Február 1-től érvényes a miniszteri rendelet, mely alapján szigorú feltételek mellett visszaadható a szlovák állampolgárság azon személyek számára, akik a 2010-től hatályos szlovák állampolgársági törvény értelmében elveszítették állampolgárságukat. Az, hogy a rendelet valóban megoldás-e a felvidéki magyarok számára, kérdéses, ugyanis a szlovák kormány által felállított kritériumok igencsak szubjektívek.
A kettős állampolgárságról szóló törvény 2010. augusztus 20. óta hatályos, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok kedvezményes honosítását. A törvényt a határon túli magyarok öröme ellenére a szlovák miniszterelnök, Robert Fico ellenezte, ennek következtében az 1993-as szlovák állampolgársági törvényt oly módon módosította, hogy megakadályozza állampolgárai számára egy idegen ország állampolgárságának felvételét. Az ellentörvény szerint, „Ha a Szlovák Köztársaság állampolgára lépést tesz más ország állampolgárságának önkéntes megszerzésére, akkor az idegen ország állampolgárságának megszerzésével elveszíti a szlovák állampolgárságot.”- nyilatkozta Robert Fico. A törvény bevezetése negatívan diszkriminálta a felvidéki magyarokat, ugyanis mikor végre lehetőségük adódott a kettős állampolgárság megszerzéséhez, rögtön korlátok közé szorultak a szlovák kormány részéről.
A szlovák állampolgársági törvény hatályba lépése óta csaknem 1000 szlovákiai veszítette el állampolgárságát. A törvény bevezetését követő négy éven belül pontosan 963 személyt fosztottak meg állampolgárságától, köztük 58 magyart. A magyarokon kívül a törvény nagy számban érint német, osztrák, valamint brit állampolgárokat. A felvidéki magyarságot sújtó törvény miatt nélkülözhetetlenné vált az összefogás. Ennek következtében a szlovákiai magyar pártok számos kezdeményezést indítottak a helyzet megoldására. 2014 januárjában készült egy törvényjavaslat azok számára, akik elveszítették szlovák állampolgárságukat. A törvénymódosítás szerint azon felvidéki magyarok, akik állandó lakóhellyel rendelkeztek abban az országban, melynek állampolgárságát felvették, a jövőben igényelhetik szlovák állampolgárságuk újbóli megadását. Ellenben azokat a személyeket, akik nemzeti öntudatból vették fel egy idegen ország állampolgárságát – de effektíve Szlovákiában élnek – a jövőben is megfosztják szlovák állampolgárságuktól. Az ellentörvénnyel kapcsolatos beadványt azonban szeptemberben elutasították. Ennek oka méghozzá az volt, hogy mivel 13 fős alkotmánybíróság jelenleg 11 fővel működik, az érvényességhez szükséges 7 igen, illetve 7 nem szavazat hiányában nem született döntés. Következésképp az alkotmánybíróság plénumának elnöke, Iveta Macejková eljárási okokra hivatkozva elutasította azt.
A törvénymódosítás elutasítását követően az állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok különböző nemzetközi fórumokon kezdték meg érdekérvényesítő tevékenységüket. Elengedhetetlennek tartották a nyilvánosság bevonását, illetve az ügy nemzetközi színtéren történő megoldását. Ezen okból kifolyólag felkérték Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnökét, hogy terjessze az Európai Unió el az ügyet. Az érintett személyek meghatározónak tartják az ügy európai színtéren történő megoldását, mivel a szlovák alkotmánybíróság elutasító magatartása után már csak ezt az egy utat tartják járhatónak. Nyilatkozatukban következőképp fejtették ki: „A jogi küzdelmet az új helyzetnek megfelelően nemzetközi fórumok előtt kívánjuk folytatni, annak ellenére, hogy az elmúlt években az európai hatóságok érzéketlenek voltak a minket sújtó jogsérelmekkel szemben.”
A következő jelentős momentumra 2014 októberében került sor, ugyanis a Külügyminisztérium indítványozta az állampolgársági törvény módosítását. Szlovákia külügyminisztere, Miroslav Lajčák enyhítést ígért a felvidéki magyarok számára, miután átadta a törvénymódosító javaslatot Robert Kaliňák belügyminiszternek. A belügyminiszter ugyan ígéretet tett a tervezet mielőbbi megtárgyalására, azonban a felvidéki magyarok nem fűztek sok reményt a törvény pozitív változásához, mivel a belügyi tárca már 2012 óta ígéri az enyhítést. Ennek következtében a Híd-Most párt is kézbe vette az ügyet, és törvénymódosítást kezdeményezett az állampolgársági törvény módosítása kapcsán. A párt célja a 2010 előtti állapot visszaállítása, arra az okra hivatkozva, hogy állampolgárságától bárkit is megfosztani alkotmányellenes. Ennek ellenére a szlovák parlament reakciója ismét elutasító volt a javaslattal kapcsolatban.
Az eddigi törvénymódosítási kezdeményezések sikertelennek bizonyultak, ezért a szlovák kormány ígéretet tett egy könnyítést jelentő rendelet kibocsátására. A módosítás alapján visszakaphatják a szlovák állampolgárságukat azok a személyek, akik állandó lakhellyel rendelkeztek az adott országban, melynek állampolgárságát felvették. Robert Kaliňák elmondása szerint „Akik 2010 után állandó lakhely alapján szereztek idegen állampolgárságot, visszaigényelhetik a szlovákot, mi pedig a kérvény elbírálása után Szlovákia érdekét szem előtt tartva visszaadjuk”. Fontos megvizsgálni azt a kérdést, hogy ez az úgynevezett könnyítés milyen módon segíti az állampolgárságuktól megfosztott magyarokat, hiszen túlnyomó részük nemzeti öntudatból vette fel a magyar állampolgárságot. Mivel ezek a személyek jelenleg is Szlovákiában élnek, nem rendelkeznek állandó magyarországi lakhellyel, így a módosítás nem érinti őket.
A Szlovák Nemzeti Párt azonban nem ért egyet Robert Kaliňák belügyminiszter által javasolt rendelettel. A párt alelnöke, Jaroslav Paška véleménye szerint egy törvény nem bírálható felül egy rendelettel. A szlovák állampolgárság abban az esetben adható vissza, ha a kérvényező érvényes szlovákiai tartózkodási engedéllyel rendelkezik, továbbá jelentős mértékben közreműködik az ország gyarapításában gazdasági, tudományos, kulturális, illetve sportteljesítményével, ezáltal a prominens támogatója a Szlovák Köztársaságnak. Az állampolgárság újbóli megadása során meg kell vizsgálni az állampolgárság elvesztésének okát, valamint az idegen állampolgárság felvételének körülményeit. A rendelet február 1-től hatályos, így az állampolgárságuktól megfosztottak kérvényezhetik szlovák állampolgárságuk visszaadását. Mindemellett azonban a Szlovák Nemzeti Párt továbbra sem ért egyet a rendelet érvénybe lépésével, csupán kivételes esetekben támogatná a visszahonosítást.
Berta Ágnes, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”51850,51627,51583,51545,51184,51051″}
