Hogyan temetik a koronavírus-pozitív elhunytakat? Milyen előírásokat kell betartani a temetésük során? Hogyan viselik a hozzátartozók, hogy nem láthatják utoljára elhunyt szeretteiket? A komáromi Brigetio temetkezési vállalat ügyvezető igazgatóját, a Komáromi Temetők Kft. tulajdonosát, Földes Sándort kérdeztük.
A koronavírus-járvány életünk minden területére hatással van. Számos dolog megváltozott az elmúlt hónapokban, így a temetkezési szokásaink is. Az előírt járványügyi intézkedések, mint a maszkviselés, a távolságtartás, a korlátozott létszámú szertartások, búcsúztatók, a halotti torok beszüntetése, mind a hétköznapjaink részévé váltak. A Covid-19 megbetegedésben elhunytakkal kapcsolatban elsősorban a temetkezésről szóló 2010-es törvény fertőző betegségben elhunytakra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően járnak el, összhangban a közegészségügyi hivatal és a tiszti főorvos által hozott rendelkezésekkel.
A Komáromi Temetők Kft. a komáromi kórház szerződéses partnere. A kórházban elhunyt személyeket a kórházi ágyról az intézmény területén lévő halottasházban ők helyezik el, kivéve azokat az eseteket, amikor boncolást írnak elő.
„Ha nincs boncolás, akkor mi megyünk a kórházi osztályra az elhunytért és szállítjuk a kórház halottasházába” – fogalmazott. Kérdésünkre megerősítette, hogy munkatársai látják utoljára a halottat.
Földes Sándor elmondta, a bizonyítottan koronavírus-fertőzésben elhunytak esetében mind a két forma, tehát a hamvasztás és a földbe temetés is lehetséges.
„A szertartás is megtörténhet a temetés vagy a hamvasztás előtt. Az egyetlen változás, hogy ezekben az esetekben kizárólag zárt koporsóban búcsúzhatnak el a halottaiktól a hozzátartozók“.
Kiderült, nincs lehetőség a halott öltöztetésére, fésülésére, megborotválására, egyéb kozmetikai eljárásokra, esetleg balzsamozásra. „A koronavírus elhunytat halottaszsákba teszik, így helyezik be a koporsóba, és ahogy mondtam, nem lehet nyitott a koporsó” – magyarázta Földes Sándor, hozzátéve, hogy ez országszerte így működik.
A temetkezési vállalkozás alkalmazottainak védelméről szólva elmondta, abban a pillanatban, amikor úgy jelentik be az elhunytat, hogy koronavírus-gyanús eset, már úgy kezelik, mintha fertőző lenne.
„Kezeslábas védőöltözetben mennek érte, teljes felszerelésben, speciális kesztyűben, orrot és szájat védő maszkban” – magyarázta.
A halottszállító járművek különleges fertőtlenítéséről elmondta, hogy a temetkezési törvény értelmében vírustól függetlenül is szigorúan fertőtleníteniük kell. „Munkatársaim saját érdekükben nem 100 százalékra, de 110 százalékra teljesítenek, a maguk védelmében“ – tette hozzá.
A vállalkozást sújtó megnövekedett költségekről elmondta, a vírus elleni védekezés (értve a speciális védőöltözetet) temetésenként 20-30 euróval növelte meg a költségeiket. „De ez nem vetítődik ki a szolgáltatásra. A temetés teljes árához képest ez egy elhanyagolható tétel” – vélekedett.
Mint megtudtuk, a temetést, illetve a hamvasztást megelőző szertartáson nincs különösebb korlátozás. „Nem vagyunk hatóság, nem szűrjük, ki beteg és ki nem, ráadásul a kivételek között mindig szerepel a temetés, szóval nem is tehetnénk” – jegyezte meg.
„Mindenkit arra kérünk, hogy betegen ne vegyen részt a szertartáson, se a temetésen. Lehetőség szerint csak maszkban, az előírt távolság betartása mellett legyenek jelen. De mi ezt csak ajánlani tudjuk” – fogalmazott.
Elmondása szerint azonban az emberek fegyelmezettek és alapvetően betartják az előírásokat. Megtudtuk, részvétnyilvánításra is van lehetőség, ám a legtöbb esetben nem élnek vele a hozzátartozók. „A családok általában a papot vagy a polgári szónokot kérik meg, hogy a gyászbeszéd befejezése után jól hallhatóan közölje a gyászoló közösséggel, hogy mellőzzék a részvétnyilvánítást” – mesélte tapasztalatait.
Földes Sándor elmondta, több tucat, az új típusú koronavírus-fertőzésben elhunyt személyt temettek már, viszont véleménye szerint nem növekedett meg az elhalálozások száma. „Nem temetünk többet az előző évek ezen időszakához viszonyítva. Tehát a halálozások száma statisztikailag nem növekedett meg, inkább a diagnózis változott” – foglalta össze, hozzátéve, eddig a szív-és érrendszeri betegségek számítottak vezető haláloknak.
Arról is kérdeztük, hogyan viselik a hozzátartozók, hogy nem láthatják szeretteiket, nem vethetnek egy utolsó pillantást a szeretett hozzátartozóra? „Nehezen. Nagyon nehezen – válaszolta, majd hozzátette: szinte mindenki többször megkérdezi, majd újból és újból visszakérdez: biztos, hogy nem láthatom?”
