Immár második alkalommal kezdtek menetelésbe az Ipoly és Garam térségi harcokban, 1944 decemberében elesett magyar katonák emlékére szervezett, a Magyar Királyi Szent László hadosztályról elnevezett emléktúra résztvevői.
December 27-én pénteken indult útnak a 60-70 fős, katonai hagyományőrzőkből álló csapat. Az emléktúra szervezői – az oroszkai Military Historical Museum baráti köre – azt az útvonalat választották, amelyen 1944. december 26-27-én a Szent László hadosztály repülős lövészei és az 1/II. ejtőernyős zászlóalj katonái halogató harcokkal biztosították a német déli hadseregcsoport visszavonulását.
Az emléktúra az ipolyszalkai temetőben található hősi emlékműtől indult, ahol a Szent László hadosztály hősi halált halt ejtőernyősei és repülős lövészei alusszák örök álmukat. Az emlékműnél a rendezvény résztvevői elénekelték nemzeti imánkat, majd a Memoriae Patrum Honismereti Társulás elnöke ismertette az akkori hadi eseményeket, melyek Letkés és Ipolyszalka térségében történtek, valamint az elit hadosztály megalakulását, annak mibenlétét, neki szánt szerepét és tényleges hadműveleteit.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2019/12/Ipolyszalka-emlékmű.jpg)
Emlékeztetett rá, hogy a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős vadászai a világháború poklában, lehetetlen feladatok végrehajtásával, a túlerőben lévő ellenséggel szemben is bizonyították, hogy számukra csak egyetlen parancs létezett: „A Hazáért mindhalálig!” A végsőkig kitartottak és a lelkiismeretük szerint cselekedtek.
A hagyományőrzők innen menetoszlopban átvonultak Pető Nándor honvéd, valamint a két lengyel menekült sírjához (akik magyar egyenruhában harcoltak és a letkési-ipolyszalkai hídfőcsatában haltak hősi halált), ahol meggyújtották az emlékezet gyertyáit.
Innen indultak a szentjánosi erdőn keresztül a kéméndi hídfőhöz, ahogy az a visszaemlékezésekben is le van írva.
Az erdőben viszont már várták őket a szovjet csapatok, ahol rövid bemutatót tartottak a korabeli hadi események alapján, ahogy azt a korabeli hadi naplókban is megörökítették. Az emléktúra útvonala innen a kéméndi szigeten keresztül kanyarodott Kicsind irányába.
Következő állomás az egykori kicsindi malom közelében található 3 méter magas keresztnél volt, mely Ősze Ferenc főhadnagy emlékét őrzi, akit a Garamon való átkelésnél sodort el az ár. Ősze történetét Zsákovics László, a Military Historical Museum vezetője és tulajdonosa ismertette a jelenlévőkkel.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2019/12/Résztvevők-egy-csoportja.jpg)
Az emléktúra utolsó állomása a kicsindi temető bejárata melletti emlékmű volt, melyet 2014-ben a Szent László hadosztály emlékére állított Kicsind község és az oroszkai hadimúzeum. Az emlékműnél először Zsákovics Dániel előadásában a kicsindi születésű Szántó Lóránd Szent László hadosztály balladája című versét hallhattuk. Majd Pásztor Rita polgármester köszöntötte a jelenlévőket, illetve ismét a Memoriae Patrum Honismereti Társulás elnöke idézte fel az 1944 karácsonyának táján történt eseményeket. Kiemelte, hogy a veszteséglisták alapján a Kicsind környéki harcokban a hadosztály állományából 557 fő tűnt el, nagy részük hősi halált halt.
Visszatekintve az eseményekre, a Szent László hadosztály katonáinak nyugodt lehet a lelkiismerete. Méltók voltak legnagyobb elődeikhez, saját tetteikkel szereztek örök jogot a magyar katonahősök körébe. Példát kaptunk tőlük, ezt a példát nekünk kell megőrizni és továbbadni az utánunk jövő nemzedéknek, nemzeti létünk megőrzésében és a hétköznapok hazaszeretetében.
Ezerkilenszáznegyvennégy karácsonyán legenda született, a Szent László hadosztály legendája, hangsúlyozta a Honismereti Társulás elnöke.
Végezetül pedig kiemelte dr. Farkas Jenő nyugállományú repülőezredes munkásságát, aki életcéljának tartotta a Szent László hadosztály emlékének megőrzését. December 30-án lesz három éve, hogy eltávozott körünkből, átrepülve egy másik világba, ahonnan nincs visszatérés.
Az emléktúra a Himnusz közös eléneklésével és a kegyelet koszorúinak elhelyezésével fejeződött be. A rendezvény résztvevőit a kicsindi vadásztársaság látta vendégül.