Szombat délelőtt újból a gútai iskola-összevonást érintő problémákról szólt a Pátria Rádió Reggeli című műsora. Vasik János műsorvezető felhívta a figyelmet arra, hogy bár Gútáról szól a történet, bármely dél-szlovákiai településen élő polgárnak érdemes megismerkednie az eseményekkel.
Vasik első beszélgetőpartnere a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke volt, akit a két gútai alapiskola összevonásáról szóló január végi önkormányzati döntésről kérdezett.
Még nem lezárt ügy
Az SZMPSZ elnöke, Jókai Tibor véleménye szerint még nem lezárt ügy, hogy Gútán a két iskolát egy önkormányzati döntés hatására összevonják. Szerinte a probléma sokkal mélyebben gyökerezik. Mint mondta, évtizedekig egészséges vetélkedés jellemezte a két iskolát, ami véleménye szerint természetes folyamat és más felvidéki városok iskoláira is jellemző.
Majd úgy fogalmazott, hogy „az utóbbi években lehetett hallani arról, hogy egymásnak feszül a két iskola vezetése“. Jókai Tibor kiemelte azt is, köztudott volt, hogy a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola igazgatójának személyével voltak problémák. Feltette a költői kérdést, ha erről tudott az önkormányzat és az iskolatanács, akkor miért nem kezelték ezt a gondot, miért nem tettek ellene?
„Nem volt szerencsés döntés, hogy az egyházi iskolában alapiskolát nyitottak”
Vasik az interjú során kitért arra is, hogy a településen nemcsak ez a két iskola működik, három iskola képezi a magyar nyelvű alapfokú oktatást Gútán, valamint egy szlovák tannyelvű alapiskola is van a városban. Ennek ismeretében kérdezte az SZMPSZ elnökét arról, milyen jövője lehet a gútai közoktatásnak.

Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke. (Fotó: nt)
Jókai szerint ez megjósolhatatlan, majd kiemelten beszélt az 1992-ben egyházi gimnáziumként indult, de ma már alapiskolaként is működő Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpontról. Mint mondta, a közelmúltban a gimnáziumi osztályokat gyermekhiány miatt meg kellett szüntetni az intézményben. „A gimnázium megszűnését előre látni lehetett és valószínűleg ezért hozták létre az alapiskolai szintet az egyházi iskolában Gútán” – mondta el meglátásait. Jókai Tibor szerint ez egyáltalán nem volt szerencsés döntés, hiszen a városban több évtizedes múltra visszatekintő, két sikeres magyar alapiskola is működött már.
Egy abszolút jól finanszírozható iskola a Rákóczi
Majd visszatérve a Rákóczi nevét viselő alapiskolához, kihangsúlyozta, csak az idei elsősök száma rendkívül alacsony, és ez akár a véletlen műve is lehetett – fogalmazott. Az SZMPSZ elnöke szerint az önkormányzat megelőlegezhetett volna még egy-két évet ennek az iskolának. „Ebben az iskolában nem 80 vagy 90 gyerek van, a statisztika szerint 220 gyermek látogatja“ – érvelt Jókai. Elmondta, a normatív támogatást 250 gyerekre szabták, tehát a 220-as létszám véleménye szerint abszolút kifinanszírozható. Kitért arra is, hogy az iskola épülete is kifejezetten gazdaságos, kimondottan iskolának épült – nem terhelhette nagy költségekkel az önkormányzatot.

Bagita Judit, a Rákóczi iskola igazgatója (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Majd szóba hozta, hogy Gútán van még egy negyedik, szlovák tanítási nyelvű alapiskola is, ahol mindössze húsz gyerekkel van több, mint az említett Rákócziban. Jókai hivatkozott a város legutóbbi népszámlálási adataira, melyek szerint a település lakosságának mintegy húsz százaléka szlovák nemzetiségű. Viszont a szlovák alapiskolába a gútai diákság harminc százaléka jár, tehát nagyon sok magyar szülő járatja oda a gyerekét – mondta.
Beláthatatlan következmények, hatalmas támogatás, kevés gyermek
Jókai Tibor véleménye szerint beláthatatlan következményei is lehetnek annak, hogy éppen most, a beíratások előtt hozták meg ezt a döntést. „Ad hoc és hirtelen döntés született“ – fogalmazott az országos szövetség elnöke. Szerinte mindkét intézmény iskolatanácsának véleményét mérlegelve kellett volna döntenie az önkormányzatnak.
Arra a kérdésre, tudott-e arról, hogy Gútára milyen komoly anyagi támogatás érkezett Magyarországról közoktatási célokra, Jókai Tibor úgy fogalmazott, hogy erről csak a sajtóból értesültek.

Az egyházi alapiskola (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Jókai Tibor figyelmeztetett: ha nem lesz megfelelő számú beíratott gyerek Gútán, akkor a két iskola összevonásának az lesz az eredménye, hogy egy épület elég lesz a gyerekeknek. Ugyan nem mondta ki, de ha egy épületbe kerülnek a gyerekek, akkor az már nem iskola-összevonást, hanem az egyik iskola teljes megszűnését jelenti. Jókai úgy nyilatkozott a Pátria Rádiónak, hogy kitart azon véleménye mellett, mely szerint elhamarkodott volt ez a döntés.
Nem kért segítséget a gútai városvezetés
Vasik János műsorvezető megkérdezte beszélgetőpartnerét, kértek-e segítséget a gútaiak az SZMPSZ-től a helyzet kezelésére? „Nem kérték ki a véleményünket, nem kerestek“ – válaszolt Jókai. Elmondta, ha megkeresik őket, egyértelműen alkalmazható tanácsot tudtak volna adni, hiszen nagyon jól ismerik mind a három magyar alapiskola helyzetét. „Biztosan azt javasoltuk volna, hogy várjanak vele még legalább egy évet. Adjanak a Rákóczinak is még egy esélyt, hiszen évtizedek óta jól működő intézményekről van szó“ – fejezte be a beszélgetést Jókai Tibor.