Idén is jelentkezik gyermek- és meseirodalmi számmal az Irodalmi Szemle, amely már hagyományosan a Hol volt, hol nem volt címet viseli, és a kortárs magyar gyermekirodalom élvonala mellett világirodalmi érdekességeket is felsorakoztat.
A szám a legkeresettebb kortárs magyar gyermekirodalmi szerző, Lackfi János miniblokkjával indít, benne a világ legeslegrövidebb meséivel, versekkel lányokról, fiúkról és egy meghökkentő új oktatási stílusról, illetve egy interjúval (készítője Ayhan Gökhan), melyből megtudhatjuk többek között, mennyi történet fér bele a „cicalekvár” szóba, és hogy milyen volt Lackfi legvitatottabb verseinek utóélete. Az ezt követő összeállítás fiatal erdélyi költők (Benke András, Ilyés Zsolt, Balázs Imre József, Molnár Beáta és Fischer Botond) rajzfilmekre írt verseit tartalmazza – a Tom és Jerrytől a Jégkorszakig. A világirodalmi rész japán népmesékkel indul (Imre Viktória, Heilmann Cecília és Zödös Zsolt fordításai), majd norvég népmesékkel folytatódik, A. Dobos Éva tolmácsolásában. Ne várjunk azonban semmiféle naiv történeteket: ezekben a furcsa mesékben intrika, erőszak és kegyetlenség is akad bőven. Hasonlóképp nem kifejezetten „gyerekeknek való” Nyina Szadurnak, a kortárs orosz irodalom egyik sajátos képviselőjének a Boszorkánykönnyek című novellája (Gyürky Katalin fordítása), amely egy meseszerű, ám meglehetősen félelmetes történet. Bánki Éva Majd kárpótol a képzelet című regényrészlete egy ifjúsági fantasy világába nyújt betekintést, majd Z. Németh István meseregényrészlete következik, Egy királyficsúr különös kalandjai címmel, melyben leginkább – mint azt a szerzőtől megszokhattuk – a nyelvi humoron van a hangsúly. „Szerintem nem baj, hogyha egy mese tartalmaz valamiféle becsomagolt erkölcsi tartalmat vagy didaktikus mondanivalót. De csak akkor, ha ez harmonikusan következik a történetből, tehát olyan tanulság, amit az olvasó maga tud levonni a mese megismerése után” – mondja Vig Balázs, akivel Ondrejčák Eszter készített interjút: a sikeres meseregényszerzőnek eddig három kötete jelent meg, idén várható a negyedik. A Hol volt, hol nem volt című blokkot három tanulmány zárja: Halmi Annamária Pilinszky Jánosnak egy kevésbé ismert arcát mutatja be: a gyermekirodalmat író Pilinszkyét. Petres Csizmadia Gabriella gyermekirodalmi antológiák posztmodern sajátosságait elemzi, N. Tóth Anikó pedig egy figyelemre méltó bábszínházi dramaturg, Gimesi Dóra munkásságával foglalkozik.
Az Ízlések és pofonok című kritikai rovatban is maradunk a gyermekirodalomnál: Tamás Zsuzsa Mesék a Teljességhez című kötetéről közöl írást Petres Csizmadia Gabriella, Hallani a naplementét címmel a Litera.hu által nemrégiben kritikusi díjjal kitüntetett Steinmacher Kornélia írását olvashatjuk egy vajdasági meseantológiáról, a blokkot pedig Bodnár Gyulának a Kulcsár Ferenc Kerek világ közepében című verseskötetéről (illusztrálta: Gyenes Gábor) szóló szövege zárja.
A lapszámot Katarína Macurová fiatal szlovák képzőművész pajkos-játékos alkotásai illusztrálják.
Az Irodalmi Szemle júniusi számában a gyerekek után a fiatal felnőtteké a tér: induló szlovákiai magyar költőket/írókat mutat majd be a lap.
szalzo, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”53127,52631,51857,51227″}
