A helyi Zoboralja női kar és a Márton Áron-emlékév 2016 programbizottsága közös szervezésében március 8-án került sor Zsérén az időn és történelmi határokon átívelő megemlékezésre. A szent életű püspök, Márton Áron emléke több mint negyed század után ismét belengte Zoboralját.
A rendezvényre abból az alkalomból kerül sor, hogy 1988 nyarán röviddel a Hősök téri június 27-i, Szent László, Erdély védőszentje napján megtartott, falurombolás elleni tiltakozó nagy erdélyi tüntetést követően a zoboralji község, Zsére polgárai nyílt aláírásgyűjtésbe kezdtek. Ekkor a több mint kétszáz aláíró nem mérlegelte, hogy ezért az erdélyi sorstársaik és kulturális értékek védelmében történő nyílt kiállásukért milyen retorzió érheti őket a kommunista Csehszlovákiában, hanem az alábbiak szerint emberi keresztényi kötelességüket teljesítették:
„TILTAKOZUNK!
Zsére község (Nyitrai járás), egy zoboralji kis székely falu tiltakozik a Romániában folyó események ellen: a hatalom önkénye ellen, az alapvető emberi jogok sárba tiprása ellen, a több ezer éves népi kultúra megsemmisítése ellen, a keresztény értékek – a népi, nemzeti kultúra alappillére – semmibe vétele ellen.
Felemeljük szavunkat, mint székelyek a székelyekért,
magyarok a magyarokért,
emberek az emberekért.
„Adj magyarságot a magyarnak!”
Hagyd magyarságát a magyarnak!
Majd következnek az aláírások.
A zséreiek e bátor kiállását ismerte el akkor a nyolcvanas évek közepén alapított Bethlen Gábor Alapítvány az első alkalommal kiadott Márton Áron-emlékéremmel. A Bethlen Gábor Alapítványt a kádári hatalommal való hosszas viaskodás után sikerült a nyolcvanas években bejegyeztetniük Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor alapítóknak.
A Márton Áron-emlékév 2016 programbizottsága e rendezvénnyel kívánt emlékezni és emlékeztetni a több, mint negyedszázada történt bátor emberi és keresztényi kiállásra. A rendezvényre a Zsérei Művelődési Házban került sor, ahol a Zoboralja női kar dr. Simek Viktor karnagy vezetésével Bartók és Kodály műveket adott elő. Majd az énekkar nevében Sándor Mariann üdvözölte a megjelenteket.
Ezután a Márton Áron-emlékév 2016 programbizottságának elnöke, Gaal Gergely köszöntötte a résztvevőket és ismertette az emlékév lényegét: „A hagyományos értékeket megvalósító világunkban, amikor európai keresztény civilizációnk alapjait sokan megkérdőjelezik, amikor vannak, akik a nemzeti hagyományok megőrzését is idejétmúlt gondolatnak szeretnék láttatni, nagyon nagy szükségünk van az olyan személyiségekre, akik stabil világlátásukkal, bátorságukkal, a közösségükért való kiállásukkal példaként állhatnak előttünk.
Márton Áron (1896-1980) Erdély katolikus püspöke olyan kiemelkedő személyisége a magyarság 20. századi történelmének, akinek életművét mindnyájunknak ismernie kellene, hiszen mindennapjainkban is erőt adó lehet bátor, hitvalló személyiségének, közösségépítő pályájának példája. Születésének 120. évfordulója alkalmából ezért 2016-ban a nemzetpolitikai államtitkárság Márton Áron-emlékévet hirdet. A magyar közösségek huszadik századi sorsa, a Kárpát-medence jelentős részén kisebbségi létben élő magyarság nagy formátumú személyiségei közül is kiemelkedik Márton Áron, az emberi jogok és a keresztény szeretet következetes, bátor képviselője, aki egyaránt fellépett a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák súlyos igazságtalanságai ellen. A nép körében igen népszerű püspök felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, majd többször is a román kommunista diktatúra fogságába került. Életműve a vallásszabadság, az emberi jogok és a magyar közösség érdekei melletti bátor kiállás példája.
Az emlékév egyházi fővédnöke Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, világi fővédnöke Áder János köztársasági elnök.
A Csemadok részéről Mézes Rudolf alelnök hívta a fel a figyelmet az anyanyelv és a hagyományok fontosságára. Dr. Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, az ismert Esterházy kutató párhuzamot vont Márton Áron és Esterházy János élete és sorsa között. Kiemelte, hogy kortársak lévén, szinte hasonló volt az életük, a megpróbáltatásaik, miközben védték az elnyomottakat a XX. század különböző színű diktatúráiban. Molnár Imre feltette a sokak által megfogalmazott kérdést: Ha mindez megtörténhetett, hol volt akkor az Isten? Majd így adta meg a választ: Isten akkor épp Márton Áron és Esterházy János szolgálatában, emberszeretetében volt jelen. Mint ahogy az sem véletlen, hogy e rendezvényre épp március 8-án, Esterházy János halála évfordulóján kerül sor.
Őt követte a pompás helyi népviseletbe öltözött Zsibrice hagyományőrző kórus.
A Bethlen Gábor Alapítvány nevében Bartos Mónika kurátor, országgyűlési képviselő szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében kiemelte a közösség akkori bátor helytállásának példaértékű jelentőségét, és elmondta, hogy az alapítvány három évtizedes történetében Zsére az egyetlen példa, amikor nem személyek, hanem egy község, közösség kapta a díjat.
Utána Gaal Gergely átadta a programbizottság által az egykori aláíróknak ez alkalomra névre szólóan kiállított emléklapokat. Elsőként Földessy László vette át, aki akkor a tiltakozó aláírásgyűjtést szervezte. Köszönetet mondva megemlített több olyan segítőtársat, akikkel egykor együtt dolgoztak ezen. Őt követte dr. Simek Viktor karnagy, majd Maga Ferenc, aki nemcsak akkor állt ki bátran az erdélyiekért, hanem most is oroszlánrészt vállalt családjával együtt a rendezvény megszervezésében.
Ugyancsak elhangzott néhai Jáky Teodóz atya neve, aki nemcsak a csángóknak, hanem a zoboraljaiaknak is lelki atyjuk, énektanító mesterük volt.
Ez követően a szomszédos kiállítóteremben a Márton Áron életútját bemutató emlékkiállítás megnyitására került sor. A tárlatot Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója nyitotta meg. Beszédében Márton Áron püspök tevékenységét ajánlotta fiatalok és idősek figyelmébe. Ugyancsak nagy keletje volt a kiállítást, illetve Márton Áront bemutató ismertető füzetnek. A fellépő kórusok annyira elnyerték az igazgatónő tetszését, hogy nyomban meg is hívta őket egy fővárosi fellépésre a Magyarság Házába. A kiállítás húsvétig tekinthető meg.
A művelődési ház előterében a kórusok előadtak egy Bartók Béla gyűjtéséből származó művet, majd sor került a tíz éve felavatott Bartók Béla emléktábla megkoszorúzására, abból az alkalomból, hogy idén 110 éve, hogy Bartók Béla és Kodály Zoltán megérkeztek Zsérére, és megkezdték Zoboralján a magyar és szlovák népdalok gyűjtését.
Ezután következett az emléklapok átadása a jelenlévőknek, illetve egy állófogadás, ahol vidám beszélgetés keretén belül emlékeztek a jelenlévők a múltra és szövögették a jövőre vonatkozó terveket. Közben Pécsi L. Dániel jelképművész, Zsére község díszpolgára aktív közreműködésével elénekelték az évszázaddal korábban Bartók és Kodály által itt gyűjtött népdalokat. Felhangzott többek között A jó lovas katonának, Kicsiny a hordócska, A csitári hegyek alatt, Gerencséri utca.
Okos Márton, Felvidék.ma
További képek:
[pe2-gallery album=”https://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/108427883720896117453/albumid/6260028490200067377?alt=rss&kind=photo&hl=hu” ]
