Az ünnepi beszédet Berényi József, a Magyar Közösség Pártja országos elnökétől hallhatták a jelenlévők.
Érsekújvárott a Csemadok Házban augusztus 19-én, Széchenyi György szobornál augusztus 20-án emlékeztek.
Berényi József beszédének elején Szent István nagyságára emlékeztetett. Az MKP elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy nem igazak az ezer éves elnyomásról szóló híresztelések, ugyanis István király a más nemzetiségek megőrzésének, megbecsülésének és segítésének elve mentén hozta létre államát. Hangsúlyozta, jelenünk számára is példa Szent István műve. „Szent Istvánnak sikerült megtalálnia azt az államformát, azt a jogi rendszert, aminek köszönhetően itt a Kárpát-medencében ez az állam stabilizálódott. Ellent tudtak állani a belső és külső ellenségnek, nyomásnak, pusztításnak. Háromszáz év után is voltak fényes időszakok, például Mátyásé, a Hunyadiaké, a Jagellóké. Olyan megoldást talál Szent István, amit végül is mindenki elfogadott.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül Szent István ünnepén sem a számunkra kedvezőtlen népszámlálási eredményeket. 2011-ben 110 ezerrel voltunk kevesebben, mint húsz évvel ezelőtt. Nekünk is meg kell találnunk azokat a kereteket, hogy Szlovákián belül, az ország határainak tiszteletben tartásával meg tudjuk őrizni magyarságunkat, és tudjuk fejleszteni régióinkat. Ehhez hasonló bölcsességre, előrelátásra, elszántságra és bátorságra is szükség van, mint amilyennel Szent István rendelkezett. A magyar történelemben számos személyiségére felnézhetünk. Kellenek a példák, amelyek megmutatják, hogy van lehetőség a továbblépésre, nem kell beletörődni abba, ami ma rossz. A kérdés csak az, hogy van-e bátorság, összetartás, elszántság és alázat – ahogy Szent István írta intelmeiben –, hogy mindezt felvállaljuk.”
Berényi József emlékeztetett arra, hogy Európában azok a kisebbségek, nemzeti közösségek maradtak talpon, melyeknek van önkormányzatuk. Az MKP elnöke úgy látja, hogy a jól működő helyi önkormányzataink és az állam közé kell nekünk egy olyan önkormányzatiság, amely lehetővé teszi a megmaradásunkat – ez a tömbmagyarságban élők számára a területi önkormányzatiság, a szórványban élők számára pedig kulturális és oktatási önkormányzás lehet. „Szükség van arra, hogy megerősítsük a szíveket és lelkeket, hogy megvan ebben a közösségben az az erő, amellyel – békés úton, a parlamentáris demokrácia lehetőségeit kihasználva – kiharcolja magának a megmaradás kereteit” – mondta Berényi József.
Az újjászerveződött Csemadok alapszervezet elnöke, Danczi József a Felvidék.ma-nak elmondat, első alkalommal történt meg, hogy egy közös plakáton, meghívón hirdették meg az érsekújvári magyar szervezők a több éve meghonosodott ünnepséget.
„A Csemadok alapszervezete a hagyományoknál maradva, augusztus 19-én a székházban tartotta a nemzeti ünnepet. A gondos előkészítés meghozta az eredményt, telt ház előtt zajlott az ünnepség. Az ünnepi szónok Berényi József az MKP országos elnöke volt. A kenyérszentelést a római katolikus egyház nevében Ďurčo Zoltán vikárius, megyei helynök, a református egyház nevében Nátek Sándor lelkész végezte. A megszentelt kenyeret Klein Otokár szelte fel, majd az ünnepség végén a közönséget kínálták vele” – mondta Danczi.
A szerény, de tartalmas programban közreműködött Száraz Márk nagykéri tárogatós, a nagykéri vegyes éneklő csoport, Ružík Zsófia versmondó.
Az ünnepség vendége volt Dóczy András Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének képviseletében, Szigeti László OT elnöke és Bolya Szabolcs járási titkár az MKP képviseletében, Peczár Károly az Esterházy János Társaság elnöke, Kovács Tamás a Csemadok TV titkára, Czuczor Mária Andód község polgármestere. A rendezvény ezen esten a himnusz eléneklésével fejeződött be.
Augusztus 20-án az MKP helyi szervezete Széchenyi György főtéri szobránál, szintén a hagyományok szerint szervezett koszorúzást. Este a Kultúrkorzó szervezésében került bemutatásra (budapesti művészek előadásával) Szabó Magda: ABIGÉL c. színműve az Érsekújvári Amfiteátrumban.
Bolya Szabolcs képriportja az érsekújvári ünnepségről ITT érhető el.
Kisebb települések nagy ünnepei Kéménden
Kéménden alig pár éve tartanak Szent István napi megemlékezést.
A Baranyai Anna Ilona által vezetett polgári társulás a LIMONIUM GMELLINI és ez évben már a Plébánia Hivatallal együtt szervezték meg az igen tartalmas, színvonalas ünnepséget.
Az Urunk Mennybemenetele Plébániatemplomban szentmisével kezdődött az ünnep. A misét Pt. Hesz Attila pálos szerzetes atya celebrálta, aki prédikációjában legfőképpen a magyar szülőkhöz fordult felhívással, hogy gyermekeik nevelésének a mai világban nem a szóbeli intelmek, tanácsadások a hatásosak, hanem a példaértékű mindennapi élet.
A helyi lelkiatya, Sztyahula László esperes kiemelte és megköszönte a helyi gazdák áldozatos és nehéz munkáját, akik a mindennapi kenyér megteremtésén fáradoznak.
A szentmise keretében került sor az új kenyér áldására is, s biztató reménysugár, hogy többen is elhozták otthonról az (egyenlőre még) üzletben vásárolt kenyeret, s a lelkiatyák megáldották a szentmise keretében.
A szentmise után ugyanott Csáky Pál ünnepi szónok Szent István szellemiségéről beszélt, a magyarság megmaradásának három fő pillérét említette: a nyelv, a kultúra, az iskola. Mindig úgy éreztük, de talán most a legjobban, hogy szavai, gondolatai soha nem voltak ilyen aktuálisak mint napjainkban, s főleg itt ebben a térségben, ahol mintha hanyatlóban lenne mindhárom alappillér.
Az ünnepi szónoklat után a régi zene közvetítői a szentendrei székhelyű Kecskés együttes emelte a délután hangulatát még ünnepélyesebbé. Szebbnél-szebb régi magyar Szent István korabeli énekek, dallamok, latin zsoltárok, csángó magyar imák csendültek fel a templom falai között.
Este a kultúrházban a Kaláka adott nagy sikerű hangversenyt kicsiknek és nagyoknak.
Az ünnepséget megtisztelték Szigeti László az MKP OT elnöke, Bolya Szabolcs járási titkár, Garampáld polgármestere s a helyi intézmények, civil szervezetek képviselői, és az önkormányzat tagjai élükön a polgármesterrel.
Igen szép élményekkel teli volt ez a délután, s arra gondoltam, hogy ha már a Kéménd körüli apró falvakban nincs megemlékezés, lehetne a kéméndi akár egy központi jellegű is, hogy minél többen részesülnének egy ilyen lélekemelő ünnepségben is.
Másik gondolatom az volt, s ezt vallottam egykori járási szervezőként is, hogy: lehet egy népet műsorainkkal lesüllyeszteni is, de lehet felemelni is. S nekünk ez utóbbi a feladatunk.
Vavreczky József felvételei az eseményről Képgalériánkban itt tekinthetők meg.
Szent István király napi ünnepség Udvardon
Államalapító királyunkra, Szent Istvánra emlékezett az udvardi magyar közösség augusztus 20-án. A vendégeket az MKP helyi szervezetének elnöke, Farkas Tibor köszöntötte. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Branislav Becík, a község polgármestere, aki röviden szólt az egybegyűltekhez.
Az udvardiak évente a falumúzeum előtt álló Szent László szobornál tartják augusztus 20-i ünnepségüket.
Farkas Tibor beszédében úgy fogalmazott: Szent István volt az, aki külpolitikai és hatalmi érdekektől vezérelve meghonosította a kereszténységet, de Szent László volt az, aki befejezte az istváni művet, s általa lett igazán kereszténnyé a magyar. Az augusztus 20-i ünnepségen Nagy András, helyi esperes-plébános megáldotta az új kenyeret, majd a helyi asszonykórus egyházi énekei következtek.
Az ünnepség zárásaként Szent László szobránál koszorút helyeztek el az egyes civil szervezetek és politikai pártok képviselői. A Magyar Közösség Pártja Országos Elnöksége nevében az Országos Tanács elnöke, Szigeti László koszorúzott.
Az MKP járási elnöksége nevében Nagy Tibor, a járási elnökség tagja helyezte el az emlékezés koszorúit, az MKP helyi szervezete nevében pedig Horváth Szilvia és Maczkó Ferenc. A koszorúzást követően ünnepi szentmisét tartottak az udvardi római katolikus templomban.
Szent István király napi ünnepség Köbölkúton
Szent István király napi ünnepséget rendeztek Köbölkúton augusztus 16-án. Az ünnepség délelőtt szentmisével vette kezdetét a Borromei Szent Károly római katolikus templomban. A szentmisét követően sor került a kenyérszentelésre, majd az ünnep alkalmából a Csemadok helyi szervezetének irodalmi színpada mutatta be műsorát. A rendezvényen részt vett Szigeti László, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke is. Az est során az EszPé együttes lépett színpadra a helyi kultúrházban. „Kósza szél” c. emlékkoncertjükön a legendás énekes, Szécsi Pál legjobb dalaival szórakoztatták a közönséget.
Szent István ünnep Nánán
A Párkány melletti kis településen (Esztergomtól légvonalban alig 2-3 km-re) több mint 20 éve emlékezünk I. magyar királyunkra, Szent Istvánra. Nemcsak az egykori királyi város közelsége kötelez erre és nemcsak nemzeti öntudatunk erősítése, de a szellemi örökség is, melyet Szent István őseinkre hagyott, s nekünk pedig üzen napjainkban is – ezekkel a gondolatokkal kezdte meg a Csemadok elnöke az ünnepséget, majd a dömoösi Pálmai Józseftől egy régi szép Szent István ének hangzott el, és Árpád imája című könyörgést mondta el Morvai Barbara gimnazista.
Boldog Isten! Nézz ránk a magos egekből,
Áraszd ránk mosolyod fénylő napszemedből!
Nemzetek Istene! Add nekünk e földet!
Magyarok Istene! Tarts meg itt bennünket!
Évezredeken át, áldd meg életünket!
Viharban és vészben oltalmazz meg minket!
Adj szívünkbe békét, derűs boldogságot,
Ne érezzük soha a hontalanságot!
Duna, Tisza partján magyar szóval áldjunk,
Ez legyen örökké a mi szent országunk!
Legyen minden magyar a te fénygyermeked,
Pihentesd meg rajtunk áldott tekinteted!
Az ünnepi beszédre sem véletlenül kérték fel Esztergom város polgármesterét, Romanek Etelka asszonyt. Ünnepi beszédében a következő jelzést is jelentő gondolatokat mondta a Duna jobb partjáról:
“Úgy gondolom, hogy Esztergom mindenkori polgármesterének talán legelső számú kötelessége is egyben, hogy Szent István városa mellett a Felvidékre figyeljen, hogy minden lehetséges módon óvja és ápolja a határon inneni és túli magyarság közti köteléket.
Szent István egy erős Magyarországot jelölt ki céljaként, nekünk, ezredéves utódainknak az erős Magyarország mellett az erős, osztatlan magyarság megóvása és megtartása a feladatunk. Hiszem, hogy ebben Esztergomnak, első fővárosunknak, a magyar katolicizmus, a hit magyar központjának vezető szerepet kell vállalnia.
Hiszem ezt azért, mert e város és a Felvidék ma is, ahogy az elmúlt évezred minden pillanatában egy és oszthatatlan közösséget alkot, amit senki és semmi nem választhat szét. Olyan kötelék ez, ami a legbensőkben él, amely apáról-fiúra öröklődik, amely jóval magasabban áll bármilyen politikai, gazdasági törekvésnél. Ez az erős kötelék ugyanakkor törékeny is egyben, amelyet óvni, ápolni, vigyázni kell, amelynek jövőjéért mindannyiunk közösen, de külön-külön egyenként is felelősek vagyunk.
Mint mindannyian tudják, Esztergomban tavaly ősztől egy új korszak kezdődött, reményeim szerint egy olyan időszak, amely az építésről, fejlődésről, Szent Istvánhoz méltó útról szól. Ezen az úton Esztergom nem egymaga jár majd, hiszen ahogy történelme során mindvégig, úgy most is igaz, hogy Esztergom sorsa Magyarország, a magyar nemzet sorsa is egyben.
Ahhoz, hogy végig tudjunk menni a Szent István által kijelölt úton, támogatókra, barátokra van szükség, akik velünk vált vetve, a nehézségeket együtt leküzdve ugyanazt a célt kívánják elérni: egy békés, erős Magyarországot, és azon túl egy összetartó, gyarapodó magyar nemzetet.
Egy olyan közösséget, amely felül tud emelkedni államhatárokon, amely saját szülőföldjén, a vele együtt élő nemzetiségekkel együtt abban érdekelt, hogy a Kárpát-medence a Szent István-i gondolatoknak megfelelően egy soknyelvű és soknemzetiségű otthona legyen mindannyiunknak.
Remélem, hogy ezen az úton, hosszú, végtelenbe nyúló nemzet-zarándoklaton Önökkel együtt tudunk végigmenni, hiszen ez az egyetlen remény arra, hogy megőrizzük e csodálatos nyelvet és kultúrát, hogy megfeleljünk annak az akaratnak, amelyet az államalapító Szent István ezredévvel ezelőtt kijelölt nemzete számára.
Visszatekintve az elmúlt tíz évszázadra biztosak lehetünk abban, hogy nehéz, küzdelmes út áll előttünk, különösen nehéz és küzdelmes a határon túli magyarság számára. Ugyanakkor e hosszú időszak alatt azt is megtapasztaltuk, hogy az egységes, összetartó nemzet képes leküzdeni minden nehézséget, és dacolva történelmi viharokkal képes sikerrel szembeszállni a balsorssal.
Ezen a zarándoklaton mindig számíthatnak majd Szent István városának segítségére, és remélem, hogy a nehézségek során is mindig lelki támaszt nyújtó, a Felvidékről több tíz kilométerről is látható Bazilika, a fájdalmasan hosszú évtizedeket követően a Duna két partját fizikai valóságban is összekötő Mária Valéria híd mellett a mindennapokban is érezhető, elérhető segítséget tudunk majd nyújtani a felvidéki magyarságnak.
Ehhez adjon az Úr mindannyiunknak erőt, egészséget és kitartást!”
Ezután következett az érsekújvári származású Szeredy Krisztína opera és operetténekesnő Budapestről, aki csodálatos hangjával, és a szebbnél-szebb nemzeti dalaival dalra fakasztotta a közönséget. Műsorát Bánk bán operájából a Hazám, hazám dallal fejezte be, melyet vastapssal, állva köszönt meg a közönség. A nánai Csillagvirág éneklőcsoport is a legszebb dalaival köszöntötte az ünnepet. S végül a nagyölvedi Nagy Csomor István és családi zenekara ajándékozta meg a közönséget egy népdalcsokorral.
A himnusz eléneklése után Molnár Dezső polgármester felszelte az új kenyeret, melyet a délelőtti szentmisén Siekel István atya szentelt meg.
A rendezvényen a vendégek között ott volt Szigeti László az MKP OT elnöke, és Bolya Szabolcs járási titkár, István atya, párkányi, esztergomi és környékbeli lakosok.
de, Felvidék.ma
(Fotó: Tóth György)
{iarelatednews articleid=”54695,54636,53777,53533″}
