Az esztergomi Laskai Osvát nevét viselő antikvárium már közel tíz éve szervez honismereti, helytörténeti estéket, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, mindezt a legméltóbb szellemi közegben, hol a Szent Adalbert Központban, hol pedig az antikváriumban.
Az évi programjukban elsősorban helytörténeti, történelmi, irodalmi jellegű előadások, bemutatók, beszélgetések szerepelnek fő profiljuk szellemében, és mindig adott a lehetőség a könyvvásárlásra is. Az utóbbi években szinte rendszeressé vált, hogy neves felvidéki személyiségekkel, előadókkal, könyveikkel, műsoraikkal ismertetik meg nemcsak a helyi, hanem a tágabb térség, így a Duna bal partjáról érkező érdeklődőket is. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy programjaikkal szinte missziós jellegű munkát végeznek a Duna két partján élő népek kölcsönös megismerése érdekében.
Legutóbb Popély Gyula, neves hazai történészünk legújabb könyvének bemutatására került sor az antikváriumban, ahol zsúfolásig megtelt az ilyen jellegű bemutatókra is szolgáló helyiség. A kiváló történész Felvidék-sorozatát itthon szinte alig ismerik, hazai támogatást egyáltalán nem kap könyvei megjelenéséhez. A minimális pályázati pénzből (NKA), s főleg egyéni támogatók jóvoltából megjelent kötetei a könyvbemutatókon igen hamar elkelnek.
A „FELVIDÉK 1929-1939 – a második évtized csehszlovák uralom alatt” címmel idén ősszel megjelent csaknem ezeroldalas kötet teljes áttekintést nyújt a csehszlovák fennhatóság alatt eltöltött második évtized időszakáról egészen az 1939 márciusában bekövetkezett felbomlásáig.
A szerző dedikálja legújabb kötetét (Fotó: Mezei Mária)
A tizenkét fejezetre osztott kiadványban felvázolja Csehszlovákia bel- és külpolitikai helyzetét a tárgyalt évtizedben, figyelemmel kíséri a cseh országrészek, valamint a masaryki, majd a beneši Csehszlovákia nemzetiségi politikáját.
Popély Gyula történész mindhárom kötetében a magyarországi, s a hazai olvasók előtt is olyan történelmi tényeket tár fel, melyek sem a történelemkönyvekben, sem a sajtóban nem olvashatóak, s így téve érthetőbbé a felvidéki magyarság egykori és mai társadalmi helyzetét. A bemutatón elhangzott beszélgetés is tanúsította, hogy az anyaországi magyarság sincs tisztában egyes politikai időszakok történéseivel.
Az est hangulatát fokozta az esztergomi Pálmai Árpád egyházzenész műsora, aki e témakörhöz fűződő énekekkel, megzenésített versekkel gazdagította a programot.
