Ma már nincs is olyan döntéshozó, aki ne az innovációban és a digitális informatikában látná a változás és fejlődés lehetőségét. Az Infoparlament második alkalommal vonult a digitális térbe, s idén június 10-én tartotta meg konferenciáját.
Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke kifejtette, hogy a biztonságra áldozni kell. Alapvető változások kellenek, hogy felépüljön egy új világ. Az informatika a nyertese ennek az időszaknak.
Ha a döntés jó kezekben van, akkor sok problémát meg tud oldani. Kifejtette, hogy az elit felelőssége sosem volt ilyen nagy, mint most.
„Ami versenyképes és hatékony, az ma már digitalizált. Az informatikai rendszernek minden szektorra hatása van, ezért nem mindegy, hogy ez a tér mennyire biztonságos” – fejtette ki Soltész Attila.
Leszögezte: Az új mechanizmusok kialakítása jelenleg zajlik, most kell jó irányba állítani a váltókat.
Magyarország új technológiai korszakba lép
Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere elmondta, hogy kiemelt prioritás a magyar kormány részéről is a digitális fejlesztés.
Kiemelt fejlesztési irány az egészségügy. Elmondta, a közeljövőben az egészségügyi rendszerre fordítják majd a legnagyobb tételt, mert ezek hozzájárulnak az orvosi rendszer költséghatékonyságához.
A beruházások sikeres és gyors megvalósítása a hatékony társadalmi párbeszéden múlik majd. Az igazságszolgáltatás az adatalapú, mesterséges intelligenciát támogatja.
Mint mondta, előnyösebb helyzetbe kerül az állam, ha szabályozási lehetőségekkel közvetett módon hat a működésre, s a közigazgatás hatékonysága is nő.
A gazdaság újraindításában is fontos szerepe van a digitális átállásnak.
Orbán Anita, a Vodafone Magyarország Zrt. vállalati kapcsolatok vezérigazgató-helyettese beszámolt róla, hogy 2020 áttörést hozott a digitalizációban. Az online értékesítés növekedése legalább hároméves előreugrást mutatott.
A járvány hozzájárult az innovatív megoldások elterjedéséhez az építőiparban is. A digitalizáció helyzetbe tudja hozni a vállalkozásokat. Az oktatás digitális alapokra helyezése szintén kulcsfontosságú. Az EU felmérése szerint 10 állásból nyolcban szükség lesz a informatikai ismeretekre. A digitális tudatosságra kell ezért alapozni – fejtette ki.
A Vodafone szakembere beszámolt azokról az eszközökről, amelyek segítik a fenntarthatóságot, a károsanyag-kibocsátás csökkenését. A zöld és digitális átállásnak az ökoszisztémák lesznek az alapjai, ilyenek lesznek az okos város kialakításai – világított rá.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a válság kezelésére mondott példákat. A bankok és a pénzügyi intézmények működése is egyre inkább a digitális térbe kerül át. A siker kulcsa, ha a kombináljuk a tudást a technológiával és a tőkével.
Versenyképes és biztonságos pénzügyi szektort kell teremtetni a fogyasztóknak – szögezte le.
A digitális transzformációt úgy kell megteremteni, hogy azt lelkes, felkészült kollégákra kell építeni, s emellett szükséges a folyamatos koordináció, a megfelelő technológia és infrastruktúra.
Beszámolt a főbb projektetekről, a Big Data elemzésről, amelyet adatgyűjtésre és adatkezelésre alkalmaznak, hogy kiszűrjék a csalásokat, valamint a mesterséges intelligenciával támogatott keresőmotorokról.
A digitalizáció kulcsfontosságú terület, s adatreformmal el lehet indítani azt, hogy az adatbázisokat össze tudják kapcsolni, hogy a kiberbiztonságra oda tudjanak figyelni – mondta.
Rakoncza Zsolt, a Dell Technologies vezérigazgatója elmondta, hogy a Covid-időszak aláhúzta a technológia fontosságát.
Emlékeztetett, hogy a vállalatok legnagyobb részének otthoni irodákba kellett áthelyeznie a feladatait, melyhez megfelelő technikai felszerelésre, a hozzáállásunk megváltoztatására volt szükség. Emellett a fogyasztói piac szereplői közül azok voltak előnyös helyzetben, akik már az elején képesek voltak átállni. A fogyasztók ma már több mint 30%-a online vásárolja az élelmiszert is.
„A technológiára az élet minden területén támaszkodhatunk, ha jól használjuk azt. Az elmúlt év a tanulás éve volt, de az is megcsillant, hogy mivé válhatunk. Alkalmazkodnunk kell a folyamatosan változó világhoz, hiszen a kutatások azt mutatják, hogy a munkavállalók legalább 60%-as a jövőben is távoli munkavégzésben vagy hibrid világban fog dolgozni” – tette hozzá.
Kifejtette, ehhez az alkalmazottak mentális egészségére is szükség van, mert az otthoni munkavégzés stresszesebb környezetet teremt, főleg, ha nem megfelelőek az eszközök.
Az új készségek: tanulás, önmenedzselés, rugalmasság, empátia, kritikus gondolkodás, a stressztűrés, a csapatmunka, a problémamegoldás, a felelősségvállalás nagyon fontos szerepet kapnak.
„Időről időre fel kell találnunk magunkat, ehhez folyamatos fejlődés kell és kreativitás, mindebben az oktatásnak is fontos szerepe lesz. Az tud hatékonyan dolgozni, akinek minden eszköze megfelelően működik. Az új fókuszok közé a munkavállalók igényeinek megértése, a fenntartható működés, a társadalmi célok és a technológia tartoznak” – sorolta az előadó.
A digitális utazásban mindenre fel kell készülni, azaz fel kell készülni a jövőre – húzta alá Rakoncza Zsolt.
A hatékonysághoz, a produktivitáshoz a Microsoft is hozzájárul. Erről Chris Mattheisen, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgató szólt a konferencián. A magyar kormány az AI és a big data segítségével fejleszti az oktatási rendszert. Például a korai iskolaelhagyók aránya 50%-ról 30%-ra csökkenthető a Microsoft Azure-alapú AI támogatással.
Az internetfelhasználói szokásokról, az adatforgalom-növekedésről, az online szolgáltatások terén végzett kutatásokról Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára számolt be.
Bíró Pál, a Google Magyarország vezetője arra világított rá, hogy nagyon hiányosak a felhasználók ismeretei a programok használatával kapcsolatban.
Elárulta, 2021 végéig a partnereikkel közösen összesen 5000 kkv és magánember digitális fejlődését támogatják, ezzel is hozzájárulva Magyarország gazdasági fejlődéséhez.
A Google küldetése, hogy rendszerezze, és mindenki számára elérhetővé és használhatóvá tegye a világ információit. 2020-ban rendkívüli mértékben felgyorsult a digitalizáció, s az online eszközök használata legalább tíz évet ugrott előre.
Bíró Pál előrejelezte, hogy hamarosan új programot indítanak, hogy a gyerekek megtanulják a tudatos internethasználatot.
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség vezetője, Gál András Levente bemutatta szervezetük működését. Szintén megerősítette, széles konszenzussal jelent meg a mesterséges intelligencia és az adatpolitika, ugyanis az adatgazdaság központi kérdéssé vált. Az új kihívásokra digitális államkormányzás alakult ki, s meghirdetésre került a Digitális Jóléti Program 2030.
A szakemberképzés, az okos mezőgazdaság versenyképessége is komoly áttörést jelent.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, mely 2021. február 1-én jött létre, s 13 hallgatóval, 3000 munkatárssal működik, prioritásként kezeli a magyarországi élelmiszergazdaság digitalizációjához szükséges szakemberek képzését, a termelők részére korszerű ismeretek átadását, valamint az ágazat versenyképességét biztosító kutatási és innovációs környezet létrehozását.
„Intézményünk az innovatív technológiák alkalmazásával és elterjesztésének támogatásával hozzájárul hazánk agrárdigitalizációjának sikeréhez, a vidék és a mezőgazdaság versenyképességének fejlődéséhez” – fejtette ki Szabó István, az egyetem oktatási és nemzetközi rektorhelyettese.
Hozzáfűzte, az azonosított kihívások alapján állították össze stratégiájukat, képzési, kutatási és szolgáltatási tervüket, s várják a diákok jelentkezését öt campusukra.
Otaviano Canuto, a Policy Center és az IMF, a Nemzetközi Valutalap igazgatója rávilágított, hogy a digitális transzformáció radikális változása pár hónap alatt felgyorsult a Covid-19 világjárványnak köszönhetően.
Sok vállalat prioritása között nem szerepelt, s a válság előmozdította ezt az akadályt. Azaz katalizátorként is tekinthetünk a járványra.
A tendenciák megmaradnak a kritikus gondolkodásban, az átláthatóság nélkülözhetetlen lesz. Az adat nagyon értékes, a digitális rendszerek belső biztonsági kockázatot is jelentenek, amire fel kell készülni.
A közösségi média, a mobilhasználat, az online kommunikáció, a fogyasztás a földrajzi versenyt is erősítik, ezt fokozza az online banki ügyintézés. Ezek szakpolitikai kihívások elé állítják a szakembereket és a kiberbiztonságért felelősöket.
Az IMF igazgatója szólt a digitális adó bevezetéséről szóló egyezményekről, vizsgálatokról is.
Maruzsa Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára visszatekintett a digitális oktatás mérföldköveire, szólt a digitális oktatás feltételeinek biztosításáról, a módszertani ajánlásokról, amelyek elérhetők az oktatási hivatal oldalán, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akiknek erre szükségük van.
Szintén leszögezte, hogy pár hónap alatt több évnyi módszertani fejlődés és innováció, újszerű értékelési formák alakultak ki, melyekre a továbblépésnél alapozni lehet.
A pedagógusok ösztönzésére időt és energiát kell fordítani, hogy a digitális módszertant elsajátítsák – tette hozzá.
Kifejtette, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (RRF) 2021–2026-ban valósul meg, melyben helyet kap többek között az infrastruktúrák fejlesztése, a tantermi kollaboratív munkák támogatása, az interaktív digitális tartalmak létrehozása és nem utolsósorban a pedagógusok módszertani tudásának fejlesztése, valamint az internet-sávszélesség és hálózat bővítése is egy másik komponens keretében.
A versenyelőnyt az jelenti, ha a szellemi tulajdont újragondoljuk
Erre Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke világított rá. Kifejtette, hogy a szerzői jog modernizációja megjelent a digitális világban.
A szerzői jogi törvény az Európai Unióban 2021. június 1-én lépett életbe. Ez lehetővé teszi a szöveg- és adatbányászat előmozdítását. A törvény többek között leszögezi, hogy a közösségi platformok felelősek az oda felkerült tartalmakért.
A szerzői jogokra viszont a mai napig keresik a megfelelő megoldást.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott.
(HE, Felvidék.ma)
