Közeledik az ősi magyarság egyik legnagyobb ünnepe a Karacsun – a Téli Napforduló.
A téli napforduló ünnepe a keleti pusztai népeknél, így őseinknél is, a legkiemelkedőbb örömnap lehetett. A kínai krónikák már a hunok esetében is feljegyezték a sötétség fordulójának megünneplését.
A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást, az újjászületést is jelképezte. A sötétség átfordulását a világosságba: kara csun (azaz karácsony) ünnepe.
A sztyeppei lovas-nomád népek hitvilágában, így a magyarokéban is nagyon fontos szerepet játszott a „Téli napforduló” megünneplése. Az év legrövidebb napja (december 21.) és ebből adódóan az év leghosszabb éjszakája ekkor van (néha december 22-re esik).
Valószínűleg az ősi magyar neve a „kara csun” volt. A „kara”- feketét, sötétet jelent a türk nyelvekben és feltehetően a régi magyar nyelvben is, valamint a „csun” – fordulás szóösszetételből állt össze a karacsun szavunk.
A feketeség csúcsa és annak „átfordulása” után egyre nő a fény, a világosság ideje. A fény csökkenésének, növekedésbe való átfordulását, a majdan elérkező tavasz és megújulás reményét ünnepelték az Anyatermészetet tisztelő ősi hitvilágban.
A karacsun – karácsony, olyan erősen gyökeredzett a magyar hagyományban, hogy a magyarság körében jóval később meghonosodott keresztény ünnepre ”karácsony” (itt már Jézus születése) is ezt a szót vetítették át.
A legtöbb európai nyelvben a karácsony ünnepe Jézus Krisztus nevéből származik (pl. angol: christmas) vagy az Ő megszületéséből, a születni szóból (olasz: natale, spanyol: navidad illetve a szláv nyelvekben pl. orosz: rozsdesztvo is a születésre emlékeztet). Kivételt szinte csak a magyar képez (illetve a román: craciun, ejtsd: kröcsun, amely a magyar karácsony, esetleg egy hasonló alakú besenyő illetve kun szó átvétele).
A téli napfordulókor áll meg a fény csökkenése s indul el a napos órák idejének növekedése.
A fény, a remény, a megújuló természet és a jövőbe vetett hit szimbóluma. Ma is több helyen virrasztással, énekléssel, évbúcsúztató szertartásokkal ünneplik az év leghosszabb éjszakáját december 21-én.
I. Gyula Pápa i.u. 350-ben rendelte el, hogy Jézus, a megváltó születésének napját december 25-én ünnepeljük. Akkoriban még a Julianus naptárat használták. Majd csak 1582-ben vezették be a Gergely naptárat. Ennek következtében történt némi keveredés az időpontokban. Ezért vált szét Jézus születésnapja a karácsony, melyet ma december 25-én ünnepelünk a téli napfordulótól. Korábban ez a két időpont egybeesett.
A Magyar Turán Szövetség 2021. december 21-én, kedden tartja a Karacsun – Téli Napforduló ünnepét. A szövetség központi ünnepségét idén a Dunántúlon, a Gárdonyhoz tartozó településen, Dinnyésen rendezik meg.
Szép programok kíséretében délutántól közösen ünnepelnek, majd együtt virrasztják át az év leghosszabb éjszakáját. A téli hidegben fűtött jurták várják az ünnepségen résztvevőket. További részletek: a honlapon és a közösségi oldalon olvashatók.
(Magyar Turán Szövetség/kurultaj.hu/Felvidék.ma)
