Egy szeleburdi napon Bob és Bobek kezébe került a varázspálca

Június 9-én a Vaskakas Bábszínház: Bob és Bobek – gyermekműsorát mutatta be a Pozsonyi Magyar Intézetben.

Tudniillik, élt egyszer egy furcsa nevű varázsló, úgy hívták: Próbáldky. Ha egy főtérre vagy piactérre vetette a jószerencse, kiáltozni kezdett: – Tessék, csak tessék!

Művészetét csodálta már a távoli Csokisztán és Blablakán pasája is! Kardot nyelek, tüzet hányok! A cilinderemből meg bármikor elővarázsolok két híres nyulat: Bob és Bobek urat! A két nyúl kalandos történetéről szóló előadást rendezte Bartal Kiss Rita, zenéjét szerezte Ágoston Béla. Dramaturg Fábián György.

Az előadás után a művészt, Szúkenyík Tamást kérdeztük, aki elmondta, hogy ez a Bob és Bobek előadás jubileumi, kétszázadik előadása. Kiderült, ez az alkalom azért is különleges, mert Felvidéken most először került bemutatásra. Tamás elárulta: nagyon élvezi az előadásokat, mert mindegyiket nagyon elevenné teszi a közönség. És, hogy mit üzen az olvasóknak? A művész a darab utolsó mondatát idézte: „nyúlnak lenni jó dolog, mert a nyulak boldogok. Ám ki nyúl egy cilindernek rejtekén, az ne legyen soha túlontúl nagylegény!” – ez úgy gondolom, hogy egy olyan üzenet a világnak, amit érdemes megfogadni.