A tavalyi szinthez képest is csökkent üzleteinkben a szlovákiai élelmiszeripari termékek aránya, az idei év első negyedévének végén mindössze 43 százalékos volt. 2011-ben még 50 százalékon álltunk. A Szlovák Élelmiszeripari Kamara csütörtökön közölte legfrissebb felmérésének eredményeit.
Kormányzati szinten is már évekkel ezelőtt mint negatív jelenségre mutattak rá, hogy a hazai gyártók termékei alacsony arányban vannak jelen az élelmiszerboltok polcain, hozzátéve, hogy főként a külföldi áruházláncok miatt alakult ki ez a helyzet. De míg különböző programok láttak napvilágot a hazai élelmiszerek fogyasztásának ösztönzésére, a külföldi kézen lévő üzletláncokkal nem igazán kívántak harcba szállni, így nem javult, hanem tovább romlott az arány. Igaz, már lassuló ütemben. A diszkontok és nagybani raktárak esetében, illetve a legnagyobb forgalmat bonyolító hipermarketeknél volt a legalacsonyabb (29-43 százalék közötti) a hazai élelmiszerek aránya, míg a kisebb boltokban (60 százalék) meghaladta az országos átlagot.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke szerint kézenfekvő lenne a megoldás. „Ha Ausztria uniós tagországként törvényben határozta meg a hazai termékek előtérbe helyezését, és 70 százalékban határozta meg a minimális arányt, akkor Szlovákia is tehetne egy ilyen lépést” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak. Arra a kérdésre, hogy erre idáig miért nem kerülhetett sor, elmondta: nyilvánvalóan a külföldi áruházláncok részéről nagy nyomás nehezedik a hazai döntéshozókra, erős lobbi tevékenységet folytatnak. Ennek aztán a szlovákiai termelők látják kárát, mert beszűkülnek piaci lehetőségeik, illetve végső soron a fogyasztók is, mert sok esetben nem igaz az állítás, hogy a nyugati termék minőségibb a hazainál. Ráadásul ez a jelenség Dél-Szlovákia fellendülését is lassítja, visszafogja ugyanis az agrárium fejlődését, a hazai gazdaságok térnyerését.
Az egyes árufajtákat vizsgálva kiderült, hogy tejből, ásványvizekből, sörből illetve húsból volt a legtöbb hazai termék a szlovákiai boltok polcain, arányuk 50 és 64 százalék körül alakult. Az édességek és tartós élelmiszerek szegmensében volt a legkisebb, 20 százalék alatti ez az arány. Az egyes üzletláncok kínálatát tekintve a Lidl boltjaiban volt a legkevesebb hazai áru, mindössze 16 százalék, a legnagyobb arányban pedig a Coop Jednota és a CBA üzleteiben jelentek meg a hazai termékek, 62, illetve 56 százalékos arányban.
Felmérések támasztják alá azt is, hogy a hazai élelmiszerek aránya a pultokon a szomszédos országokban jóval kedvezőbb. Daniel Poturnay, a kamara elnöke szerint a környező államokban sokkal magasabb szintű a lakosság „fogyasztói nacionalizmusa”, ezért magasabb ott a hazai élelmiszerek aránya. Az sem elhanyagolható szempont, hogy némelyik szomszédos országban sikeresebb a hazai termelők érdekérvényesítése.
BA, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”34493″}
