Ľudovít Štúr üzenete a mai kor számára is feltétlenül időszerű, és az, hogy az irodalmi szlovák nyelv kodifikátoraként tisztelt Štúrt az ezredfordulón „a legnagyobb szlováknak” nyilvánították, megerősíti, hogy az utókor nem feledi, mit tett az egész szlovák nemzetért. E szavakkal emlékezett Robert Fico kormányfő a trencséni kerületben lévő Bán településen (Bánovce nad Bebravou) a Štúr-emlékév alkalmából rendezett ünnepségen. A szlovákok körében legnagyobb tiszteletnek örvendő Štúr 200 évvel ezelőtt született Zayugrócon – ez alkalomból 2015-öt Szlovákiában Štúr-emlékévnek nyilvánították.
A kormányfő ünnepi beszédében Štúr nagyfokú demokratizmusát emelte ki, amelyet ő személyesen és miniszterelnökként is ösztönző erőként tart számon. Különösen pedig azt, hogy Štúr – Fico szerint – az irodalmi nyelv kodifikátoraként is nem csak az értelmiséget tekintette „nemzetalkotónak”, hanem annak folyamatába bekapcsolta az egyszerű, hétköznapi embereket is. „Tőle merítem a példát arra, hogy meg kell hallgatni ezeknek az embereknek a véleményét és ez alapján alakítani a politikát is” – mondta Fico beszédében.
Az ökumenikus istentisztelettel egybekötött emlékünnepségen jelképesen leleplezték Štúr idén nyáron részlegesen felújított szobrát, majd a helyi Matica potentátjait tüntették ki a jeles alkalomból.
Ľudovít Štúr 1815. október 25-én született Zayugrócon. Zólyom követeként részt vett a magyar Országgyűlés munkájában is. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban a „magyar uralom” ellen lépett fel a forradalom ellenségeinek oldalán. Legnagyobb érdemének a szlovák irodalmi nyelv megalkotását tartják, ezért is választották őt az ezredfordulón a „legnagyobb szlovákká”.
tasr nyomán szd, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”51484,34571″}
