Barka, a Mária-tisztelethez kötődő búcsújáró hely, ahol 1758-ban Kármelhegyi Boldogasszony társulást hoztak létre, amihez engedélyért a budai kármelita priorhoz folyamodtak, és ezért XIII. Kelemen pápa a társulat minden tagját búcsúkiváltságokban részesítette.
A barkai templom főoltárképe Stock Szent Simont ábrázolja, amint a szent vállruhát – skapulárét átveszi a Szűzanyától. Az oltárkép Rómából származik, aminek az a legendája, hogy egy lucskai (szomszéd falusi) vallásos ember útra kelt, mert két fia Rómában tanult teológiát, de a harmadik bénán otthon feküdt.
Útközben a Kármel-hegyi Szűz Mária képe előtt imádkozott, találkozott egy festővel, aki egy képet festett neki. Barkára érkezve a templom előtt hálát adott Istennek, megcsókolta a földet és közben megszólaltak a harangok.
A képet a templomnak ajándékozta, az oltárkép felhelyezésekor megérkezett a felesége is a meggyógyult fiával.
A búcsúra Barkán minden évben július 16 -a utáni vasárnapon kerül sor, de már péntektől gyülekeznek a zarándokok nem csupán Gömör és Torna térségéből, a Bódva völgyéből, hanem az ideiglenes trianoni határon túlról is, valamint a Bodrogközből, Kassáról és Rimaszombat térségéből, például a péterfali katolikus hívek Sipos György atya vezetésével. Vasárnap reggel már öt órától volt szentmise görög-katolikus szertartású Mondok István királyhelmeci parókus jóvoltából.
A vasárnapi 11 órai nagymise főcelebránsa Márfi Gyula veszprémi érsek volt, és vele együtt misézett Bartal Károly Tamás nyug. jászóvári apát, Gábor Bertalan szepsi esperes-plébános, Szalai László nagyidai, Száraz János buzitai, Juhász Attila tornai, Aigel Gábor borszéki (Székelyföld) származású barkai plébános és még mások…
Márfy Gyula szentbeszédében arra tért ki, hogy mennyi veszedelem fenyegeti Európában a keresztény értékeket, a keresztény szellemiséget, a keresztény jelképeket és hagyományokat is, mintha Európa nem ezen a pilléren nyugodna. Az a züllés, értékválság, értéktagadás, ami a világban eluralkodott, az nem újkeletű, nem modern, nem előremutató, hiszen már két-háromezer éve is ilyen értékromboló, családromboló, emberidegen formában nyilatkozott meg a gonosz szándékok útja.
Ezért Jézus követése lehet az a cselekedet és magatartás, ami megmentheti emberségünket, családjainkat, magyar közösségeinket is itt a Kárpát-medencében.
A nagy hőség és a napi rendszeres viharok érkezése sem tántorította el azt a mintegy ezer búcsúst, akik árnyékba menekülve, de figyelmesen hallgatták az érsek atya értékes útmutatásait, bár talán az idén mintha kevesebben lettek volna a szokottnál, hiszen még maradt ülőhely is itt-ott… a napos helyeken.
További képek a fotógalériánkban tekinthetőek meg ITT.
Mihályi Molnár László, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”47434,45530,41724″}
