Zuzana Čaputová, a Szlovák Köztársaság elnöke felelős és szükséges megoldásnak tartja a saját védekezőképességünk megerősítését az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) országai által garantált kollektív biztonság révén. Erről kedden este tett közzé egy bejegyzést a közösségi hálón.
Az államfő emlékeztetett, hogy Oroszország elfogadhatatlan követeléseket támasztott Szlovákiával szemben is.
„A Kreml tavaly decemberi hivatalos követelései között szerepelt az is, hogy az egykori kommunista országok, amelyek beléptek a NATO-ba, mondjanak le arról a jogukról, hogy Oroszország beleegyezése nélkül segítséget fogadhassanak el a szövetségeseiktől” – mutatott rá az államfő, hozzátéve:
ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a NATO segítségnyújtás melletti elköteleződése válság idején csak üres ígéret maradna.
„Úgy vélem, hogy az ilyen követelések elbagatellizálása elfogadhatatlan biztonsági kockázatot jelentene Szlovákia számára, különösen annak fényében, hogy ezeket annak az országnak a vezetői fogalmazták meg, amely három héttel ezelőtt indokolatlanul megtámadta a szomszédját” – jegyezte meg Čaputová.
Az államfő szerint Moszkva a szomszédos országokra orosz befolyási övezetként tekint, és ha Vlagyimir Putyin elfoglalná Ukrajnát, Szlovákia keleten Oroszországgal válna határossá.
A NATO úgynevezett megerősített előretolt jelenlétével kapcsolatban az elnök asszony kijelentette: az semmiképpen sem tekinthető a szuverenitásunk feladásának, ahogy a Kreml-barát szlovák politikusok állítják.
Éppen ellenkezőleg, ez éppen hogy a szuverenitás megerősítése és a mi biztonságunkat is védelmező partnerek iránti bizalmunk kinyilvánítása – fejtette ki. Hozzátette: egy katonai konfliktus Európában már nem csupán elméleti lehetőség, hanem valóság, és ehhez kell igazítanunk a saját biztonságunkat is.
A szlovák parlament kedden jóváhagyta a NATO megerősített előretolt jelenlétét (eFP) Szlovákia területén. Legfeljebb 2100 NATO-katona fog állomásozni az országban. A megerősített előretolt jelenlét válaszlépés az Oroszország által indított, ki nem provokált, tömeges katonai invázióra Ukrajna ellen. A 134 jelenlévő képviselőből 96 a javaslat mellett, 15 ellene szavazott. 22 képviselő tartózkodott, egy nem szavazott.
(TASR/Felvidék.ma)
