„Mi, magyarok mindig rendes feltámadásra várunk”, ez pedig csak akkor van, ha saját erőnkből tudjuk elhárítani a fenyegető veszélyt vagy saját erőnkből tudunk változtatni a sorsunkon – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken az Országházban rendezett Petneházy történelmi konferencián.
Kövér László arról beszélt, hogy a magyar történelmi emlékezetben három megszállás – az oszmán hódoltság, a náci, majd az azt követő szovjet megszállás – emléke hagyott mély nyomot, és mindhárom tragikus, végzetes következményekkel járt a magyar életre.
A házelnök „egyfajta évszázadokon átívelő magyar fátumnak” nevezte, hogy e megszállások alól „nem önerőnkből szabadultunk fel, hanem mások ereje szabadított fel bennünket”, majd úgy folytatta: az oszmánok alól a nemzetközi keresztény hadak szabadították fel az országot, a nácik alól a Vörös Hadsereg, a kommunizmus alól pedig „egy hasonló nemzetközi alku szabadított fel bennünket, mint amilyen alku az alávetésünkhöz vezetett”. Szavai szerint
a magyarok megtanulták, hogy „soha nincs köszönet abban, ha mások szabadítanak fel bennünket, mert az soha nem vezet el önrendelkezésünk teljes visszaszerzéséhez”.
Kövér László azt hangoztatta: „rendes feltámadás pedig mindig csak akkor van, a magyar balsors mindig csak akkor törik meg, ha mi, magyarok saját erőnkből tudjuk elhárítani a fenyegető veszélyt vagy saját erőnkből tudunk változtatni a sorsunkon”. Erre példaként említette, hogy „jobban szeretjük” az országból a törököt kiverő Habsburgokkal szembeszálló Rákóczi Ferencet és kurucait, mint az oszmán megszállás alóli nemzetközi felszabadítókat, és az 1956-os pesti srácokat is, mint a náci megszállás alól felszabadító szovjeteket.
A házelnök a jelenre térve úgy fogalmazott: „a magyar választópolgárok megbízásából és támogatásával 2010-ben közösen megkíséreltük megtörni a magyar fátumot, lehetővé tenni a rendes magyar feltámadást”. „Örömmel jelentem, hogy a kísérlet sikerülni látszik” – hangoztatta. Mint rámutatott, a rendszerváltoztatást követő két évtized posztkommunizmusát „önmagunk demokratikusan szervezett erejéből zártuk le”.
Közölte:
az elmúlt évtizedben „közösen megerősítettük” a magyar nemzeti összetartozást és azt a nemzeti szellemi erőt, amely „nélkülözhetetlen mindannak megvédésében, fenntartásában és gyarapításában, amit közösen létrehoztunk”.
Kövér László Budavár oszmánoktól való visszafoglalásának 335. évfordulójának jelentőségét is méltatva úgy zárta szavait: „Isten óvja a magyarságot újabb idegen megszállásoktól és újabb idegen felszabadítóktól!”
Petneházy Dávid, a tanácskozást szervező Petneházy Alapítvány elnöke köszöntőjében a többi között szólt arról, hogy Budavár 1686. szeptember 2-án befejezett visszafoglalása a kollektív magyar öntudat részévé vált; „nemzeti büszkeségünk egyik fontos alappillére”. A magyar történelem elmúlt évszázadaira utalva azt mondta: „nagyon is sok jutott nekünk gyávaságból, árulásból és megalkuvásból”, ugyanakkor mindezekkel szemben „megtaláljuk ott a bátorságot, a hűséget és a hazáért való elhivatottságot” is.
Az alapítvány hivatásáról szólva közölte: arra törekszenek, hogy a jelen és a jövő generáció is méltóképpen őrizze magyarságát, és a neves elődök törekvései, küzdelmei jelöljék ki számukra a követendő utat.
A konferencián felszólalt Martonyi János korábbi külügyminiszter, előadást tartott Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed, a Citadella és a visegrádi vár megújításáért felelős kormánybiztos, Pálffy Géza, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Kasza Péter, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudományos főmunkatársa és Végh András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti intézetének docense.
(mti)
