Rájár a rúd mostanság az Összefogás nevű ötödik felvidéki magyar pártra, mely – nagyon úgy tűnik – 12 évnyi MKP-Híd állóháborús fegyverletétel után a legnagyobb gátló tényezőjévé vált a felvidéki politikum egy zászló alá rendezésének.
A karácsony előtti botrányos sajtótájékoztatónak mára nagy a szakirodalma, mivel úgy tűnik, történelmi jellegű lehet azzal az aktussal, hogy a gátlástalan törtetéssel és mértéktelen kapzsisággal hogy lehet megtorpedózni egy egyesülési folyamatot. Az ominózus sajtótájékoztatón egyik érvként hangzott el, hogy a Most-Híd korábbi miniszterei felett Damoklész kardjaként lebegnek a NAKA-razziák (Sólymos Lászlóra utalva), pár nappal később viszont mégis az összefogásos Nagy József neve került hírbe korrupciós visszaélések gyanújával és a NAKA-val, aki egyébként ugyanúgy a Most-Híd minisztere volt, így végül is Mózes Szabolcs nem tévedett. Az „exújszós” pártelnök nyakatekert magyarázkodásai közepette pedig sikerült gyakorlatilag elhatárolódniuk is a magyar kormánytól, mondván, hogy nem kell ide importálni Budapest politikáját (ezt egyébként a Paraméternek nyilatkozva a minap újra megtették).
A botrányok sorát követte aztán a párt által működtetett kamuprofil-trollhadosztály leleplezése, amellyel megpróbálták a közvéleményt manipulálni, politikai szövetségeseiket pedig lejáratni. Ezzel kapcsolatban merült fel igazán sokakban, hogy aki álnevek mögött a szövetségesei lejáratásán dolgozik, vajon mennyire gondolja komolyan az összefogást? Legújabban pedig az egyik alelnök, Bauer Ildikó cégének félmillió eurós támogatása borzolja a felvidéki közhangulat kedélyét, mely azzal kavarta fel igazán a viszályokat, hogy a cég tavaly még csak pár száz eurós forgalmat bonyolított, a cégnyilvántartás szerint veszteséges, mégis egy nyilvánosan nem meghirdetett pályázaton nyert őrült nagy összeget. A botrányokról a magyarországi média is beszámolt, a HVG-től a Pesti Srácokig.
Január hava még el sem múlt s máris körvonalazódik a következő hajcihő, ami a mérhetetlen támogatottságú pártocska csodafegyverének hitt mutatványhoz kötődik. A mikropárt által kevesellt arányosodásukat az esetleges egyesülő tömörülésben egy előválasztással szeretnék feljebb tornázni. Bár legutóbbi ajánlatuk szerint, ha kapnak 25%-ot, akkor mégse annyira fontos az előválasztás és eltekintenek attól. Fő a következetesség…
Az időközi előrehozott utóválasztásról (hisz még egy év se telt el a parlamenti választás óta), amivel már hónapok óta hadonászik a wannabe politikai párt, továbbra sem tudni sok mindent.
A kivitelezéssel kapcsolatos kételyekre szinte minden alkalommal az a válasz, hogy mindenki nyugodjon meg, ők tudják a tuti receptet. Hogy mi lenne az, azt nem hajlandók felfedni.
A hírek szerint az ötletgazda Nagy József, exhidas miniszter és ex-EP-képviselő ezt a megvalósíthatósági tanulmányt egy sikeres, jó gyakorlatból dolgozta ki. Csakhogy ez a sikeres, jó gyakorlat az a budapesti előválasztás, melyet a jelenlegi magyarországi balliberális ellenzék hajtott végre. Információink szerint Mózesék ez ügyben Budapesten is tettek személyes látogatást, megkeresésünkre viszont a pártelnök tagadta a modelltranszfert. További részletekért Nagy Józsefhez irányított, azt viszont nem sikerült megtudnunk, hogy amennyiben nem volt egyeztetés, akkor annak milyen részletei lehetnek. Amennyiben ez bebizonyosodna, lenne egy diszkrét bája, hogy míg egyes hozzájuk kötődő projekteket a magyar kormány nagy összegekkel támogat, addig annak ellenzékétől kérnek előválasztási tanácsokat.
Ezzel kapcsolatban Gubík László is közzétett egy bejegyzést, ami alatt élénk vita alakult ki egyes összefogásos tisztségviselők bekapcsolódásával.
A SZAKC és a Via Nova elnöke jegyezte meg, hogy szerinte nem kéne lejáratni az intézményt, mert sok mindenre alkalmas lehet, de pártalapításra aligha.
A vitába bekapcsolódó Nagy Józseftől viszont hiába várt a Facebook népe érveket, képtelen volt megvédeni saját ötletét. Eddig nem is lenne itt semmi látnivaló, csakhogy Nagy nekiállt „bugárbélázni” (szemmel láthatóan ez lett az Összefogás párt új kommunikációs csodafegyvere), amivel sok mosolyt csalt a vitát követők arcára. Bárki is kérdezett az előválasztás részleteiről, Nagy József válaszai kimerültek korábbi főnöke nevének ismételgetésében.
Gubíkra és például e sorok szerzőjére is sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy szívélyes kapcsolatot ápolnának a felvidéki politikumot több mint 10 évre megosztó illetővel. Ez a „szimpátia” pedig vélhetőleg kölcsönös. Ellenben Nagy Józsefből Bugár előbb parlamenti képviselőt, majd minisztert, később pedig európai parlamenti képviselőt csinált, sőt korábban pártjukban őt tartották a Most-Híd koronahercegének, Bugár utódának.
A Columbo feleségét idéző előválasztási megvalósíthatósági esettanulmányról bár továbbra sem derültek ki a mikéntek és a hogyanok, de nagyon úgy tűnik, hogy csak egy újabb blöffje a túlexponált mikropártnak, ami abba a sorba illeszkedik, ami krédójukká vált: a szemfényvesztésé…
(Csonka Ákos/Felvidék.ma)
