Nem mindennapi vendég érkezett Martosra Funnemark norvégiai finn politológus személyében, aki a román Securitatéval való bizarr „találkozásairól” is mesélt. Szó esett a felvidéki magyar oktatásügy jelenéről jövőjéről, valamint az újságírói szakma presztízséről. Ablonczy Bálint arról beszélt, milyenek a magyarok a szomszéd szemével. Berényi József és Kövér László a mögöttünk hagyott mozgalmas „politikai tavaszt” értékelte.
Színpad-udvar, 10:30 – Egy skandináv humanista útja
Talán kevesen ismerik Björn Cato Funnemark norvégiai finn politológust, pedig megérdemelné… Nem csupán azért, mert korábban a Norvég Szolidaritás és a Norvég Helsinki Bizottság elnöke, majd a bécsi központú Nemzetközi Helsinki Szövetség egyik vezető személyisége volt, hanem azért is, mert kitartó makacssággal újra és újra felhívta Nyugat-Európa figyelmét a határon túli magyarok kárára elkövetett jogfosztásokra.
Ő volt az, aki elkészítette az első átfogó emberi jogi jelentést a romániai magyarság drámai helyzetéről, nemzetközi fórumokon szólt az Erdélyben elkövetett falurombolásokról, önzetlenül segítette és támogatta a Romániából elmenekült erdélyi honfitársainkat. Mondani sem kell, emiatt nem volt felhőtlen a viszonya a román politikai rendőrséggel, a hírhedt Securitatéval, amely „persona non grata”-ként mint a rendszer ellenségét tartotta számon.
Björn Cato Funnemark norvég politológussal, emberi jogi szakértővel, a Magyar Érdemrend tiszti keresztjének birtokosával személyes jó barátja, Molnár Imre, felvidéki származású 
budapesti történész a II. Martosi Szabadegyetemen beszélgetett. A fórumon kiderült, Funnemark érdeklődését a kisebbségi kérdések iránt az motiválta, hogy ő maga is Norvégiában élő finn közösséghez tartozik.
Molnár Imre elmondta: Funnemark korábban a bulgáriai törökök helyzetével, valamint a véres észak-ír konfliktussal is foglalkozott. Hangsúlyozta: Funnemark legnagyobb érdeme, hogy tevékenysége nyomán a kisebbségi kérdést Nyugat-Európában emberi jogi kérdéssé emelték.
A norvég politológus a nyolcvanas éveket meghatározó időszaknak nevezte, hiszen mint mondta, azokban az években a nemzeti közösségek kulturális örökségének szisztematikus megsemmisítésére tettek kísérletet Kelet-Közép-Európában.
„De maghatározó volt abban a tekintetben is, hogy akkor figyeltek fel a fejlett Nyugaton arra: a kisebbségi kérdések egyáltalán léteznek” – fogalmazott. Elhangzott, hogy 1991 feburárjában Funnemark részt vett az Együttélés politikai mozgalom kassai konferenciáján, ahol fel is szólalt. Most nagy örömel jött a martosi tábort szervezők meghívására egy újabb találkozásra.
Árgyélus-ház, 11:30 – A felvidéki oktatás jövője
Az oktatásügyi kerekasztal vendégei közül Szigeti László az MKP Országos Tanácsának elnöke szólt elsőként. A korábbi oktatásügyi miniszter szerint oktatásügyünk nagy problémája, hogy a legideálisabb állapotot, vagyis a kulturális, oktatási önrendelkezést nem sikerült eddig megvalósítani.
Szigeti úgy látja, a felvidéki magyar oktatásügy helyzete ndemográfiai adatokkal is szorosan összefügg. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, 20 év alatt 120 ezerrel kevesebb a magyar a Felvidéken, gyermekek nélkül azonban iskoláinkat fenntartani képtelenség. Figyelmeztetett, nem szabad oda eljutni, hogy a felvidéki magyar települések egymást között rivalizáljanak, kienel lehet iskolája. Szigeti egyik megoldásnak látja, ha születne egy olyan jogszabály, amely előírja, minden szülő lakhelyén legyen köteles gyermekét iskolába járatni.
Pék László, a Nemzeti Tehetségépítő Tanács elnöke az oktatási hálózat eredményeiről tájékoztatta a közönséget, valamint az anyanyelven való tanulás fontosságát emelte ki.
Albert Sándor, a Selye János Egyetem alapító rektora a beszélgetésen úgy fogalmazott, az oktatásügy irányítóin kívül sajnos mindenki tisztávban a szakma gondjaival. Albert a felvidéki magyar okatás legégetőbb problémái közé sorolta, a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsültségének, valamint a kiszámítható családpolitika hiányát. Véleménye szerint a munkaalapú társadalom helyett – követve a nyugat-európai mintát, egy tudásalapú társadalmat kell kiépíteni Szlovákiában. Rámutatott, országunkban a rendszerváltozás óta a 16. oktatásügyi miniszter van hivatalban, ez – mint fogalmazott -, együdálló, ugyanakkor kétes értékű világrekord.
Körkép-sátor, 12:30 – Az újságírói szakma presztízse és izgalmai
Az oknyomozó újságírásról és az újságíró szakma presztízséről tartott fórumbeszélgetésen Marek Vagovič, a szlovák týždeň munkatársa kifejtette, korábban napilapnál is dolgozott, így jól tudja, milyen kevés idő áll rendelkezésre a nagyobb témák és ügyek felgöngyölítésére. Elmondta: hetilapoknál, amilyen a týždeň is, valamivel rugalmasabb a helyzet, több idő nyílik a terepmunkára és a személyes találkozásokra is. A szlovák újságíró hangsúlyozta: az oknyomozó újságírást nem lehet az íróasztal mellől végezni, a témát fel kell keresni és ki kell szállni a terepre.
Bódis András, a Heti Válasz főszerkesztő-helyettese szerint a terepmunka helyett az újságírás kulcsszavai inkább a személyesség, a találkozás és az interakció. „Alapszabály, hogy el kell menni oda, amiről írsz” – fogalmazott, amivel Ablonczy Bálint, a Heti Válasz újágírója is egyetértett, megemlítve ugyanakkor azt is, hogy egyébként sok kollégája rendkívül kényelmes. Sokan még azt a fáradságot sem veszik, hogy az egyébként nem is olyan messzi helyszínekről tudósítsanak az ukrán válságról, ehelyett nyugat-európai lapoktól átvett informácókból dolgoznak, ami véleményem szerint szakmai igénytelenség – jegyezte meg.
Árgyélus-ház, 13:30 – A szlovákiai magyar felsőoktatás múltja, jelene és jövője
A szlovákiai magyar felsőoktatás múltja, jelene és jövője címmel meghirdetett fórumon Tóth János rektort Bugár Gergely a Selye János Egyetemről kérdezte. Egyedülálló a mi egyetemünk – fogalmazott Tóth János – hiszen nemcsak hallgatóink, hanem oktatóink is a felvidéki magyar társadalomból kerülnek ki. A rektor kiemelte: a Selye a legfiatalabb felsőoktatási intézmény Szlovákiában, ennek ellenére számos sikert tudtak elérni. Intézményünk megítélése vegyes, vannak akik támogatnak minket és olyanok is, akik bírálnak, de tudnunk kell, a Selye János Egyetem a felvidéki magyarság szolgálatában áll, ezért sikerre vagyunk ítélve – fogalmazott. Tóth János végül azt is elmondta, hogy az egyetem szeptemberi, tizedik jubileumi tanévnyitójára meghívták Áder János és Andrej Kiska magyar, illetve szlovák államfőt is.
Erdei előadótér, 16:00 – 2014: A választások éve
A mozgalmas politikai tavasz, pontosabban a 2013 nyarától 2014 nyaráig tartó időszak közéleti történéseiről Kövér Lászlótól, a magyar Országgyűlés elnökétől és Berényi Józseftől, az Magyar Közösség Pártja elnökétől Gubík László, a Via Nova ICS elnöke kért értékelést a szabadegyetem egyik csúcsrendezvényének számító fórumbeszélgetésen.
Kövér kifejtette: a tavaszi magyar országgyűlési választáson ugyan kevesebb szavazatot szereztek mint 2010-ben, a Fidesz-KDNP pártszövetségnek mégis sikerült – várakozáson felül – megszereznie a kétharmados többséget. Ennek egyik oka, hogy az ellenzék nem volt képes hiteles és reális alternatívát felállítani a magyar jobboldallal szemben – mutatott rá.
Kövér a magyar kormány nemzetpolitikai sikerének nevezte többek között azt, hogy közjogi értelemben részben sikerült elhárítani a nemzet egyesítése előtt álló akadályokat. Az európai parlamenti választást értékelve kijelentette: a brüsszeli magyar pozíciók megerősödése megteremtheti az egységes fellépés lehetőségét az EU-ban is.
A magyar kormány nemzetpolitikáról szólva úgy fogalmazott: „a szimbolikus teendők magunk mögött vannak, s egyben ki is merültek, ezután az aprómunka ideje jön el.”
Berényi József, az MKP elnöke elmondta: nagyon sokan azt gondolták, hogy az MKP a 2012-es parlamenti választás után már nem állítható talpra. A magyar párt elnoke szerint az elmúlt időszak választási sikerei azonban azt megmutatták, „ezt a fajta dezilluziót legyőztük, sikerült új alternatívát építeni és bizonyítottuk, szükség van az MKP-ra.”
Berényi kiemelte: a tavaly ősszel sorra kerülő megyei választás sikerei után arra a következtésre jutottak, hogy Szlovákia történetében először önálló magyar jelöltet indítanak az államfőválasztáson. „Bárdos Gyula be tudta vinni témáinkat a szlovák közéletbe, ez siker, jelölése nem a közvetlen győzelemről, hanem arról szólt, hogy kifejezésre juttassuk, mi, felvidéki magyarok egyenjogú polgárai vagyunk Szlovákiának” – fogalmazott. Elismerte ugyanakkor azt is, hogy az államfőválasztás második fordulójában több felvidéki magyar men el szavazni, mint az elsőben a magyar jelöltre. Ez az én személyes, és az MKP kritikája is egyben – jegyezte meg Berényi, hozzátéve: a szabadegyetem tavaly lelki erő volt a számukra, bízik benne, hogy idén az őszi önkormányzati választásra ugyanígy erőt tudnak majd meríteni Martoson.
Csütörtökön délután háromtól éjfél utánig fergeteges koncertek várták a rajongókat. A Kisszínpadon a Kicsi Hang, a DarkThunder és a Borostyán, a Nagyszínpadon Molnár Ferenc Caramel, a Rómeó Vérzik és a Zsapka-Emmer Duó lépett fel.
A fesztivál első napjáról további képek megtekinthetők a Képgalériában ITT>>>.
További képeink – Oriskó Norbert felvételei – a képgalériánkban – itt tekinthetők meg.
A részletes program Eseménynaptárunkban ITT>>> tekinthető meg.
lm, Felvidék.ma
