A DenníkN összehasonlító elemzéséből kiderül, milyen a helyzet az iskolák nyitva-és zárvatartását tekintve Európa-szerte, és átlagosan hány hétig tartottak zárva az iskolák részben vagy teljesen 2020 márciusától.
Szlovákia egyike azon országoknak az unióban, ahol a 10 évesnél idősebb diákok a legkevesebbet jártak iskolába a koronavírus-járvány kitörése óta. Az általános iskolák alsó tagozatos diákjai azonban viszonylag keveset hiányoztak ebben a tanévben. Jövő héttől újra kinyitnak az óvodák, az alsó tagozatosok és a középiskolák végzősei számára pedig az oktatási intézmények.
Hány hetet hiányoztak eddig a gyerekek?
Az írásból kiderül, nem könnyű az EU-n belül összehasonlítani az adatokat, melyeket számos intézmény ellenőriz (az UNESCO mellett az oxfordi elemzők és az ECDC – azaz, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ), de adataik néha eltérnek – jegyzik meg. Általában megkülönböztetik, hogy az iskolák teljesen bezártak, vagy csak részben zártak be, vagy részben nyitottak ki. Mindemellett a valós helyzet felmérése ennél bonyolultabb, hiszen a részben bezárt iskolákat van, ahol csak egy évfolyam látogathatja, vagy éppen egy kivételével mind.
(Forrás: Szlovák Oktatásügyi Mnisztérium)
Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) saját módszertan szerint nemrégiben megszámolta, világszerte összesen hány hétig voltak zárva az iskolák a járvány kezdete óta, egybe számolva a részben és teljesen bezárt iskolákat, a közép- és általános iskolákat is.
Szlovákia dobogós helyen
Az Európai Uniót tekintve Szlovákia azon országok közé tartozik, amelyeknek az iskolái részben vagy teljesen, de a leghosszabb ideig voltak zárva – pontosan 28 hétig. Csehországban éppen egy héttel voltak tovább zárva az iskolák, míg Romániában kettővel. Magyarország a 26 hétig tartó iskolabezárásokkal közvetlenül Szlovákia mögött áll a sorban. Ebben a tekintetben a kontinensen a legrosszabb helyzetben Észak-Macedónia van.
A legkevesebb ideig tartottak zárva az oktatási intézmények Svájcban, Izlandon, Norvégiában és Finnországban. Franciaországban, annak ellenére, hogy tavaly tavasszal az egyik leginkább sújtott ország volt a járvány tekintetében, mindössze 10 hétig tartottak zárva az iskolák. Fehéroroszország pedig egyetlen hétre sem zárta be az iskoláit.
A regionális összehasonlításból tehát kiderül, hogy a kelet-európai diákok hiányoztak a legtöbbet. Ennek oka az lehet, hogy ezekben az államokban ősszel kifejezetten rossz volt a járványügyi helyzet.
Tavaly áprilisban szinte a világ minden iskoláját bezárták
Az UNESCO szerint világszerte az iskolák átlagosan 3,5 hónapig (14 hétig) voltak teljesen bezárva a világjárvány kezdete óta. Ez a szám lokális bezárásokat tekintve 5,5 hónapra (22 hétre) nő – ami a tanév kétharmadának felel meg.
Nemcsak Európában tanultak tehát távúton a gyerekek, de az egész világon, Afrikától Ázsiáig. Latin-Amerikában még az európainál is több hétig tartottak zárva az iskolák.
Az európai átlag 2 és fél hónap. A legrosszabb helyzet áprilisban volt, amikor az iskolák szinte az egész világon bezártak, mintegy 190 országban. Mára már 101 ország tért vissza a jelenléti oktatáshoz.
2019 tavasza – a járvány kezdete Szlovákiában
Ahhoz, hogy megértsük, miképpen jutottunk el az EU-ranglista élére, meg kell vizsgálni, hogy évszakonként hogyan zártuk és nyitottuk meg az iskolákat. Míg tavasszal az utolsók között nyitottunk, ősszel az elsők között zártunk be (10 év feletti diákok).
Amikor tavaly tavasszal elérte Európát az új vírus, többé-kevésbé azonos időben szinte azonnal átállt az EU nagy része a távoktatásra, Svédország részleges kivételével. Az iskolák újranyitásánál azonban már eltérések figyelhetők meg, némely országok bátrabban nyitottak, némelyek pedig óvatosak maradtak és továbbra sem nyitottak ki.
Áprilisban már Dánia és Norvégia is megnyitotta az iskoláit – olyan feltételhez kötve, mint a gyakori szabadtéren való tartózkodás. Ezekben az országokban az általános iskolák tanulói a koronavírus miatt durván egy hónapot hagytak ki. A középiskolásokat nagyjából egy hónappal később engedték vissza az iskolapadokba. A legtöbb ország májusban nyitotta meg újra az iskoláit (Csehország, Lengyelország, Ausztria, Horvátország, Németország, vagy Belgium).
Szlovákiában június elsején térhettek vissza az általános iskolák alsó tagozatos tanulói a megszokott rendhez, az utolsó júniusi héten pedig már minden diák.
Így a 10 évnél idősebb tanulók márciustól szeptemberig csupán egy hétig voltak fizikailag jelen az iskolákban. Júniusban visszatértek az iskolákba a spanyol és az olasz gyerekek. Írországban, Romániában, Magyarországon és Bulgáriában az UNESCO adatai szerint már nem tértek vissza a gyerekek a 2019/2020-as tanév végén sem.
(Forrás: UNESCO)
2019 ősze – Szlovákiát elérte a második hullám
Ősszel – főként Európa nyugati részében – már próbálták kitolni az iskolák bezárását, ameddig csak lehetett. Még olyan országok is, ahol nagyon erős és pusztító volt a járvány. Belgium például csak egy héttel tartotta tovább zárva az iskolákat novemberben, épp akkor, amikor a világranglista élén álltak az új fertőzöttek számának tekintetében. A szomszédos Franciaország egyáltalán nem zárta be az iskoláit. Akárcsak Horvátország, holott itt az áldozatok száma egy időben a legmagasabb volt az EU-ban. Magyarországon pedig csak a középiskolákat zárták be, az általános iskolák alsó és felső tagozatai továbbra is zavartalanul működnek. A németek ősszel szintén nem zárták be az iskolákat, a járványügyi szakemberek figyelmeztetése ellenére sem.
Szlovákiai azon országok közé tartozott, amely a középiskolákat és az általános iskolák felső tagozatait az elsők között zárta be ősszel.
Szeptemberben részlegesen bezárták az iskolákat a románok, rövid időre a görögök is. Októberben rajtunk kívül gyorsan reagáltak még a csehek (tekintettel az akkori rossz járványügyi helyzetre), akik bezárták az összes iskolát. Néhány ország akkor csatlakozott az iskolák bezárásához, amikor a járványhelyzet már tarthatatlan volt. Ausztria, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Görögország és Bulgária az ECDC jelentése szerint pár hétre csak az általános iskolákat zárta be, illetve legfeljebb két hónapra.
Ezekkel az országokkal összehasonlítva Szlovákiában legalább az általános iskolák alsó tagozatos tanulói jól jártak, akik csak néhány napot hiányoztak ősszel (egyszer az országos tesztelés miatt, majd két nappal meghosszabbították számukra a téli szünetet). Január óta azonban már négy hete ők is otthonról tanulnak.
Tél – tombol a járvány az országban
Az EU-ban jelenleg csupán néhány ország van, ahol Szlovákiához hasonlóan teljesen bezártak az iskolák. Ilyen Csehország, Nagy-Britannia, Írország, Portugália, Litvánia – mindegyiket komolyan sújtotta a járvány. Vannak azonban olyan országok is, amelyek viszonylag jól szerepelnek a járványügyi statisztikákban, mégis bezárták az iskoláikat, főleg a brit vírusmutáció terjedése miatti aggodalmukban (ilyen Németország, Hollandia, Dánia, Románia). Ellentétben Spanyolországgal, ahol jelenleg is magas az újonnan diagnosztizált fertőzöttek, akárcsak a halálozások aránya, mégis működnek az iskolák, sőt, szabadtéren zajló szülői értekezleteket is összehívnak.
Kik nyitnak még rajtunk kívül?
A fent említett országok (Németország, Hollandia, Dánia, Románia) fokozatosan újranyitnak, mivel az új fertőzöttek száma csökkenő tendenciát mutat. Dániában, hasonlóan Szlovákiához, jövő héttől újra járhatnak iskolába az általános iskolák alsó tagozatos diákjai. A többi gyerek minimum február végéig marad távoktatásban. A holland általános iskolák hétfőn szintén megnyitnak, ám a középiskolák továbbra is zárva maradnak. Ausztria szintén kinyitja az általános iskolákat, viszont a felső tagozatosok váltakozva járhatnak csak – a tanulókat rendszeresen tesztelik majd. Ezek az országok jelen pillanatban azonban jobban állnak járványügyi szempontból, mint Szlovákia.
(Forrás: UNESCO)
Jelenlegi helyzet
Jelenleg a világjárvány egyik leginkább érintett országa vagyunk, nemcsak Európában, hanem a világon is. Ezt mutatja a koronavírusban, vagy azzal összefüggésben elhunyt áldozatok számának jelenlegi növekedése (a világon az ötödik helyen állunk), a kórházak telítettsége, illetve a súlyos szövődményekben szenvedő betegek száma. Csak a pozitív PCR-tesztek számát tekintve nem tartozunk a világelsők közé (8. helyen állunk az EU-tagországok között), ám ez nagy valószínűséggel összefügg azzal, hogy alacsony az elvégzett PCR-tesztek száma, és sokkal elterjedtebbek az antigénalapú tesztek.
(SzE/Felvidék.ma/Denník N)
