Dunaszerdahelyen találkoztak az Európai Néppárt tagpártjainak nőszervezetei a Femine Fortis – Erős Nők polgári társulás meghívására szeptember 14-15-én. A Kárpát-medencei nőszervezeteknek ez volt a második ilyen fóruma, a nőpolitikusok célja az együttgondolkodás kialakítása és az egymástól tanulás.
A szakmai előadások után ugyanis lehetőség nyílt arra is, hogy megbeszéljék a hazai problémákat, így többek között az anyanyelvű oktatás, a család- és szociálpolitika, valamint a pártokkal való együttműködések, az önkormányzatiság is szóba került.
A dunaszerdahelyi fórumot a házigazdák nevében Bauer Edit elnök nyitotta meg, aki örömét fejezte ki, hogy a nagyváradi találkozó után a Felvidéken üléseznek a nőszervezetek. Majd Karaffa Attila önkormányzati képviselő ismertette a város múltját és jelenét, megköszönve a szervezőknek, hogy éppen Dunaszerdahely lett a fórum helyszíne. Ezután a résztvevők meghallgatták Járóka Lívia, a Fidesz Európai Parlamenti képviselőjének videóüzenetét.
A résztvevők közt Hideghéthy Andrea a felvidéki családszervezetek koordinátora (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) megbízott elnöke a családok támogatásának fontosságát hangsúlyozta, kiemelve Kopp Mária egyik jelszavát, mely szerint meg kell születniük a tervezett gyermekeknek. Fűrész Tünde hangsúlyozta a Köldökzsinór Program fontosságát, amely a határon túli magyar családokat is segíti. A programnak köszönhetően több ezer határon túli magyar család kapott anyagi támogatást, sajnos a felvidékiek közül nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, holott azt nem állampolgársághoz, hanem a Magyar Igazolvány meglétéhez kötötték.
Németh Gabriella, az MKP szociális ügyekért felelős alelnöke a szlovák kormány szociális intézkedéseiről tartott előadást. Sajnálatosnak nevezte, hogy a kormányzat nem ösztönzi támogatásokkal a fiatal családok gyermekvállalását: Kritizálta az ország gazdaságpolitikáját is, amelynek következtében ahelyett, hogy a keleti országrészekben hoznának létre munkahelyeket, a Pozsony közelébe költöző munkavállalókat anyagilag támogatják, ezzel lehetetlen helyzetbe hozva az itteni önkormányzatokat is.
Rónaszékiné Keresztes Monika, a Fidesz volt országgyűlési képviselője kifejtette: a családi példák végigkísérik az embereket. Ő olyan generáció tagja, amikor nem volt dicsőség megszületni, ezért áldásnak tekinti, hogy szülei megtartották hitüket, szerették egymást, szívükben volt a jövő. A magyar nők számára ma az az igazi emancipáció és lelki innováció, ha vissza tudjuk adni a nemzetnek és Európának a nemzetmentő értékrendet.
Résztvevők (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Csep Andrea, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Nőszervezetének alelnöke a Nők Elleni Erőszak Mozgalmat mutatta be. Mint mondta: nagyon sok felmérés mutatott rá, hogy a családon belüli erőszak jelen van a mindennapokban, az áldozatok viszont ritkán kérnek segítséget. A mozgalom iskolákban, rendezvényeken mutatkozik be, ezzel is elősegítve, hogy az erőszak áldozatainak minél hamarabb segíteni tudjanak. Romániában az RMDSZ kezdeményezésére sikerült elfogadtatni egy törvényt, amelynek köszönhetően a családon belüli erőszak áldozatai hamarabb jutnak segítséghez.
Bauer Edit, volt parlamenti és Európai Parlamenti képviselő előadásában a nők közéletben vállalt szerepéről szólt. Elmondta: Európában ma a nők nagyobb részben vesznek részt a politikai döntéshozatalban, mint 10 éve, de Közép–Európában visszaesés tapasztalható. Ezzel szemben a felmérések szerint a gazdasági életben javulás észlelhető. A politikai döntéshozatalban kardinális változásokra van szükség, a politikai pártok, és természetesen a mi pártjaink, döntései ebben nagyon fontosak. Néhány államban törvény szabályozza, hány nőnek kell felkerülnie a politikai pártok választási listáira.
Bauer Edit elnök (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Zupko Mária, gyógypedagógus, a Femine Fortis alelnöke a fogyatékossággal élő nők lehetőségeiről tartott előadásában kitért arra: a fogyatékosság nem betegség, a fogyatékosság lehet mozgássérültség, értelmi és pszichoszociális, valamint érzékszervi károsodás. A fogyatékkal élőknek előbb saját magukkal kell megbékélniük. Ez mellett számos olyan egyezmény és jogszabály van, amelynek célja elősegíteni a fogyatékosok integrációját, ami nem mindig szerencsés, hiszen elsősorban az életre kell megtanítani a fogyatékkal élőket – véli a szakember.
Bíró Rozália a román törvényhozás szenátora, az RMDSZ nőszervezetének elnöke az együttműködési lehetőségeket vázolta fel. A nőszervezetek célja véleménye szerint az is, hogy egymásra odafigyeljünk. Úgy véli: a nőknek össze kell fogniuk. Vannak nagyjaink itt a Kárpát-medencében, az ő nagyságuk a mi nagyságunkhoz vezet és attól, hogy őket megbecsüljük, nem leszünk kevesebbek, sőt. A szenátor előadásában köszönetet mondott Bauer Editnek azért a segítségért, amit az RMDSZ nőszervezetének alakulásakor nyújtott. Bíró Rozália azzal zárta gondolatait, rajtunk múlik, milyen lesz a Kárpát-medencei magyarság jövője, de végre együtt kell gondolkodnunk, egy nemzetben, hogy valóban egy nemzetté váljunk.
Németh Gabriella, Bíró Rozália és Kiss Beáta (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A nőszervezetek fórumának második napján a kisebbségek helyzetéről, a nyelvi jogokról és a nyelvhasználati kérdésekről esett szó. Menyhárt József, az MKP elnöke előadásában egy általános képet is felvázolt, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2021-es népszámláskor valószínűleg még alacsonyabb lesz a magyarság részaránya, hiszen sajnálatos módon, a lélekszámunk fogy. A felvidéki magyarok kétnyelvűek, hiszen valamilyen szinten az anyanyelvükön kívül az államnyelvet is bírják és használják. A magyar közösség, bár az országban kisebbség, számszerűen a szlovákiai magyar nyelvterület legnagyobb részén hatalom nélküli többséget alkot, azaz a több mint 500 településen, amelyen legalább húsz százalék a magyarság részaránya, zömében inkább többségben van a magyar nemzetiségűek aránya.
Menyhárt József és Őry Péter (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Őry Péter, az MKP Országos Tanácsa és a Pro Civis polgári társulás elnöke a nyelvhasználati lehetőségekről és a törvényi háttérről szólt. Kiemelve: élni kell azzal a joggal, hogy magyarul kommunikáljunk a hivatalokkal. Őry Péter úgy véli, a problémánkra a megoldás az önrendelkezés kialakítása lehetne, aminek köszönhetően regionális nyelvvé válhatna a magyar nyelv is. Csallóközcsütörtök polgármestereként mindent megtesz azért, hogy anyanyelvünket egy szintre emelje az államnyelvvel az önkormányzatban.
Az előadások után a résztvevők egyetértettek abban, több alkalommal kellene ilyen fórumot tartani. A mostani rendezvény a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.
