelen megoldani az ország szociális és gazdasági problémáit.
Amikor 24 évvel ezelőtt az emberek a bársonyos forradalom idején változást követeltek, elsősorban a demokratikus rendszer szükségszerűségére és a szabad választásokra gondoltak – állítja Michal Horský politológus. Bár ezeket a követelményeket sikerült érvényesítenünk, sőt az alkotmányunkban is rögzítve vannak, manapság mégsem élünk velük. „Pedig a tereken akkoriban mindenki azt skandálta, hogy szabad választásokat akarunk, az egypárti kormányzás végét és egy sor részkövetelményt” – emlékezett a politológus – „de az üzenetüket ma mégsem használjuk ki teljes mértékben”.
Miroslav Kusý politológus szerint a bársonyos forradalom legfőbb eszméje a kommunista hatalom megszüntetése volt, amely semmilyen szabályt nem tartott tiszteletben, mivel a párt mindenek felett állt. „Így hát az első és alapvető feltétel az alkotmányban a párt vezető szerepéről szóló paragrafus megszüntetése volt. Hogy milyen lesz a jövő, arról csak nagyon halvány elképzeléseink voltak” – jegyezte meg Kusý. „Úgy gondolom, hogy az, amit az alapvető elvekkel kapcsolatban el akartunk érni, azt elértük. Hogy hogyan formálódik, milyenek az egyes a rendszerek, az már más kérdés” – vélekedik Kusý. Amit Szlovákiában a 24 év alatt sem sikerült elérni, Kusý szerint az a polgári társadalom. „Erős polgári társadalom civil szervezetekkel, olyan aktív polgárokkal, akik ismerik a jogaikat, és tudnak azokért harcolni, ez mind hiányzik” – mondta. Kusý szerint ezt az ez évi megyei választások is megmutatták. „A katasztrofálisan alacsony részvétel a polgár érdektelenségét mutatja a közügyek iránt, ezt nem sikerült elérnünk” – fűzte hozzá a politológus.
Berényi József, az MKP elnöke szerint, aki hisz, az egyben aktív is. „Ma a diktatúra falai leomlásának évfordulóját ünnepeljük. Huszonnégy évvel ezelőtt egyetemi diákok kezdeményezésére véglegesen megdőlt a csehszlovák egypártrendszer és tervgazdaság létjogosultsága. A novemberi forradalom diákvezérei közül többen is ott vannak a Magyar Közösség Pártjában, és tovább viszik a rendszerváltás legértékesebb hagyományait.
1989 őszén, de még a forradalom előtti napokban sem gondolták az emberek, hogy november 17-én az addigi társadalmi rendszer össze fog dőlni. Vannak azonban meglepetések, a lehetetlennek tűnő dolgok is lehetővé válnak. Legyen ez egy mementó a szombati választások második fordulója előtt. A világ azoké, akik hisznek, és nem a hitetleneké. Mert aki hisz, az egyben aktív is, aki viszont hitetlen, az passzív. Változást pedig csak a cselekvő hozzáállás hozhat.
Ez a párhuzam ma jelentős mértékben megmutatkozik a 89-es bársonyos forradalom történései és a szombaton sorra kerülő választás között” – fogalmazott Berényi József.
****
A Népi Platform pártjai (SDKÚ-DS, KDH, Most-Híd) is megemlékeztek a bársonyos forradalom 24. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezésre a Szlovák Nemzeti Színház történelmi épületében került sor november 17-én az esti órákban. „A szabadságot és a demokráciát nem ingyen kapjuk. Kötelességünk harcolni érte és védelmezni azt az elkövetkező nemzedékek számára” – jelentette ki ünnepi beszédében Pavol Frešo, az SDKÚ-DS elnöke. Hangsúlyozta, hogy szlovákoknak sohasem volt ilyen szabadságuk, mint ma, amiért a bársonyos forradalomnak tartozunk hálával.
Bugár Béla, a Most-Híd elnöke arra figyelmeztetett, hogy az emberek megfeledkeznek november 17-e üzenetéről. A politikusok kötelessége, hogy ezt ne engedjék. Bugár szerint az egypárti kormányú Szlovákia eltávolodik 89 novemberének eszméitől. Rámutatott a Smer-SD hatalmi arroganciájára a parlamentben, a populizmusra és a közpénzekkel való garázdálkodásra, vagy a működésképtelen bíróságokra. Felszólította a társait-barátait, hogy tegyenek meg mindent november 17-e üzenetének terjesztéséért és megerősítéséért. „A demokráciát meg kell védelmeznünk” – jelentette ki.
A KDH elnöke, Ján Figeľ szerint a szeretet és az igazság legyőzheti a hazugságot és a gyűlöletet. „És le is győzi” – hangsúlyozta, hozzátéve, ha az emberekben felülkerekedik az igazság, az igazságosság és a becsületesség, megtalálják a jelenlegi nehéz kérdésekre is a válaszokat.
Az est egyik külföldi vendége, Karel Schwarzenberg, a TOP 09 cseh párt elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a demokrácia Európában közös mű. „Ha veszélyben van Csehországban, Magyarországon vagy Görögországban, akkor ez közös gondunk és közösen kell megoldanunk. Az Európai Unió létrehozása nem csak azt jelenti, hogy megfejjük az európai forrásokat, hanem azt is, hogy segítenünk is kell. Nem egyirányú út ez, hanem kétirányú autópálya” – jegyezte meg.
Az ír Lucinda Creighton, az Európai Néppárt alelnök asszonya a megemlékezésen azt hangsúlyozta, hogy Szlovákiának meg kell tartania a demokráciába és az európai összetartásba vetett hitét. „Együtt megoldhatjuk a problémákat” – mondta. „Együtt kell harcolnunk a jövőnkért. Együtt győzhetünk az elnyomás és a központosítás ellen. Amint azt a filozófus mondta, az egység fénye erős és az egész világot fénybe borítja” – zárta ünnepi beszédét az alelnök asszony.
Pozsonyban új emlékművet is avattak a novemberi események tiszteletére. A „November lelkiismerete” nevű emlékműt Ladislav Chudík színművész avatta fel, a novemberi események egyik szimbóluma, kulcscsörgetés közben. Fero Guldan képzőművész alkotását a pozsonyi kapucinus kolostor falán helyezték el. Az emlékműt 24 csempe alkotja, 1989. november 17-e üzenetével, valamennyi az azóta eltelt egy-egy évet jelképezi. A követelésekre és a kérésekre emlékeztetnek, amelyek beteljesülését az emberek elvárták, de több beteljesületlen ígéretet és buta tettet is tartalmaznak, amelyeket azóta átéltünk. Az alkotás mellett további, egyelőre üres csempék is helyet kaptak, amelyeken az elkövetkező hetekben a polgárok hagyhatják ott az üzeneteiket.
Az ünnepségen jelen voltak 1989 novemberének ismert arcai is, mint például Ľubomír Feldek, Tóno Popovič, Ľuba Trubíniová, Juraj Nvota, Samo Smetana, és részt vettek rajta Mikuláš Huba, Ján Mičovský, Erika Jurinová, Igor Matovič és Jozef Viskupič parlamenti képviselők is. „Boldog és hálás vagyok, hogy ma szabadon és nyíltan találkozhatunk és beszélhetünk. Munkámmal és életemmel igyekszem az egész hazámat átölelni” – mondta az ünnepségen Chudík.
Felvidék.ma, dé
{iarelatednews articleid=”42661,42674,42675″}
