Immár ötödik alkalommal szervezték meg a Zoboralja Kis Csalogánya elnevezésű népdalversenyt a gímesi alapiskolában június 22-én, amelynek főszervezője Varga Imre pedagógus, karnagy volt. A gímesi alapiskola és a Csemadok-alapszervezet által meghirdetett versenyre alap- és középiskolások jelentkezését várták, szólisták és csoportok is részt vehettek a megmérettetésen.
Zoboralján nemcsak a népdalok, a néptánc, hanem a viseletek is fennmaradtak, ezért a szervezők azt kérték, hogy az adott községhez illő népviseletbe öltözzenek be a versenyzők, hiszen büszkének kell lenniük a népdalkincs mellett a viseletükre is. A Zoboralja Kis Csalogánya ennek köszönhetően egy csodás hagyományőrző ünneppé vált.
Varga Imre a verseny előtt köszöntötte az énekeseket és felkészítőiket is, hiszen több olyan fiatal érkezett, akik nem az iskolában, hanem otthon készültek a népdalversenyre. A főszervező szerint Kodály és Bartók úgy vélték, nem szabad hagyni feledésbe merülni a népdalokat, ezért elindultak összegyűjteni azokat. A népdalok ugyanis addig szájhagyomány útján terjedtek, némelyek az idők során változtak is, sok elveszett volna, ha Bartók Béla és Kodály Zoltán nem rögzítik azokat az utókor számára. A két gyűjtő az útjai során megtanulta: a népdal szívből fakad. Az emberek énekeltek a mezőn, munka közben, dalra fakadtak, amikor szerelmesek voltak, de akkor is, ha valakit elveszítettek, ha fájdalom érte őket. Varga Imre szerint itt az alkalom, hogy a fiatalok tanuljanak a két népzenekutatótól.
Tiszta forrásból
A vetélkedőben a Zobor-vidéki magyar iskolák tanulói mérették meg magukat szólóban és csoportosan egyaránt. A verseny kiértékelésekor elhangzott: nem voltak kottaízűek a népdalok, ami arra utal, hogy a gyerekek tiszta forrásból dolgoztak, a saját településük idősebb lakóitól, nagyszüleiktől tanultak, szívből énekeltek – mondta Varga Imre. Pozitívan értékelte a szervező és a zsűri, hogy a versenyzők tájszólásban adták elő a népdalokat, úgy, ahogy azokat őseink is énekelték.
Varga Imre, a rendezvény főszervezője (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Simek Viktor a zsűri nevében értékelésében kiemelte: ünnep ez a nap, hiszen ünnepnap van, amikor zoboralji dalokat hallhat a közönség, és mindehhez zoboralji viseletet vesznek fel a tanulók. Szerencsére vannak még nótafák Zoboralján, van kitől tanulni, akadnak még, akik meg tudják tanítani a fiataloknak a népdalokat. Simek Viktor úgy véli: ki kell használni a lehetőséget és meg kell tanulni az idősebbektől a népdalkincsünket. A hagyományt igenis ápolni kell: hogy ne merüljön feledésbe, énekelni kell a dalokat és viselni a hozzá illő népviseletet.
Zoboralja egy kincs
A zsűri elnöke szerint: Zoboralja egy kincs, itt még ma sem gond népdalokat találni, elég „lehajolni” és felemelni. Simek Viktor azt kérte a tanulóktól: minden lehetőséget ragadjanak meg az éneklésre. Már az is szép dolog, ha népdalversenyt szerveznek, jó, hogy foglalkoznak a gyerekekkel, de azt kérte a felkészítőktől, figyeljenek oda az eredetiségre is.
Az idei évben a Zoboralja Kis Csalogánya vetélkedőn több kevésbé ismert népdal is elhangzott, de mindenki a zoboralji kincsekhez nyúlt. Felhangzott többek között a Szőlőhegyen keresztül, Elesett a lúd a jégen, Ó, én édes angyalom, Elhozta az isten, A búzamezőben, A csitári hegyek alatt és A pünkösdi rózsa. Kodály Zoltán gyűjtéséből elhangzott a Reczika Teréz házeleje és az Este van már, hét óra. E produkció után Varga Imre elmondta: Reczika Terka volt a segítője Kodály Zoltánnak, mikor Zoboralján járt gyűjtőúton, ő vitte a mester fonográfját. A közönség hallhatta még a Nem anyától születtem, Tudod rózsám, mit fogadtál, A zsérei csárdában, Bakony erdő gyászban van, Arass rózsám, Ahol a nap nyugszik, Kisbodokban kiöntött a kanális, Ez a kislány mosogat, Gyűjjön haza édesapám, A gímesi temetőben és még számos más zoboralji népdalt.
Vrábel Mára, a zsűri különdicséretével lett aranysávos (Fotó: Neszmérei Tünde/Felvidék.ma)
A kéttagú zsűri nehéz helyzetben volt, Kazán József népművelő, karnagy és Simek Viktor karvezető, pedagógus több ezüst és arany sávot is kiosztott, de közönségdíjast is hirdettek. Vrábel Mária a zsűri különdicséretével lett arany sávos, Nagy Viktor arany sávos minősítést ért el, Timorensky Szanella szintén a zsűri különdicséretével lett arany sávos. Ugyancsak arany sávos minősítést ért el Bencz Zsolt, valamint a Bencz Zsolt, Bencz Levente és Nagy Viktor alkotta Gímesi Legénykék nevű csoport, ők kapták meg közönség díját is. Az idei Zoboralja Kis Csalogánya abszolút győztese, aki hazavihette a vándorserleget is, Timorensky Szanella lett.
A népdal öntudatra nevel
A rendezvény után Varga Imre a Felvidék.ma kérdésére elmondta, azért fontos ilyen versenyeket szervezni a gyerekek számára, mert „öntudatra neveli, énekelni tanítja őket. A magyar népdal éneklése nagyon fontos, és az is fontos, hogy a magyar iskolások magyar népdalt énekeljenek. Az ilyen verseny erre nagyon alkalmas, és arra is, hogy lássuk: mások is énekelnek, hogy nem fura dolog az éneklés, és főleg a népdal éneklése nem az.”
A Zoboralja Kis Csalogánya elnevezésű versenyt ötödik alkalommal szervezték meg, és a Nyitrai járás magyar iskolái vettek részt rajta. Milyen a fogadtatása a megmérettetésnek? – kérdeztük Varga Imrétől. „Régen,amikor megszervezték a Kis Csalogányt, más körülmények között folyt a verseny, hiszen több volt a magyar tanuló, és másként vették az emberek a versenyt is. Most, hogy öt éve újra megszervezzük, a Zoboralja Kis Csalogánya nevet kapta, ami számomra külön öröm. A verseny fogadtatása nagyon jó, minden évben örömmel jönnek az énekesek, készülnek és várják a gyerekek, valamint a pedagógusok és a hagyományőrzők is. Az egész verseny alapelve, hogy ne csak az iskolában tanuljanak, ne csak az iskolában találkozzanak a népdallal, hanem tiszta forrásból táplálkozzanak. A népdallal együtt élnek az emberek, ebből kell tanulniuk.”
Timorensky Szanella szintén a zsűri különdicséretével lett arany sávos (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A magyarság szeret és tud énekelni
A szakemberek többször megfogalmazták már kritikájukat, hogy a kerettantervből kivették a zenei nevelés órát, s az énektanítás ennek következtében visszaszorulóban van. Az anyanyelven való oktatás fontos része a zenei nevelés, mely a szlovák iskolában is visszaszorul, de a magyarban még inkább, hiszen az első évfolyamban nem tanítanak zenét. Ezért arra is kíváncsiak voltunk, mennyire befolyásolja ez a zenei oktatást. Varga Imre tapasztalata szerint „a szlovák iskolában még jobban érzékelhető a zenei nevelés hiánya, mi olyan nemzet vagyunk, amely tényleg szeret és tud is énekelni. Tény, hogy nagyon visszaszorították a zenei nevelést az alapiskolákban, de szerencsére ennek ellenére a gyerekek szívesen énekelnek, vannak kórusok, vannak próbák, aminek köszönhetően sokat énekelnek, ezáltal pedig fejlődnek a gyerekek.”
Június 22-én Gímesen szívből szólt a népdal, s azok a tanulók is nyertek, akik ugyan nem arany sávos minősítéssel tértek haza, de elnyerték a népdal varázsát, azzal, hogy megtanulták annak szövegét és dallamát, valódi kincset kaptak ajándékba. Ajándék volt a közönség számára egy versenyen kívüli előadás is, a gímesi Villő folklórcsoport egy zoboralji összeállítással ajándékozta meg a nézőket.
