A „Reformáció 500” emlékév kiemelt eseményére került sor október 31-én Budapesten. A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepségen istentisztelettel, gálaműsorral és kiállítással emlékeztek meg a Papp László Sportarénában. Az eseményen felvidékiek is nagy számban voltak jelen: az egyházmegyékből ez alkalomból autóbuszokat indítottak a fővárosba.
Az egésznapos rendezvény a püspökök, lelkészek és szolgálattevők ünnepélyes bevonulásával vette kezdetét. A lelkészek között foglalt helyet az első sorban Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. A gyülekezetet Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere üdvözölte.
Az istentiszteletre az igei ráhangolást Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke tartotta, aki arról beszélt: a reformáció lényegét tekintve nem más, mint megtérési, ébredési mozgalom, lelki forradalom. Igazi Krisztus-ünnep, amelyen Isten bűnbánatra és megtérésre szólít, és „egész életünket átfogó megújulásra hív”. Ez a megújulás helyreállítja, „reformálja éltető közösségünket a teremtővel”, és „ennek gyümölcseként új kapcsolatba kerülhetünk a másik emberrel is, akiben felfedezhetjük a teremtménytársat, a testvért, akit Isten ugyanúgy szeret, mint minket, és akit útitársként, segítőtársként, munkatársként ad mellénk” – fogalmazott Gáncs Péter.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke igehirdetésében kiemelte: az élő Isten mindig az élet, pontosabban az örök élet pártján áll. Isten örök, maradandó tágasságba helyezte az ember életét, és ez az a bizonyosság, amely egyedül képes rendezni a földi életet. Ez a bizonyosság képes értelmet, célt, erőt adni és örömöt ajándékozni az embernek, „megszabadítva bennünket a hiábavalóság átkától”. Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az istentisztelet végén mondott hálaadó imádságában kiemelte: a keresztyén élet hálás élet. Hálát adni azt jelenti, hogy a hitünk mély ismeretre és tudásra jutott, megismerte Jézus Krisztusban Isten örökkévaló szabadítását. Hálát adni az tud, akinek a jövője Jézus Krisztusban biztosan meg van alapozva – fogalmazott a református püspök.
Az imát Csomós József püspök mondta. Arra kérte Istent, oszlasson el minden tévedést. A hálaadás szolgálatát ezt követően végezte el Bogárdi Szabó István püspök, aki azt kérte, teljék az életünk Istennek való boldog hálaadással és járjunk a szeretet rendje szerint. Áldást mondott Kató Béla erdélyi, Szemerei János evangélikus és Fazekas László felvidéki püspök.
Az istentiszteletet követően Balog Zoltán mondott beszédet.
Bogárdi Szabó István (b) és Steinbach József (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
A hit, a vallás nem magánügy, hanem az egyik legszemélyesebb közügy
Ha meg akarjuk tartani és gyarapítani akarjuk a magyar világot, akkor a 21. században is szükség lesz arra az erőre, amelyet a reformációban kaptunk – mondta az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán kiemelte: Európa a posztkrisztiánus korba kíván lépni, mi pedig Közép-Európában, a Kárpát-medencében újra felfedezzük a keresztény és azon belül a református, evangélikus, baptista, pünkösdi, újprotestáns hit gazdagságát. Szobrokat állítunk Luthernek, Kálvinnak, Bocskainak, miközben Kálvin városában, Genfben elfogynak a reformátusok, Németországban pedig tucatjával zárják be a templomokat – tette hozzá.
A miniszter rámutatott: a hit, a vallás nem magánügy, hanem az egyik legszemélyesebb közügy, amely a publikus térbe tör, nyilvánosságot akar, közösségi, társadalmi, nemzeti következménye van. Úgy fogalmazott, az igaz hit sosem marad meg az egyes ember lelkének belsejében, nem marad a templom négy fala között, hanem kiárad, formálja, alakítja, gazdagítja maga körül a világot. Az igaz hit mindig kultúrát teremt, az igaz kultúrában pedig mindig benne lakik a hit – mondta. „Ne engedjük privatizálni a hitünket, mintha az másra nem tartozna, inkább részesítsünk belőle másokat. Ne engedjük, hogy kiszorítsák a családok életéből, az iskolából, a média világából, az országok, a települések vezetéséből, a házasság intézményéből, a közterekről, a közösségi szimbólumok közül, Európából” – szólított fel Balog Zoltán.
Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere, a Reformáció Emlékbizottság ügyvezetõ elnöke beszédet mond a reformáció jubileumi emlékévének központi ünnepségén (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
A miniszter beszédét követően a jelenlévők megtekintették a Reformáció Emlékév képi összefoglalóját, amelyet Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének beszéde követett.
Orbán: Isten kegyelmének megnyilvánulása, hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll
Magyarországnak a keresztényellenes, internacionalista erők kormányzása után egy keresztény értékeket követni igyekvő kormányzásra van szüksége – mondta ünnepi beszédében a miniszterelnök, kiemelve: nem véletlen, hanem „Isten kegyelmének megnyilvánulása”, hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll. Orbán Viktor kormánya kötelességének nevezte „a kereszténységből kisarjadt létformák”, az emberi méltóság, a család, a nemzet és a hitbéli közösségek megvédését, valamint annak az életszemléletnek a megőrzését, amely „a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette”.
„Hálásak vagyunk azért, hogy a nemzet összefogott, talpra állt és megerősödött (…), hogy visszanyerte életerejét, cselekvőképességét és tettvágyát is. Hálásak vagyunk, hogy sodródás helyett égtájat és csillagot választott, irányt szabott és utat épít saját élete számára” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, kiváltságnak tartja, hogy „a gondviselés ebben a megújulásban bennünket eszközként használt: egyházainkat, a kormányt és a magyar polgárok szabad közösségeit az egész Kárpát-medencében”.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
A miniszterelnök azt is mondta: Isten segítségét látják abban is, hogy „bár súlyos erők, sőt világerők ellen is sorompóba kell lépnünk, még mindig állhatunk, még mindig állunk a lábunkon”. Hozzátette, amikor a kormány azért dolgozik, hogy a magyarok jól éljenek, akkor arra is törekszik, hogy „szépen tudjanak élni”, igazságosabban, derűsebben, gazdagabban és felemelt szívvel. „Mi nem csak olyan jövőt akarunk, ahol mindenkinek lesz munkája – ezt már szinte el is értük -, de olyat is, ahol a munka minden formája az Isten dicsőségét is szolgálja, az utcasepréstől az ország kormányzásáig” – fogalmazott a kormányfő.
Szerinte „a körvonalak már látszanak”: hidak épülnek a Dunán, magyar egyetemek Erdélyben, több száz óvoda a Kárpát-medencében, és ma is együtt ünnepel Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély. „Látszik a békés, határok feletti nemzetegyesítés valósága” – mondta. Úgy fogalmazott: „azt már tudjuk, hogy a felismert igazság szabaddá tesz”, azonban „a végső és nagy nemzetegyesítéshez szükség lesz arra az igazságra, amely nemcsak megszabadít, hanem egyben is tart bennünket, és nemcsak a nemzetrészeket köti össze, hanem a magyar lelkeket is”.
„Együtt harcolunk és együtt imádkozunk azért, hogy Isten, áldd meg a magyart. Isten óvja Magyarországot! Soli Deo gloria” – zárta szavait Orbán Viktor.
Résztvevők a reformáció jubileumi emlékévének központi ünnepségén a Papp László Budapest Sportarénában (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
Az ünnepi program délután gálaműsorral folytatódott.
***
Ötszáz évvel ezelőtt, 1517. október 31-én tűzte ki Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 95 tételből álló tanait a wittenbergi templom kapujára. Ezt tekintjük a reformáció kezdetének. A protestantizmus nemzetformáló és nemzetmegtartó erő volt – fogalmazott Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa az M1 aktuális csatornán. Hozzátette, hogy a reformáció nélkül a magyar nyelv sem feltétlenül maradt volna fenn.
Idén sok száz esemény jelezte, hogy 2017 a reformáció emlékéve. A programok kiemelkedő mozzanata volt Papp László Sportarénában tartott központi rendezvény.
(reformacio2017.hu/M1/mti/Felvidék.ma)
