A Kisebbségi Jogvédő Intézet 2019 januárjában petíciót nyújtott be az Európai Parlament Petíciós Bizottságához, melyet a testület befogadott, és mostanra támogathatóvá vált.
„Petíciónk a magyar kisebbséget hátrányosan érintő huszadik századi szlovákiai földkárpótlással és a romániai visszaállamosítással foglalkozik. Arra igyekszünk ráirányítani az uniós intézmények és döntéshozók figyelmét, hogy e kérdések nemcsak máig megoldatlanok, de a velük kapcsolatos állami intézkedések és jogszabályok ellentétesek az Európai Unió jogrendjével” – fogalmazott Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója.
A földkárpótlással kapcsolatban az intézet kifejtette: Az Európai Bizottság többször minden kétséget kizáróan elismerte, hogy a 2003. évi 503-as számú szlovák kárpótlási törvény az alapító szerződések, azaz az Európai Unió jogának időbeli hatálya alá tartozik, illetve azt, hogy annak a lakóhelyre és állampolgárságra vonatkozó diszkriminatív rendelkezései (Tt. 503/2003 sz. I. cikkely 2. § (1) bek.) sértik az uniós jogot.
A KJI több száz érintett nevében 2017-ben levélben kérte a bizottságtól, hogy járjon el az érintett uniós polgárok uniós jogrendből eredő jogosultságainak érvényre juttatása érdekében.
Az Európai Bizottság 2018-ban adott válaszaiban azonban lényegében azzal hárította el a kötelezettségszegési eljárás megindítását, hogy az érintettek egyéni perekben a szlovák bíróságok előtt érvényesíthetik az uniós jogrendből eredő jogosultságaikat. A bizottság továbbá hozzátette, hogy az érintett uniós polgárok jogsérelme nincs jelentős hatással az egységes belső piac működésére – többek között – ezért sem kíván hivatalból eljárni és az Európai Unió Bírósága elé vinni az ügyet.
Az Európai Unió szervei gyakran hangoztatják, hogy segítséget nyújtanak az uniós polgároknak uniós jogaik sérelme esetén, illetve objektíven, a jogállamiság kritériumait betartva járnak el.
Az Európai Bizottság 2018-ban a KJI által készített észrevételekre a határidőket be nem tartva máig nem adott végleges választ, még az európai ombudsman két erre vonatkozó döntése ellenére sem.
Mint fogalmaznak, úgy véljük, hogy az uniós intézményeknek abban az esetben is megoldást kell találniuk a súlyos, elismert jogsértések orvoslására, ha azok nem gazdasági szereplőket, hanem olyan uniós polgárokat érintenek, akik őshonos kisebbséghez tartoznak. A petíció támogatása erősítené a KJI-t a fenti célok elérésében.
Mint hozzátették: „Kértük a Petíciós Bizottságot, hogy járuljon hozzá a több száz uniós polgárt érintő, az Európai Bizottság által is egyértelműen uniós jogot sértő szlovák jogszabály által okozott diszkrimináció orvoslásához. Kértük továbbá a Petíciós Bizottság közreműködését a rendszerszintű uniós jogsértést megvalósító román közigazgatási gyakorlat feltérképezésében. Javasoltuk, hogy egy tényfeltáró út keretében vizsgálja meg, a hivatkozott jogsértések mennyiben érintik más tagállamok polgárait, különösen a romániai magyar nemzeti kisebbség tagjait, továbbá miként lehet garantálni az érintettek esetében az uniós jog érvényre juttatását.”
A KJI felvette a kapcsolatot a jelenlegi magyar és határon túli európai parlamenti képviselőkkel a petíció támogatása érdekében.
A petíció az alábbi oldalon érhető el ITT.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet az internetes aláírási folyamatot megkönnyítendő összeállított egy útmutatót arról, hogyan lehet a petíciót támogatni. Az útmutató ITT tölthető le.
