Április elsejétől megszűnt az uniós korlátozás, minden tagország annyi tejet termel ezentúl, amennyit akar. A tejkvótákat 30 évvel ezelőtt vezette be Brüsszel, hogy megvédje a piacot a fölöslegtől. Több tagállam, így Szlovákia sem örül azonban igazán a szabályozás megszüntetésének, félő hogy nyugati termékek árasztanak el bennünket. Az Európai Bizottság viszont a tejtermelők konkurenciaképességének erősödését várja a lépéstől.
1984-ben kényszerült Brüsszel a kvóta bevezetésére, amikor is garantált felvásárlási árak léteztek, és a gazdák elárasztották a piacot tejjel vagy vajjal. Ez végül odavezetett, hogy milliónyi liter tejet öntöttek ki, tonnányi vajhegyek maradtak raktárokon. Az Európai Bizottság szerint már megérett a helyzet arra, hogy újra a piac diktáljon, nem kell tartani a túltermeléstől. Ráadásul a tejfogyasztás is csökkent az unióban. Azt azonban nem zárják ki, hogy időlegesen áringadozás áll be.
Szlovákiában a tejipart illetően eddig sem volt rózsás a helyzet, de az még súlyosbodhat. Szlovákia nem készült fel a kvótatörlésre, sok uniós ország pedig igen – nyilatkozta a Pátria rádióban Szikura Ferenc, a Szlovákiai Tejtermelők Szövetsége Tanácsának tagja. Szerinte, ha a német gazda csak 1 százalékkal is növeli a tejtermelést, az a szlovák termelést likvidálja. Németországban ugyanis az egyszázalékos bővülés annyi, mint Szlovákia eddigi kvótája volt, azaz közel 1 milliárd liter. A nyugat-európai országok nagyon tudatosan készültek arra, hogy az üzletláncokon keresztül a felesleges mennyiséget behozzák ide, illetve azokba az országokba, ahol nem védett a piac annyira, hogy a hazai termelők előnyt élvezhetnének az eladásban. A vásárlók mentalitása is hozzájárul azonban ehhez, mondja, a szlovákiai vevők számára a külföldi áru szebben csillog. Ezért sokkal több tejet hozunk be, mint amennyit kiviszünk. A behozatal pedig sokszor gyengébb minőségű. „A kvóta megszűnésével a nyugati tejtermékek valószínűleg az eddiginél alacsonyabb áron elárasztják a hazai piacot” – véli a szakember. Az sem mellékes szempont, hogy míg nálunk a frissen fejt tej literenkénti felvásárlási ára 26-28 cent között mozog, miközben az átlagos költség 40 cent körüli, a boltokban a tejet 80 centért árulják. „Az őstermelő mínuszban jön ki belőle, a kereskedők járnak jól. A tejgyárak nyeresége is minimális” – mondja Szikura. Úgy véli, a még létező hazai termelők is tönkremehetnek. „Azok élik túl, akik a tejet valamilyen hozzáadott értékkel tudják eladni, feldolgozott formában, s így a bevételük 28 centről mondjuk 80 centre ugrik.”
Szlovákiában alaposan lecsökkent a fejőstehén-állomány; akik kitartottak az állattenyésztés mellett, a húsmarhákat helyezik előtérbe. A marhahúsnak nagyobb a keletje, jobb a felvásárlási ára, és nem is olyan szigorúak a higiéniai feltételek, mint a fejésnél, a tej tárolásánál, ami már komolyabb beruházást is igényel.
A gazdák és a kamara aggályaira Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter a szerdai kormányülést követően reagált. Elmondta, Szlovákia eddig sem merítette ki a kvótáját, különben is már 2008-tól ismeretes a tejkvóták megszűnésének időpontja, volt idejük felkészülni a termelőknek. A szaktárca készült, az új programozási időszakban az eredeti 81 helyett 379 euróra növekszik a fejőházak támogatása. Ehhez jöhet még az üszőnként 160 euró. „Ez részben segíthet átvészelni a gazdáknak az árháborút, amely bekövetkezhet” – nyilatkozta a miniszter.
BA, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”52831,49221,48869″}
