A Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat 8 országban 22 helyen nyit irodát, ebből 7 Felvidékre kerül. Hanyus Erik, a Rimaszombati Képviseleti Iroda vezetője nagyon örül, hogy Gömörről sem feledkeztek el. Vele beszélgettünk a rimaszombati iroda megnyitása alkalmából.
– Mi a képviseleti irodáknak a fő célja?
– A felvidéki irodákat a Magyar Nemzeti Kereskedőház Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat nyitotta. Egyik fő célunk a magyar kis-és közép vállalatok exporttevékenységének a bővítése. Természetesen régiónkban is kétoldalú kapcsolatokra törekszünk, s így nemcsak magyarországi, hanem szlovákiai partnereket is meg fogunk szólítani.
– Milyen tevékenységet fejtenek majd ki?
– Üzletember-találkozókat, konferenciákat szeretnénk szervezni tematikusan és periodikusan. Úgy tervezzük, hogy kisebb létszámban, az egyes ágazatokra bontva rendeznénk meg ezeket az összejöveteleket. Nem a mennyiségre, hanem a hatékonyságra szeretnénk a hangsúlyt fektetni.
– Mivel tudják szolgálni a kis- és középvállalkozókat?
– Elsődleges szolgáltatásunk az új partnerek keresése és a piacra juttatás elősegítése. Ezen kívül egy adatbázissal fogunk rendelkezni, amit állandóan frissítünk, s díjtalanul tudunk magyar vállalatoknak közvetíteni. Segíteni tudunk majd fordításban, pályázatírásban, jogi-, könyvelési-, cégalapítási tanácsadásban. Mindezt díjtalanul.
– Kik fordulhatnak az irodához?
– Nyitva állunk mindenki előtt. Úgy gondoljuk, hogy egy széles társadalmi bázison alapuló rendszerben nemcsak a gazdaság-fejlesztés a cél. Az a jó, ha a társadalom különböző szféráit be tudjuk vonni. Kapacitásunkhoz mérten szeretnénk támogatni rendezvényekkel, tanácskozásokkal az oktatási, kulturális, környezetvédelmi szervezeteket is.
– Meddig terjedhet a rimaszombati iroda hatástere?
– A célterületünk elsősorban a gömöri régió és Észak-Magyarország, de tudjuk, hogy a globalizált világban nincsenek határok. Szeretnénk olyan vállalkozókat is összehozni a magyar ill. a szlovák oldalról, akik a nyelvi hátrányok miatt nem tudnak egymással kommunikálni. Itt nekünk egy kapcsos szerepünk lehet. Tudjuk, hogy elmaradott régióban élünk, így egy távlati célunk, hogy pl. a zólyomi, besztercebányai vagy zsolnai régióból is közvetítsünk Magyarországra partnereket. Az ilyen aktivitásból a gömöri régió is erősödhet majd.
– Konkrétan mi jelenthet kiutat Gömör számára?
– A mutatók alapján ez valóban egy gyenge régió, itt a legmagasabb a munkanélküliség, a befektetett tőke alacsony, kevés a kis- és középvállalkozók száma is, maga a termelés és szolgálatatás is egyre hátrább szorul. A valamikori Gömör-Kishonti jó nevű vállalatok nyomtalanul eltűntek. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy a régióban most is nagy a potenciál. A hely, a tér adott, csak vállalkozók nincsenek. Ez a gazdaságra is kihatással van, itt alacsonyabb értékű az ingatlan, a szolgáltatás, a munkabérek, ez viszont idevonzhat olyan befektetőket, akik már megengedhetik maguknak, hogy a tűztől távolabb, ide fektessenek be.
– Ennek az infrastruktúrában és a nem képzett munkaerőben is lehetnek még akadályai?
– Igen, nem könnyű, ezért feladatunk, hogy megtaláljuk a megfelelő partnereket. A Magyar Nemzeti Kereskedőház egyik pillére, hogy szakértőink és kiterjedt kapcsolatrendszerünk segítségével folyamatosan kutatjuk fel azokat a magyar vállalkozásokat, melyek a külpiacokon is versenyképesek lehetnek. Másrészt felmérjük az adott piac igényeit, illetve feltérképezzük a magyar cégek szempontjából potenciális üzleti lehetőségeket. Mindezt a kis és közép-vállalkozókra alapozzuk.
– Milyen előnye van a kis- és középvállalkozásnak?
– Az olyan gazdaság, amely a kis- és középvállalkozókra alapszik az mindig rugalmas, s ezt kell erősítenünk. Azokat az emberek, akik 10-50 fő között alkalmaznak, rugalmasan tudnak reagálni a piac változásaira, ők azok, akik közvetlenül a tulajdonosai és vezetői is a cégnek. Saját magukon tapasztalják a változásokat, nagyobb a felelősségük. Igaz, a lehetőségeik kissé korlátozottak, de ezen szeretnénk mi változtatni, úgy, hogy tájékoztatunk és kapcsolatot tartunk.
– Hogyan tudják a KKV lehetőségeit tágítani?
– Felkutatjuk a lehetséges konkrét üzleti partnereket, illetve személyre szabott, komplex szolgáltatáscsomagot nyújtunk exportképességük növelése érdekében. Külföldi képviseleteinknek köszönhetően egyedülálló piaci információkkal rendelkezünk a célországokkal kapcsolatban, melyek segítségével a velünk kapcsolatban álló vállalkozások részletes képet kapnak exportlehetőségekről. Vállalkozásfejlesztési szolgáltatásunk keretében pedig komplex exporttanácsadást nyújtunk és célzott képzéseket is tartunk. Platformot, kellemes környezetet szeretnénk a leendő partnerek számára biztosítani az üzletkötéshez, mert a személyes találkozás egy jó alap. A többi már csak a vállalkozók ügyességén múlik majd.
– Saját tapasztalata szerint mi szükséges még a jó üzlet megkötéséhez?
– A jó üzlethez a jó lehetőségen kívül mindenek előtt az is szükséges, hogy személyesen találkozzanak a partnerek. A többi a vállalkozón múlik, meglátja-e a fantáziát a kínáltban, szüksége van-e az adott portékára, termékre, szolgáltatásra. A mi feladatunk lesz az, hogy mindezt összehozzuk, s úgy kommunikáljuk a találkozókat, hogy el is jöjjenek.
– Gömörben milyen vállalkozókra lehet számítani? Mintha csak boltosok vennének körül bennünket.
– Szerencsére nem egészen ilyen a helyzet. Egységes feladatunk, hogy ágazatonként regisztráljuk a vállalkozókat, ebből is láthattuk, hogy vannak itt gyártók, szolgáltatók, kereskedők is, nem csak boltosok. Az igaz, hogy a régi ipari parkunk helyén multifunkciós üzletsorok vannak. Csak eladni szeretnének. Ezen nagyon nehéz változtatni. A mi erősségünk az lehet, hogy azon pár nagy cég mellett, amely Gömör-Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működik, nagyon sok a feltörekvő kis- és középvállalkozó. Jönnek fölfelé ezek a cégek, ezért is hívták életre ezeket az irodákat. Nem leszünk könnyű helyzetben, de szeretnénk megszólítani a lehető legtöbb vállalkozót, akik termelnek vagy valamilyen szolgáltatást kínálnak.
– Készült-e már adatbázis, s ha igen, mi derült ki eddig?
– Igen, van már adatbázis. Ebből láthatjuk, hogy Rimaszombatban is vannak olyan cégek, amelyek helyet követelnek maguknak a szlovák piacon. Vannak, akik már nélkülünk is elindultak. Őket meg szeretnénk hívni, s tapasztalatot cserélni. Rajtuk kívül nekünk az új lehetőségek kell keresni.
– Hogyan találta meg ez a munka, és milyen területen vállalkozik?
– A turizmusban vállalkozunk, s mi is kereskedünk. Kis vállalkozónak számítunk, hat éve vállalkozunk. Az iroda élére közbeszerzésen kerültünk, pályázatot kellett benyújtani, s még egy vállalkozással versengve nyertük el három hónapra erre a posztra a megbízatást, azzal, hogy létre kellett hoznunk az irodát, meg kellett szerveznünk a megnyitását, s el kell kezdenünk a működtetését.
– Mire összpontosítottak az ünnepélyes irodamegnyitón?
– Szerettük volna, ha minél jobban reprezentáljuk a régiónkat. Magas beosztású köztisztviselőket hívtunk meg. Nagyon örültünk, hogy Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövete és Szabó József, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és Közép-Európai Főosztályának osztályvezetője is elfogadta a meghívásunkat. A szakmai előadások tekintetében arra gondoltam, hogy általánosságban beszéljenek a régiónkról olyan emberek, akik jól látják a helyzetünket. Ezért kapott szerepet az általános bemutató után, amelyet Skapinyecz Péter, a MNKH Közép-Európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat igazgatója tartott, Csúsz Péter, a Besztercebányai megyei önkormányzattól, Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, ill. Tamás Barnabás, Putnok város polgármestere, a Sajó-Rima Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás elnökségi tagja. (Az ünnepi megnyitóról beszámolónkat ITT olvashatják.)
– Van-e már kialakult munkaterv a következő időszakra?
– Minden hónapban szervezünk majd üzletember találkozót. Egyelőre február végéig van megbízatásunk. Nagyon egyszerűen lehet mérni majd a hatékonyságunkat, mert magunk is vállalkozóként dolgozunk a hálózatban, s közbeszerzés van mindenre. Bízom benne, a következő időszakban év végéig megkapjuk a megbízatást, mert a terveinket hosszútávon lehet kivitelezni.
Homoly Erzsó, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”58775″}
Az ünnepélyes megnyitóról készült képriportunkat ITT tekinthetik meg.
