Az ipolysági születésű Gágyor Péter színházi rendező, író, költő, publicista születésének hetvenedik évfordulója alkalmából rendeztek szerzői estet a Pozsonyi Magyar Intézetben. Az április 20-i „A XX. századi (cseh)szlovák magyar társadalom metamorfózisai egy kisvárosi (Ipolyság) családtörténet tükrében” című eseményen felidézték az Ipoly menti kisváros szellemiségét.
„A jubiláló neves irodalmi személyiségeink tiszteletére rendszeresen szervezünk szerzői esteket. Gágyor Péter köszöntésére előadóként Ipoly menti és Ipolysághoz köthető szaktekintélyeket kértünk fel. Gágyor Péter vendégként első alkalommal jelent meg az intézetünkben” – mondta a Felvidék.Ma-nak az Ipolysághoz szintén kötődő Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója.
A szerzői est nyitányaként Molnár Imre kifejtette: „Gágyor Péter sokoldalú szerző. A kései szocializmus közép-európai kisebbségi értelmiségének képviselője. A művészetben és a közéletben egyaránt elutasította a középszerűséget, a giccset, az alkotói silányságot.” Az est központi témája a kisebbségi magyar társadalom huszadik századi metamorfózisának átalakulása volt, mindez egy kisváros közösségének történelmén keresztül bemutatva. A szerzői est meghívott vendégei a jubiláló vendég alkotásain keresztül szemlélték a közösségi átalakulást.
Az Ipolybalogon élő Németh Zoltán irodalomkritikus, egyetemi oktató kiselőadásában Ipolyság irodalomban betöltött szerepét taglalta. Mint elmondta, az Ipoly menti kisváros légköre, korszelleme Gágyor Péter, Hunčík Péter, Grendel Lajos, Csáky Pál által jelen van a magyar irodalomban. Ladislav Ballek közvetítésével a szlovák olvasók is megismerkedhetnek a város szellemiségével. Sőt, a Kanadában élő, ipolysági születésű Pablo Urbányi regényének köszönhetően a spanyol ajkú olvasókat is megszólították. A felsorolt művek mikrotörténetek, melyek egy város közösségének sorsán keresztül mutatják be a huszadik század kisebbségi létét. Egyfajta térképregényként a szerteágazó cselekmény kapcsolja össze a város történetét az egyének sorsával – hangzott el az intézetben. „Az alkotásokban misztikus helyként jelenik meg a város. Az olvasók előtt egy műalkotás jelenik meg, melyben visszatükröződnek a letűnt kor lenyomatai” – fogalmazott Németh Zoltán.
Az ipolyszakállosi születésű Sánta Szilárd egyetemi tanár Gágyor Péter szövegeit elemezte. „A személyes történetekből bontakozik ki a nemzettörténet – jegyezte meg, majd folytatta – fokozatos elidegenedés és irónia jellemzi a textusokat.” Mint hangsúlyozta, a rejtett kommunikáció hitelesen adja vissza a kor szellemét. A szintén ipolysági születésű Korpás Árpád az ünnepelt „Ezek” című regényéből olvasott fel részleteket, majd minderre reflektálva mesélte el saját történeteit. Ezáltal vont párhuzamot a kisváros változó, illetve állandósult sajátosságai között.
Gágyor Péter az esten kifejtette, korán elhagyta Ipolyságot, ennek ellenére a városka légköre, szellemisége nagy hatással volt rá. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: „A múltammal és önmagammal, az életem következményeivel számoltam el a regényeim lapjain.”
„Nagyon megtisztelő volt számomra a mai este. Jólesett, hogy ilyen sokan emlékeztek meg a munkásságomról. Ipolyságon már nem élnek rokonaim, így a város számomra a kedves nosztalgiák színtere” – nyilatkozta a Felvidék.Ma-nak Gágyor Péter.
A szerző versei Récsei Noémi és Mészáros Richárd tolmácsolásában hangzottak el. Az est folyamán harmonikán közreműködött az ipolysági születésű Révész Gergely.
[pe2-gallery album=”http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/108427883720896117453/albumid/6275933669860002049?alt=rss&hl=en_US&kind=photo” ]
