A magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által Visegrádon szervezett I. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó szakmai előadásainak keretében szó volt a Kárpát-medencei magyar televíziós és rádiós körképről, a külpolitikai újságírásról egykor és ma. Kerekasztal-beszélgetésen értékelték a magyar nyelvű írott sajtó helyzetét, majd eredményt hirdettek a „Megmaradni – Külhoni magyar sikertörténetek” címmel meghirdetett pályázaton.
Kárpát-medencei magyar televíziós és rádiós körkép
A vajdasági, a kárpátaljai, a szlovén-muravidéki, a székelyföldi és a kolozsvári körkép bemutatása mellett Bartók Csaba, a hírek.sk felelős szerkesztője a felvidéki általános helyzetkép bemutatásával szólt hozzá a témához. Véleménye szerint a Felvidéken a magyar médiatér szinte nem is létezik, annak ellenére, hogy a közszolgálatiságot a törvény előírásai szerint kellene az itt élő magyarság számára biztosítani. Ez a rádiózás területén elmondása szerint megvalósul.
A televíziós tartalmakat illetően kifejtette, hogy a szlovákiai magyar nyelvű közszolgálati adás műsorideje naponta elvileg öt-hét perc terjedelmű, ám nézhetetlen idősávban jelentkezik, több esetben el is marad különböző okokra hivatkozva. Emellett heti 26 perc magazinjellegű műsorral jelentkeznek, amely egy szlovák nyelvű műsorágyba van beillesztve. Nézettsége meghaladhatja a 14 ezer főt.
Kiemelte, hogy 2010-ben létrejött a Szlovákiai Magyarok Televíziósok Szövetsége, munkájuk eredményeként naponta 4-5 mozgóképes anyaggal jelentkeznek. Ám a szlovákiai magyar televízió létrehozását 10 év alatt sem sikerült megvalósítani, annak ellenére, hogy egy jó televíziós médiatér kialakítására nagy szükség lenne. Bartók Csaba elmondta, ha továbbra sem tudnak országos lefedettségű televíziót létrehozni, akkor az internetes csatorna alternatívát jelenthet, bár meggyőződése, hogy ez nem tudja kiszolgálni a közszolgálatiságot.
A kerekasztal-beszélgetés során szóltak a változó törvényi hátterekről, a nyelvtörvényekről, mely főképpen Kárpátalján nehezíti meg a sajtósok munkáját, viszont a Délvidéken, Szabadkán, ahol éppen felépült a Magyar Médiaház is a magyar kormány támogatásával, a szerb állam részéről egyelőre semmi sem gátolja a magyar tájékoztatást. Beszéltek a változó szokásokról, a közösségi háló egyre nagyobb térnyeréséről és az ezzel járó kihívásokról, a magyar közmédiával való együttműködéseikről.
Bartók Csaba (Fotó: Pósa Homoly Erzsó)/Felvidék.ma)
Bartók Csaba azt emelte ki, hogy ellentétben a többi határrésszel, a Felvidéken nincsenek kiemelt tudósítói pontok, amelyek biztos háttérrel rendelkeznének. Így csak kölcsönből tudnak működni, s ez a bizonytalanság nem tesz jót. Kiemelte a gyenge lobbit és érdekképviseletet, s a magyarok gyenge reprezentáltságát a szlovák közszolgálati televízióban.
Külpolitikai újságírás egykor és ma
Szentesi Zöldi László, a Demokrata főmunkatársa előadásában véleményt alkotott a külpolitikai újságírásról és a Kárpát-medencei magyar média helyzetéről. Szerinte a jó működéshez szervezettség és pénz szükséges, ami az 1990-es években eredményes is volt, azonban a 2000-es évektől át kellett azt értékelni.
Mindenki blogger lett, megjelent az internet, az információáramlás olyan sebességű, hogy értelmét vesztette a kutakodó, minden részletre kiterjedő tudósítás – hangsúlyozta. Ugyanakkor hozzátette, hogy vissza kellene nyúlni az ősforráshoz, ugyanis a magyar nyelv örök, s nagyon lényeges, hogy egy-egy szöveg jól meg legyen írva.
Mindig a helyi igényeket kell látni minden mögött. Viszont az alkotóknak tartaniuk kell a színvonalat, hogy a tudósítás ne maradjon meg a protokoll szintjén. Lépést kell tartani a korral. „El kell mondani, hogy nincs függetlenség a médiában” – szögezte le. Hozzátette: „Most még ahányan vagyunk, annyifelé tartunk. Hasznos, hogy ismerjük egymást, s tudunk egymásnak segíteni, de mindenkinek helyi szinten vannak problémái. Észrevétlenül el kell tűnniük a határoknak” – mondta.
A magyar nyelvű írott sajtó helyzete a Kárpát-medencében
A kerekasztal-beszélgetésen cserélt véleményt Rostás Szabolcs, az erdélyi Krónika vezető szerkesztője, Szüszer Róbert, a Székelyhon portál főszerkesztője, Molnár Judit, a felvidéki Ma7 portál-hetilap főszerkesztője, Darcsi Karolina, a Kárpátalja főszerkesztője, Varjú Márta, a délvidéki Magyar Szó főszerkesztője, Király M. Jutka, a muravidéki Népújság felelős szerkesztője, Micheli Tünde, a horvátországi Új Magyar Képes Újság főszerkesztője. A moderátor Pataky István, a Magyar Nemzet romániai tudósítója volt.
A Felvidék.ma is jelen van a találkozón (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A Krónika idén lesz 20 éves, magyarországi tulajdonosi háttérrel rendelkező, egyetlen országos magyar nyelvű lapként működik Erdélyben. A Székelyhon az egyik legnagyobb erdélyi hírportál. A felvidéki Ma7 médiacsalád egy évvel ezelőtt indult a magyar kormány finanszírozásával, s mivel hisznek a nyomtatott sajtóban, az online Hírek.sk, Múzsa és Szurkoló oldalakkal megerősítették a Magyar 7 hetilapot.
A Kárpátalja lapnak nem egyszerű a helyzete. A Magyar Szó 75 éves lesz idén karácsonykor, küzdelmes időszak van mögötte, de bíznak a folytatásban, mérsékelni tudják az eladott példányszámok csökkentését, kiadványaik is vannak, s mindennap más-más melléklettel jelennek meg. A Népújság 63. éve jelenik meg, de csak tíz év után kapott magyar szerkesztőt, s már nemcsak fordítások jelentek meg, 2008-tól többnyire színes nyomtatásban jelenik meg 1400 példányszámban, de minden magyar család megkapja Muravidéken.
Az Új Magyar Képes Újság 1200 példányban, horvát állami támogatásból jelenik meg. Rádió- és tévéműsoruk is van, mindezt 10 fős csapat végzi, s a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége a lap kiadója.
Molnár Judit, a Ma7 médiacsalád főszerkesztője (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Molnár Judit szerint a kisebbségi újságírás egy vállalás. A főszerkesztők egybehangzóan hangsúlyozták, hogy rá kell mutatni a hibákra, hogy meg lehessen őrizni a szakmai becsületet és a hitelességet, de mindig mérlegelni kell, hogy mi az, amivel esetleg árthatunk a magyar közösségnek. Kisebbségiként jogunk van minden jogfosztás ellen felemelni a szavunkat. A tájékoztatás mellett a küldetésünk az identitáserősítés – fogalmazták meg a kerekasztal résztvevői.
A témáról bővebben itt olvashatnak.
